2011. augusztus 30., kedd

Konszekrált (megszentelt) életutak 4.

A szüzek rendjéről  2.

7. Mit jelent a szüzek konszekrációja?
Szent Lúcia Szent Ágota sírjánál
A személyek vagy dolgok konszekrációja azt jelenteti, hogy azt a személyt vagy dolgot kiveszik a profán használatból, és az Úr kizárólagos szolgálatára tartják fenn, szentté és megszenteltté téve azt. A konszekráció szentségi hatása következtében a szűz állandó életállapotként Krisztus mennyasszonyává válik az Egyház ereje által. A szüzek konszekrációja az Egyházban az egyik legrégebbi szentelmény. A szentelményeket az Egyház alapította, hogy általuk elnyerje a kívánt lelki hatásokat. A nők konszekrálásának szokása a szűzi életre elvezetett egy ünnepélyes szertartás kialakulásához, mely a jelöltet megszentelt személlyé teszi. A szertartás egyike a római liturgia legnagyobb kincseinek. A szertartás a Római Pontifikálé része. A történelemből és a Római Pontifikáléból világos, hogy a szertartást a megyéspüspök végzi. Ez egy fenntartott áldás,mely a püspöknek van fenntartva. Kiszolgáltatásához különleges hatáskörre van szükség. A szertartás által a lehető legnagyobb áldásban részesül egy nem házasságban élő nő. A szüzek konszekrációja arra a szertartásra vonatkozik, amely által a Katolikus Egyház Istennek szenteli azokat a szüzeket, akik teljesen, örökre, kizárólagosan és visszavonhatatlanul elkötelezték már magukat Istennek. A konszekráció szertartásában a szűz megújítja az elhatározását, hogy tökéletes szüzességben követi Krisztust, és a megyéspüspök konszekrálja őt az örökös szüzességre az Egyházban. Ezáltal megszentelt személlyé válik, aki csak Krisztushoz tartozik. Mindez egy speciális rituális szentmisén történik. A szüzek konszekrációja egy ünnepélyes megerősítést jelent egy nő számára, aki elkötelezi magát püspöke és a keresztény közösség előtt, egy olyan hivatásra, melyet már ténylegesen egy ideje követ. Hivatása ettől kezdve többé már nem magán jellegű, és megkapja a hivatalos egyházi jóváhagyást. A szüzek konszekrációja örök érvényű. Ez egy olyan szentelmény, amely felépít, ezért örökös szentelmény. Olyan, amely az egyénhez tartozik, és nem csökken az évek folyamán. A püspök nem érvénytelenítheti a konszekrációt. A konszekráció egyszer történik az életben. Nem kell minden évben megújítani.Isten az, aki konszekrál, a szűz felajánlja magát. Ha már tett valaki fogadalmat az örökös szüzességre, a konszekráció kegyelmi különbséget jelent. A konszekrált szűz bensőleg részesedik az Egyház természetében és küldetésében. Élő képmása az Egyház Jegyese iránti szeretetének, és osztozik megváltói küldetésében. A szertartásnak tisztán menyegzői jelentése van. A gyűrűt, a fátylat, és a menyegzői konszekráció más jelvényeit a püspök nyújtja át, aki az újonnan konszekrált szűznek az Egyház zsolozsmáját is átadja. Az Egyház imádságai és érdemei által a konszekráció képes létrehozni a szüzek lelkében egy különleges hatást, mely összeillik annak ünnepélyességével és szépségével. A konszekrációnak, mint szentelménynek a hatása a befogadó hitétől és belső készségétől függ. A konszekrált szűz arra van kötelezve, hogy minden erejével működjön együtt a konszekráció kegyelmével,hogy az gyümölcsözővé válhasson. A fogadalom által a szűz mindent odaadott, amit csak adni tudott. Azonban Isten még többet tud adni, a konszekráció ehhez hozzájáruló szentségi kegyelmei által. Isten tovább alakítja a szűz emberi felajánlását, és hozzátesz egy új természetfölötti erőt, mely megerősíti az ő konszekrált életének megszenteltségét. A konszekráció a szűznek jámborságot és szentséget adományoz, mely egész életén keresztül fog tartani,és vele marad a mennyben is. A konszekrált szüzek egy új állapotot kapnak, mint megszentelt személyek, akik csak Istenhez tartoznak. A konszekrációban Isten elfogadja a szűz ígéretét, és lelkileg termékennyé teszi a Szentlélek tevékenységén keresztül. A konszekráció szándékotok megkoronázását jelenti az isteni kegyelem által az Egyházban.A kegyelmek szempontjából nagyobb új kegyelmeket jelent.Úgy is mondhatnám,hogy ez egy alap, egy eszköz, egyfajta lelki felszerelés,mely új erőt, új hatékonyságot ad nektek.A Misztikus Testben új helyzetbe kerültök.Ez tesz alkalmassá titeket,hogy munkálkodjatok az Egyházért. Minden imádság és munka nagyobb hatékonyságú az Egyházban. A konszekráció Isten megkoronázó tette az Egyház tevékenysége által.Isten megkoronázza önfelajánlásotokat oly módon,ahogy azelőtt nem tette.Isten biztosítani tudja az akarat állhatatosságát. A konszekráció egyesülést jelent,tényleges eggyé válást Krisztussal az Egyházban.A szüzek meghívása Isten dicsőségére történik,és az Egyház mindig fel akarja ékesíteni őket kegyelmekkel. Úgy vélem, a szűz, aki sok évig hűséges a kötelességeihez, meg fogja találni ezt az óriási lelki gazdagságot. Sőt ez fogja megadni az alapot egy nagyon intenzív benső és misztikus élet számára. Meggyőződésem, hogy az Ősegyházban ez volt a misztika alapja. Mivel a világban élő konszekrált szüzesség nyilvános állapot az Egyház életében, a konszekráció szertartását pontosan dokumentálni kell, a megyéspüspök hivatalos nyilatkozatával, és saját igazolással a konszekrált szűz számára. Megfelelő igazolást kell küldeni a keresztelés plébániájának.
8. A konszekráció és a fogadalomtétel kapcsolata
A konszekrált szüzesség is egy határozott és sajátos hivatást jelent, melyet elsődleges hivatásként élnek meg, mint világban élő konszekrált szűz. A konszekrált szüzesség egy állandó, nyilvános állapotot jelent az Egyházban. Ez nem tárgya a magán, vagy az ideiglenes fogadalmaknak. Pontosabban, a szüzek konszekrációja nem foglalja magába a fogadalmakat. A konszekrációban a szűz megújítja az elhatározását, hogy folytatja azt az állapotot, amelyben van, mivel Jézus arra hívja, hogy maradjon szűz Érte. A szerzetesek szintén részesedhetnek a szüzek konszekrációjában, de az ő konszekrációjuk közvetlenül a szerzetesi hivatásukkal kapcsolatos, és az elsődleges hivatásukban élik azt meg, mely a szerzetesi élet. A kolostorban élő nővérek esetén a szertartás gondoskodik arról, hogy fogadalomtételük ugyanakkor konszekráció is legyen. A konszekráció nem egyenlő a fogadalomtétellel. A kötelezettség magából az életállapotból következik. A fogadalomtételkor a hangsúly azon van, hogy az egyén Istennek szenteli magát. A fogadalomtételkor egy nyilvános formulát olvasnak fel, egy szerződést írnak alá és helyeznek az oltárra. A konszekráció Istenhez egy teljesen különböző közeledést jelent.A szüzek konszekrációja nem egy felfelé irányuló törekvés, melyben a szüzek felajánlják magukat Istennek, hanem egy lefelé irányuló cselekmény, Isten tevékenysége, mely a püspök szolgálatán keresztül, az Egyház imádsága által hatásos. A szüzek konszekrációja előfeltételezi a tisztasági fogadalmat. A kánonjogászok definiálták a szerzetesi állapotot, mint „egy határozottan megalapított életmód közösségben, melynek segítségével a hívő nemcsak az általános szabályokat, hanem az evangéliumi tanácsokat is megtartja a tisztaság, szegénység és engedelmesség fogadalma által”. A különböző szerzetesrendekben különböző fogadalmakat tettek. Ezek mind hasonló vágyat fejeznek ki: az evangéliumi tanácsok szerint élni, és azt egy ünnepélyes ígérettel megerősíteni. A hármas fogadalom és a konszekráció között nincs ellentét. A fogadalmak közül a cölibátus az elsődleges. Ezen keresztül válaszol az egyén a hivatásra, mely nem mindenki számára szól, és saját magát adja ajándékba radikális módon. Amikor valaki egész életére tisztasági fogadalmat tesz, egy egészen új kapcsolatba kerül Istennel. Ez magába foglalja az illető egész személyiségét, akaratát, gondolkodásmódját, értelmét, érzelmeit és magát a testét. A szüzességnek ily módon történő megélése kell, hogy szükségszerűen jelentse a másik két evangéliumi tanács, a szegénység és az engedelmesség megélését is. A szüzességre szóló hívással Isten az egyént a legtöbbre hívja, Krisztus evangéliumi életére. A konszekráció szertartása során a szűz nem tesz szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalmat. Kérésével, hogy élete további részében Krisztus jegyese legyen, vele az evangéliumi erényeket választja. Ezeket az evangéliumi erényeket állapotának megfelelően fogja élni. Az engedelmesség szellemében kell élnie, egyszerű életet, okosan.
9. Krisztus jegyese
Az egész lényünket magába foglaló Isten-kapcsolat cölibátusban megélt megszentelt életet kíván, mely által az Egyház, mint Krisztus mennyasszonya különleges eszkatológikus jelévé válhalunk. A szüzesség misztikus értelmezése a Krisztussal való egység menyegzői tapasztalata. A személy élménye a Krisztussal való kapcsolatában házassági karakterű. Megtapasztalja, hogy a házasság egy másik emberrel egzisztenciálisan lehetetlen számára. A konszekrált szüzesség az Evangélium radikalizmusát tükrözi. A legjobban akkor szeretitek Krisztust, ha Krisztus-követésetek mindennél radikálisabb lesz. A konszekrált szüzesség valóban egy szent misztérium. Krisztus úgy szereti Egyházát, mint jegyesét. Az Egyháznak szüksége van más szüzekre, hogy ábrázolja a világ számára magasztos egységét Krisztussal. A konszekrált szűz hivatása, hogy Krisztus jegyese legyen. Elkötelezettsége jeleként gyűrűt kap. A lélek szűzi tisztaságában különösen az Ő mennyasszonya. Az Egyház a szüzességben saját misztériumának legtökéletesebb beteljesedését látja: Krisztus mennyasszonyának lenni. A fogadalomtétellel összehasonlítva a különbséget az jelenti, hogy a konszekráció az Egyház menyegzői jelentését fejezi ki. A konszekrált szűz tanúságot tesz Isten mindent magába foglaló szeretetéről. Hivatása: a megtestesült Krisztus mennyasszonyaként élni, odaszentelve a testét, értelmét és lelkét egy közvetlen, teljes jegyesi egységben Krisztusnak, akit a szűz elsődlegesen szeret, mialatt teljesen a világi társadalomban él. A szüzek lelki menyegzője legtökéletesebben a szüzek konszekrációjának szertartása során fejeződik ki, ill. kerül ünneplésre. A ti eljegyzésetek az isteni szerelem koronázási tette. A ti akaratotokat a szüzességre vonatkozóan az Egyház megerősíti és felemeli egy magasztos, természetfölötti méltóságba. A Kánonjogi Kódex 604-es kánonja, ez a jogi szöveg váratlanul utal a szűz „ misztikus eljegyzésére Krisztussal”. Az Egyház törvényes tanítása szerint : misztikus eljegyzés. Ez valóban a hivatásunk szíve. Ahogy az Egyház Krisztus mennyasszonya, a konszekrált szűz az Egyház képmása és Krisztus mennyasszonya. A lelki menyegző a hit misztériuma. A lelki házasság kegyelme a hit szempontjából a legreálisabb, legvégső valóság. A test és a lélek szüzessége, melyet az Egyház jóváhagy, Krisztus szerelméért történik, titeket egy szellemi egység állapotába helyez.
10. A lelki anyaság
A szüzesség, vagy evangéliumi tisztaság, magában foglalja a lemondást a fizikai anyaságról, azonban Isten tervével összhangban egy magasabb rendű anyaságban fejeződik ki, amelyen Szűz Mária anyaságának fénye világít. A keresztény szüzesség végső beteljesedését nem emberi kapcsolatban, hanem a Krisztussal való kapcsolatban találja meg. Ez magába foglalja a szellemi anyaságot. Az igazi természete szerint a nő kész az áldozatra. Adni akar, és nem boldog, amíg teljesen nem tudja odaadni magát. A keresztény szűz életében szellemi értelemben és elrejtett módon Mária anyaságának misztériuma reprodukálódik. A szellemi anyaság nem azonos az aktív apostolkodással. A szellemi anyaság annak természete szerint személyes és benső. Mint Mária esetében, az anyaság nemcsak magát az életadás tényét jelenti, hanem ezt az egyén életének teljes felajánlásával teszi. Mária anyasága csak a keresztnél teljesedett be, amikor egyesült Fia áldozatával. A szellemi anyaság szenvedéssel fog járni. De ez többé nem az egyén saját szenvedése lesz, inkább Krisztus szenvedése, melyben osztoznunk kell Vele. Amit nem tudunk megtenni, a kegyelem fogja megtenni.
11. A házasság szentsége és a konszekrált szüzek kapcsolata
A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint:”A mennyek országáért vállalt szüzesség tisztelete, és a házasság keresztény értelmezése elválaszthatatlan, és azok megerősítik egymást”(2349). Az ősi konszekráló imádság a Szüzek Rendjében nagyon szép és sokat mondó. Világossá teszi, hogy a szüzek hivatása nem csökkenti a házasság ajándékát az Egyházban. A házasság és a szüzesség nem mérhetők össze a relatív értékek semmilyen skáláján sem. Az Egyház mindegyik hivatásra a megfelelő megbecsüléssel tekint. Az emberek különböző életállapotokra vannak meghívva. A válaszunk minősége az, ami számít. A konszekráció szertartása közeli rokonságban van a házasság szentségével. 

Forrás:  Margaret Gilmour nővér konszekrált szűz írása és más angol nyelvű források  alapján egy magyar konszekrált szűz fordításában

Kiegészítés a későbbi részekben és a a megjegyzésekben.

2 megjegyzés:

  1. A konszekráció és a fogadalomtétel kapcsolatáról írt fejtegetéssel nem értek egyet. Lehet pl. tisztasági fogadalom esetén is felülről jövő Istentől jövő kezdeményezés, nem csak egy (időleges) szerződés ami az embertől indul ki. Ugyanolyan kegyelmeket élhet meg egy magánfogadalmas is, mint egy konszekrált szűz.Szerintem ez nem kánonjogi besorolás kérdése, hanem a lélek és Isten között kialakuló kapcsolaton múlik. Bizonyos egyházi személyek véleményénél fontosabb az Úr vezetése, kit milyen elkötelezettségre hív, ki milyen formában tudja megélni a meghívottságát körülményeihez, teherbíró képességeihez mérten amellett, hogy a jogrendhez igazodik.

    VálaszTörlés
  2. Idő közben olvastam, hogy a magyar hivatalos kánonjogi értelmezés a szüzek rendjét sem tekinti a konszekrált élet egy lehetséges útjának. Számomra az is új, hogy lehet magánfogadalmat örökre is tenni, nem kell pl. évente megújítani így a magánfogadalom és a szüzek rendje egy amerikai teológus szerint nem különbözik alapvetően csak formailag és az Egyház szolgálatának kötelezettségében tér el.Mindezek okán a különböző és a természetes alapoktól néha távol álló értelmezése miatt fontos lenne úgy érzem első sorban a belső tartalomra irányítani a figyelmünket.

    VálaszTörlés