Augusztus 15-én ünnepeljük Szűz Mária mennybevételét, ősi magyar néven Nagyboldogasszony napját, amely a katolikusok számára az egyetlen olyan parancsolt ünnep, amely nem esik munkaszüneti napra.
Mária halálának időpontját teljes biztonsággal nem lehet meghatározni. Feltételezhető, hogy Jézus Krisztus halálának évében vagy nem sokkal azután halt meg. Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Hittételként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
 |
| Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése” |
Az ünnepet Szent István király is megülte. Hogy mennyire fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
Forrás: katolikus.hu
Mennyekbe felvett Királyné, könyörögj érettünk!
Ma is naprakész lettem :-) köszi az infókat!
VálaszTörlésKésőbb nem biztos, hogy naprakész tudok lenni, mert erre a szabadságok miatt tudtam főleg módot és időt találni. A fontosabb ünnepeket, szenteket azért igyekszem megemlíteni, amennyire lehetőségem engedi.
VálaszTörlés