2011. szeptember 30., péntek

Sziluán testvér a szenvedésről

Sziklatemplom, Budapest, limpiászi kereszt


- Kicsit nehéz két szóban megfogalmazni, amit kérdeznék. Isten szabadító szeretetének kétségtelenül nagy jele a gyógyulás, de meg kell-e mindenkinek gyógyulni? A katolikus felfogás és gyakorlat szerint, ugye hát ez eléggé ismert, a misztikában: a szenvedés egy kincs, és óriási kegyelmeket tud ez által megszerezni, és Krisztus szenvedéséhez tesz hasonlóvá. Sok nagy szent, Kis Szent Teréz vagy Szent Ferenc kifejezetten kérte a szenvedést, vagy ha megérkezett, akkor elviselte és a szentségüknek ez lett a megkoronázása. A szenvedés szentjei voltak. 

- Szeretem a kérdésedet! Évente legalább százszor válaszolok erre a kérdésre. A világ minden templomában, egyházában fölteszik ezt a kérdést. Csak 3 percem maradt, úgyhogy csak annyit mondok, amennyit tudok. Először is szeretnék valamit megvilágosítani. Szerettem volna imádkozni veletek, de majd máskor. Szeretném kivenni a fejetekből, a mentalitásotokból azt a rossz gondolatot – amit most mondok, nagyon fontos –. Ez egy súlyos teológiai probléma.
Én teológia tanár vagyok, és amit most mondok a lehető legkomolyabban mondom mint katolikus pap.

2011. szeptember 29., csütörtök

Tükör által homályosan


Tanúságtételem során néhány lelkiismeret-vizsgálati kérdést is felteszek a kedves olvasónak, hogy együtt gondolkodjunk mindannyiunk közös hivatásáról, Jézus követéséről.
A minap, amikor a Hittudományi Főiskolán jártam, hogy beiratkozzak, ezt a feliratot olvastam, a kispapok régi ebédlője fölött, kőbe vésve: Manducate quæ adponuntur vobis (LUCÆ C ·I0· VIII) Egyétek, amit elétek tesznek. (Lk 10,8) Ezzel biztatta Jézus a tanítványokat, amikor küldetést adott nekik. Bizodalmam az Úr szolgálatán alapszik. Isten, aki teremtett, és aki kőbe véste a szövetséget, most újjáteremt engem és feljogosít a szolgálatára.
A teológia számomra egy kapu, amelyen keresztül bejárat nyílik arra az egyetlen igaz útra, amelyen kisgyermekként elindultam és felnőtté válásom után az Isten szeretete a Szentlélek által a szívemben lángot gyújtott. (Róm 5, 5) Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket: Megosztjuk érzéseinket a Mindenhatóval és Urunk Jézus Krisztussal?
A teológia számomra egy kapu, amelyen keresztül bejárat nyílik oda, ahol az egyre mélyülő hitemből és tudásomból mások hitét is megerősíthetem. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor, pedig színről színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor, pedig úgy ismerek majd, amint én is megismertettem. (1Kor 13, 11-12) Ahogy egyre inkább gyarapodik a keresztény bölcsességünk, megtanuljuk, hogyan haladjunk a nagyobb bölcsesség felé.
A szeretet tökéletesíteni fogja a töredékes tudásomat, amit megszerezhetek a Hittudományi Főiskolán. A korinthusiak tudásra törekedtek, de Pál elmondja nekik, hogy ez csak éretlenségüket bizonyítja. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket: Meghallgatjuk a másikat, mielőtt beszélnénk?
A tökéletesség kirekeszti a tökéletlent, amikor beteljesedik. A színről színre való tudás is csak egy árnyék, de a legragyogóbb a szeretet. Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket: Nyitottak vagyunk egymásra?
A három isteni erény közül a legnagyobb a szeretet. Sokszor előfordul, hogy megvetjük azokat, akik szeretetlenül cselekszenek, de amikor érettebbé válunk, meglátjuk, hogy csak a szeretet az, ami megmarad. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt. (1Kor 13, 4-5) Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket: Megadjuk egymásnak a felebaráti, emberbaráti, és családi szeretetet?
Ezzel a tanúságtételemmel akarok mindenkit megerősíteni, hogy legyünk készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amelyikben nem is gondoljuk! (Mt 24, 44) 

Erdősi Miklós - a pécsi Szent Erzsébet Plébánia honlapján megjelent - tanúságtétele

Mostantól vérre megy


Komáromi Jób  ferences szerzetes testvér tanúságtétele örökfogadalma után. Az Úr adjon neki sok kegyelmet, hogy fogadalmaihoz hűséges tudjon maradni és majdan elnyerhesse a dicsőség koronáját, amelyet megad az Úr örökre azoknak, akik szabályszerűen küzdötték végig a versenypályát.

A Szent Angyalokról 4.


A Szent főangyalok ünnepén, íme egy írás az angyalokról és a főangyalokról:

A Szent főangyalok
„Három fejezetben szóltunk eddig az angyalokról. Beszéltünk kerubokról, szeráfokról, őrangyalokról. Dán 7,10 szerint az angyalok száma igen nagy: „Ezerszer ezren szolgáltak neki, és tízezerszer százezren hódoltak neki.” Erre a helyre utal a Jelenések könyve is (5,11): „Sok angyalt láttam, és hallottam szavukat a trón körül, s az élőlényekét és a vénekét, és számuk ezernyi ezer volt.” Kétségtelen tehát, hogy nagyon sok angyal létezésével kell számolnunk, akik mind személyes lények, mindegyiknek saját tulajdonságai vannak, mindegyiknek saját hatóköre és működési területe van. Nem kérdéses tehát, hogy az angyalok világa rendkívül gazdag. Föltehetjük a kérdést: van-e az angyalok között hierarchia, alá- és fölérendeltség?
Minthogy az angyalok funkciói különböznek, de mindig Isten szándékait hajtják végre, amelyek egymással hiánytalan összhangban állnak, egészen biztosan érvényesül közöttük valamilyen rendszer. Rendszert pedig nem lehet elképzelni alá- és fölérendeltségek nélkül. Kisebb hatalmú angyalok alá vannak rendelve tevékenységükben a nagyobb hatalmú angyaloknak, anélkül, hogy ez korlátozást jelentene. Éppen azáltal érik el céljukat, bontják ki egyéniségüket, hogy működésüket harmóniába hozzák a hierarchiában fölöttük álló angyalokéval.
Ezt az elméleti megfontolást megerősíti a Szentírás is, amikor megenged magának olyan kijelentéseket, amelyek egyes angyalokat mások fölé helyeznek. Így például a Jelenések könyvében azt olvassuk: „Egy erős angyal követ vett föl, olyat, mint egy nagy malomkő” (Jel 18,21), éreztetve, hogy vannak kevésbé erős angyalok is. Tóbiás könyvében Ráfael angyal így mutatkozik be: „Én Ráfael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges színe elé lépjünk” (Tób 12,15). Ez a szöveg királyi udvartartás képében ábrázolja a mennyet, ahol a legelőkelőbb udvari emberek bejáratosak a királyhoz. A hetes szám a szentséget fejezi ki, nem veendő okvetlenül aritmetikai értelemben. Mindenesetre az angyali hierarchia csúcsához van sorolva Ráfael. Hasonló Gábriel bemutatkozása a Lukács-evangéliumban: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok” (Lk 1,19). Annak a különbségnek, hogy Gábriel Isten színe előtt áll, Ráfael pedig csak készen áll arra, hogy belépjen az Úrhoz, nem kell jelentőséget tulajdonítani. Az angyalok mindig látják az Atya arcát (Mt 18,10), vagyis az üdvösség állapotában vannak. Ráfael és Gábriel személye azonban ki van emelve, emberi szavakkal, a királyi udvartartásból kölcsönzött képekkel; nem a kép, hanem ez a kiemelés a lényeg. Van továbbá két hely az Újszövetségben, ahol az arkangyal, magyarul főangyal kifejezéssel találkozunk. Így az első Tesszaloniki levélben Krisztus második eljöveteléről ezt olvassuk: „A parancsszóra, a főangyal hangjára és Isten harsonájának szavára az Úr maga leszáll az égből” (1Tessz 4,16). Júdás levele pedig, a „Mózes mennybemenetele” című apokrif (azaz: nem bibliai) könyvet idézve, meg is nevez egy arkangyalt: „Mihály főangyal, amikor az ördöggel vitatkozott és viaskodott Mózes teste miatt, nem mert káromló ítéletet kimondani ellene, hanem azt mondta: »Büntessen meg téged az Úr!«” (Júd 9). Ezzel a Szentírás is jóváhagyja az elméleti megfontolást, amely szerint az angyalok között vannak, emberi szóval, „rangok”, van alá- és fölérendeltség. Nagyon világosan ki kell azonban mondani, hogy ez nem „elnyomás, szolgasors”, mert az ilyesmi nem fér össze a szent angyalok üdvözült állapotával. Nincs lázongás, nincs zsarnokság, nincs lenézés vagy gőg, hanem csak örvendező szeretetben való együttműködés, gyönyörű harmónia. Minden angyal tökéletesen és túláradóan boldog, mert lényük teljesen megvalósult Isten szépségében és szeretetében. Csak éppen nem egyformák. De élvezik különbözőségüket, örömüket lelik abban, hogy azok lehetnek, akik.

2011. szeptember 28., szerda

Kiút a válságból: az emberközpontú gazdaság

Napjaink gazdasági válsága nem csupán gazdasági természetű: mélyén az ember erkölcsi-etikai válsága áll. Ha a kilábalásról szeretnénk gondolkodni, az emberek gondolkodásmódját, értékrendjét kell megváltoztatnunk – hangzott el a Gutmann Fórum által szervezett sajtóbeszélgetésen, amelyen Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, a Sapientia Főiskola tanára, a Corvinus Egyetem doktorandusza fejtette ki gondolatait.
Az uralkodó közgazdaságtan gazdasági törvényekről, törvényszerűségekről beszél, s ezek vizsgálatával keresi a kiutat. Az alternatív közgazdaságtanok – ökológiai közgazdaságtan, humanisztikus közgazdaságtan, keresztény közgazdaságtan az Egyház társadalmi tanítása alapján, buddhista közgazdaságtan – megfordítják a gazdaság és az ember viszonyát, s az embert teszik a gazdasági élet középpontjává, akinek gondolkodásmódja, értékrendje meghatározza a gazdasági élet, a piacgazdaság mikéntjét.
Az előadó abból a hipotézisből indult ki, hogy ha változik az ember gondolkodásmódja, megváltozik a ráépülő gazdasági rendszer is. Bemutatta az emberi gondolkodás történetének két alapvető paradigmarendszerét, az utilitarista-haszonelvű és az értékközpontú, ill. erényetikai rendszert, illetve az ezek alapján cselekvő ember felfogását. Felvázolta  az erényetikai gondolkodásmód jellemzőit  a gazdaság vonatkozásában, Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás erényetikája alapján.

Az előadás és az azt követő  beszélgetés során megfogalmazódott: bár ma még mindig elsősorban a  haszonelvű gazdasági szemléletmód az uralkodó, az alternatív, az értékrenden alapuló gazdasági elméletek, az emberközpontú gazdasági műhelyek is egyre fontosabbá válnak. Ezt gyakorlati példák, empirikus kutatások  és működő vállalkozások, szervezetek igazolják. A média fontos feladata, hogy bemutassa ezeket  és érzékeltesse életképességüket.

Forrás: Magyar Kurír 


A szentolvasó (rózsafüzér) imádkozása 2.


„A szemlélődés útja
De annak, hogy újra határozottan javasoljuk a rózsafüzér imádkozását, a legfontosabb indítéka a következő tény: a rózsafüzér az egyik legalkalmasabb eszköz annak előmozdítására, hogy a hívők a szemléljék a Krisztus-misztériumot. E szemlélődést a Novo millennio ineunte apostoli levélben úgy mutattam be, mint az életszentség igaz és sajátos pedagógiáját: "Olyan kereszténységre van szükség, mely elsősorban az imádkozás művészetéről ismerhető fel”. Miközben a kortárs kultúrában – sok ellentmondás közepette – újjáéled a spiritualitás igénye, melyet más vallások befolyása is táplál, még sürgetőbb, mint korábban, hogy keresztény közösségeink "az imádság hiteles iskoláivá” legyenek.
A rózsafüzér a keresztény szemlélődés legjobb és legdicséretesebb hagyományához tartozik. Nyugaton fejlődött ki, sajátosan elmélkedő imádság, s bizonyos módon megfelel a keleti kereszténység talaján kisarjadt "a szív imádságá”-nak vagy a "Jézus-imádság”-nak.
Mária, a szemlélődés mintaképe
Máriában a Krisztus-szemlélés fölülmúlhatatlan mintaképét kapjuk. A Fiú arca különös jogcímen tartozik hozzá. Az Ő szíve alatt formálódott, emberileg hasonló lett hozzá, ami kétségtelenül még nagyobb lelki bensőséget is jelent. Senki sem hasonlítható Máriához abban, ahogy állandóan szemlélte Krisztus arcát. Lelki szemei már az angyali üdvözletkor rászegeződtek, amikor a Szentlélektől foganta őt; s a következő hónapokban kezdte érezni jelenlétét, és elképzelni arcvonásait. S mikor végre Betlehemben világra hozta, testi szemeivel is megpillanthatta a Fiú arcát, miközben bepólyálta és jászolba fektette (vö. Lk 2,7).
Ettől kezdve tekintete, mely mindig imádó csodálattal volt tele, nem szakadt el tőle. Tekintete olykor kérdő volt, mint amikor a templomban megtalálta őt: "Fiam, miért tetted ezt velünk?” (Lk 2,48); tekintete mindig átható és képes olvasni Jézus bensejében, annyira, hogy fölfogja rejtett gondolatait és megérti döntéseit, mint Kánában (vö. Jn 2,5); máskor ez a tekintet nagyon fájdalmas, főként a kereszt alatt, ahol bizonyos értelemben ‘a szülő’ tekintete lesz, hiszen Mária nem csupán osztozik az Egyszülött szenvedésében és halálában, hanem a szeretett tanítvány személyében elfogadja a rábízott új fiút is (vö. Jn 19, 26–27); ez a tekintet Húsvét reggelén a föltámadás örömétől ragyog, és Pünkösdkor a Szentlélek kiáradásától lángol (vö. ApCsel 1,14).
A rózsafüzér szemlélődő ima
A rózsafüzér Mária tapasztalásából kiindulva kifejezetten szemlélődő imádság. Ha megfosztanánk e dimenziótól, természetét vesztené, miként VI. Pál hangsúlyozta: "Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, és ellentmond Jézus intelmének: ‘amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszédűségükért találnak meghallgatást’ (Mt 6,7). A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.”

Forrás: II. JÁNOS PÁL PÁPA ROSARIUM VIRGINIS MARIAE c. apostoli leveléből a püspököknek, a papságnak és a hívőknek a szent rózsafüzérről 2002. október 16-án - http://www.freeweb.hu/mkdsz1/n24/rosarium.html


Nincs üdvösség senki másban 4.


A kereszténység és a vallások - A Nemzetközi Teológiai Bizottság dokumentuma

1996. szeptember 30-án fogadta el szavazattöbbséggel a bizottság, és benyújtotta elnökének, Joseph Ratzinger bíborosnak, a Hittani Kongregáció elnökének, aki jóváhagyta a dokumentum nyilvánosságra hozatalát.

"Extra ecclesiam nulla salus"
64. Jézus az Isten Országának hirdetését összekapcsolta az egyházzal. Halála és feltámadása után Isten népe újra egybegyűlt, most már Jézus Krisztus nevében. A zsidók és pogányok egyházát Isten művének tartották, olyan közösségnek, amelyben meg lehetett tapasztalni a mennyekbe felment Úr és az ő Lelke működését. A Jézus Krisztusba mint az üdvösség egyetemes közvetítőjébe vetett hittel összekapcsolódott a nevében fölvett keresztség; ez közvetítette a részvételt megváltó halálában, a bűnök bocsánatát és az üdvösség közösségébe való belépést (vö. Mk 16,16; Jn 3,5). Ennél fogva a keresztséget a menekülés bárkájához hasonlítják (1Pét 3,20köv.). Az Újszövetség szerint az egyház azért szükséges az üdvösséghez, mert Jézus üdvösség közvetítése egyedülálló.
65. Az egyház üdvösségre szóló szükségességéről két értelemben beszélünk: szükséges az egyházhoz tartozniuk azoknak, akik hisznek Jézusban, és szükséges az üdvösséghez az egyház szolgálata, amely Istentől kapott küldetésénél fogva az eljövendő Isten Országát készíti elő.
66. Mystici Corporis c. enciklikájában XII. Piusz pápa beszél arról, hogyan érhetik el az üdvösséget azok, akik nincsenek látható közösségben az egyházzal? Azt mondja, hogy öntudatlan kívánság és vágyakozás révén rendeltetnek Krisztus misztikus teste felé (DS 3821). Leonard Feeney amerikai jezsuita ellenvetése, aki az extra ecclesiam nulla salus elvének exkluzivista értelmezéséhez ragaszkodott, alkalmat szolgálatott a Szent Offícium egyik levelére (1949. aug. 8-án a bostoni érseknek), amelyben elvetik Feeney értelmezését és tisztázzák XII. Piusz tanítását. A levél megkülönböztet az egyházhoz való, üdvösséghez szükséges tartozás (necessitas praecepti) és az üdvösség elengedhetetlen eszközeinek szükségessége (intrinseca necessitas) között, ez utóbbi tekintetében az egyház általános segítség az üdvösséghez (DS 3867-3869). Legyőzhetetlen tudatlanság esetében elegendő az egyházhoz tartozás implicit vágya, és ez a vágyakozás mindig megvan, amikor valaki Isten akaratához akarja alakítani a saját akaratát (DS 3870). A hit  -  Zsid 11,6 értelmében  -  és a szeretet viszont mindig belső szükségszerűséggel fontosak (DS 3872).
67. A II. Vatikáni Zsinat átveszi az extra ecclesiam nulla salus kifejezést. Alkalmazása során azonban a zsinat kimondottan a katolikusokhoz intézi szavait, és érvényességét azokra korlátozza, akik tudnak arról, hogy az egyház szükséges az üdvösséghez. A zsinat úgy tartja, hogy ez az állítás a hit és a keresztség szükségességén alapul, amit Krisztus maga mond ki (LG 14). Így a zsinat folyamatosságban van XII. Piusz pápa tanításával, de világosabban kiemeli a kifejezés eredeti buzdító jellegét.
68. XII. Piusz pápával ellentétben a zsinat nem beszél a votum implicitum-ról (bennfoglalt vágy) és a votum fogalmát csak a katekumeneknek arra a kifejezett vágyára alkalmazta, hogy az egyházhoz tartozzanak (LG 14). A nem-keresztényeket illetően annyit mond, hogy különféleképpen rendelődnek Isten népéhez. A különféle módok szerint, melyekkel Isten üdvözítő akarata átfogja a nem-keresztényeket, a zsinat négy csoportot különböztet meg: az első a zsidóké, a második a muszlimoké, a harmadik azoké, akik vétlenek abban, hogy nem ismerik Krisztus evangéliumát és az egyházat, de őszinte szívvel keresik Istent, és megpróbálják teljesíteni akaratát lelkiismeretükben, a negyedik azoké, akik vétlenek abban, hogy nem jutottak még el Isten kifejezett ismeretére, de mégis megpróbálnak igaz módon élni (LG 16).
69. Az ajándékok, amelyeket Isten mindenkinek felkínál az üdvösség felé vezető úton, az ő egyetemes üdvözítő akaratában gyökereznek (LG 2, 3, 26, AG 7). Az a tény, hogy még a nem-keresztények is Isten népéhez rendelődnek, abban gyökerezik, hogy az üdvösség magában foglalja minden ember hivatását, hogy Isten népének katolikus egységéhez tartozzon (LG 13). A zsinat úgy tartja, hogy e két hivatás szoros kapcsolata Krisztus egyedüli közvetítéséből fakad, aki testében, amely az egyház, jelenvalóvá válik közöttünk (LG 14).
70. Így állítható helyre az extra ecclesiam nulla salus, kifejezés eredeti jelentése, amely az egyház tagjait inti hűségre. Ha ezt a kifejezést egységbe foglaljuk az egyetemesebb extra Christum nulla salus kifejezéssel, akkor már nem áll ellentétben a minden embernek az üdvösségre szóló egyetemes meghívásával.” 

Forrás: Magyar Katolikus Püspöki Konferencia  honlapja - http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=133


2011. szeptember 27., kedd

A szentolvasó (rózsafüzér) imádkozása 1.

I. Bevezetés

1. Keresztvetéssel kezdjük
2. A keresztre: Hiszekegy (Apostoli hitvallás)
1. nagy szem: Miatyánk
1. kis szem: Üdvözlégy (Jézus neve utáni titok: ...aki hitünket növelje)
2. kis szem: Üdvözlégy (a titok: ...aki reményünket erősítse)
3. kis szem: Üdvözlégy (a titok: ...aki szeretetünket tökéletesítse) *
3. Dicsőség...
4. Fatimai fohász **

II. Tizedek a titkokkal***
1. Első tized:
- nagy szem: Miatyánk
- tíz Üdvözlégy (az első titokkal)
- Dicsőség... Fatimai fohász
2. Második tized:
- nagy szem: Miatyánk
- tíz Üdvözlégy (a második titokkal)
 Dicsőség... Fatimai fohász
3. Harmadik tized:
- nagy szem: Miatyánk
- tíz Üdvözlégy (a harmadik titokkal)
- Dicsőség... Fatimai fohász
4. Negyedik tized:
- nagy szem: Miatyánk
- tíz Üdvözlégy (a negyedik titokkal),
- Dicsőség... Fatimai fohász
5. Ötödik tized:
- nagy szem: Miatyánk
- tíz Üdvözlégy (az ötödik titokkal)
- Dicsőség... Fatimai fohász

III. Befejezés
A rózsafüzér végén, ha közösen végezzük és pap is jelen van.
Pap: Imádkozzál érettünk, Istennek Szent Anyja!
Hívek: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Pap: Könyörögjünk! Úristen, a Te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával megszerezte nekünk az örök élet jutalmát. Add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve utánozzuk, amit magukban foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek! Krisztus, a mi Urunk által. Amen.
Keresztvetéssel fejezzük be.


* A bevezető 3 titok rózsafüzér típusonként eltér: a képekre kattintva lentebb láthatók.

**Fatimai fohász: Ó, Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra!

***A titkok
- az Üdvözlégyek közepén imádkozzuk.
I. A titkok napok szerinti sorrendje
- a ROSARIUM VIRGINIS MARIAE apostoli levél alapján
Hétfő: örvendetes titkok
Kedd: fájdalmas titkok
Szerda: dicsőséges titkok
Csütörtök: világosság titkai
Péntek: fájdalmas titkok
Szombat: örvendetes titkok
Vasárnap: dicsőséges titkok

II. A titkok a rózsafüzérek típusai szerint
1. Az örvendetes titkok:
(1) akit te, Szent Szűz a Szentlélektől fogantál;
(2) akit te, Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál;
(3) akit te, Szent Szűz a világra szültél;
(4) akit te, Szent Szűz a templomban bemutattál;
(5) akit te, Szent Szűz a templomban megtaláltál.


2. A világosság titkai:
(1) aki értünk a Jordánban megkeresztelkedett;
(2) aki nekünk a Kánai menyegzőn kijelentette önmagát;
(3) aki Isten országának a meghirdetésekor meghívott minket a megtérésre;
(4) aki tanítványai előtt színében elváltozott;
(5) aki nekünk az Eucharisztiát elrendelte.
(A világosságos rózsafüzért Szentatyánk II. János Pál pápa indította útjára 2002. októberében. Aki naponta egy rózsafüzért imádkozik, annak csütörtökre javasolja ezt a Szentatya, így szombatra kerülhet az Örvendetes olvasó.)

3. A fájdalmas titkok:
(1) aki értünk vérrel verítékezett;
(2) akit értünk megostoroztak;
(3) akit értünk tövissel koronáztak;
(4) aki értünk a keresztet hordozta;
(5) akit értünk keresztre feszítettek.


4. A dicsőséges titkok:
(1) aki a halálból feltámadt;
(2) aki a mennybe fölment;
(3) aki nekünk a Szentlelket elküldte;
(4) aki téged, Szent Szűz, a mennyekbe fölvett;
(5) aki téged, Szent Szűz, a mennyekbe megkoronázott.



Képek:  Mária Rádió (rózsafüzér titkok), Mindennapok - Világban élő Kármel (ikon)

Építőkövek

A kegyelmi élet felépítő kövei:

1. Szentírás
- más lelki olvasmányok is fontosak emellett
- megfelelő háttérismeretek és megkülönböztetés mellett

2. Böjt
- túlzásoktól mentesen - csak az csinálja extra módon, aki bírja, főleg hosszú távon
- nemcsak étkezéssel lehet, sok megvonásos önmegtagadási forma létezik pl. kedvtelések, beszéd terén

3. Szentmise
- szentáldozás is – a megszentelő kegyelem állapotában
- minél gyakrabban, amikor tehetjük a kötelezettségeink mellett
- a liturgia nem magáncselekmény! – egész lényünkkel, egész szívvel és testünkkel, külső-belső valóságunkkal vegyünk részt

4. Szentgyónás
- rendszeresen, legalább havonta egyszer
- Krisztus központúság

5. Imádság
- főként a rózsafüzér és szentségimádás
- bármely mód és forma emellett pluszban, amire van lehetőség és indíttatás

Mindegyik építőkőről az eddigiekben részben már közzétettem írásokat, vagy a későbbiekben külön írok még (ld. a Szentírás, szentségek, imádságról címkéket).

„Álmod úgy valósul meg, ha apránként építesz. Ne tégy sokat, de azt jól, öröm lesz a bére. Életed éld szabadon, szánj időt a szépre, kőre követ nap, mint nap, titkod lassan érik. Így növekszel nap, mint nap, míg felérsz az égig.” (részlet a Napfivér, Holdnővér c. film egyik dalából)

Forrás: Szűz Mária medjugorje-i - a Béke Királynője Szövetség honlapján folyamatosan közzétett - üzenetei nyomán

2011. szeptember 25., vasárnap

A Biblia olvasásának 5 szabálya

1. Nyíltan olvassuk!
Ne csak átfussuk a történetet, mert már ismerem, már századszor hallom! Legyünk nyitottak az új dolgokra. Ugyanaz a történet is mondhat mást és mást különböző esetekben:
- pl. a tékozló fiú története, ha az atya, a kisebbik fiú vagy a nagyobbik fiú, ill. a szolgák szemszögéből nézzük;*
- attól is függ, hogy én milyen "állapotban" vagyok.**
A Biblia kiszámíthatatlan! Ha nem így lenne, ráunnánk és felesleges lenne 3 évenként ugyanazt felolvasni. A templomban felolvassuk, és nem adja ki a pap házi feladatnak: olvasd el.

2.Szeretettel olvasni!
Nem csupán tudományos kutatás tárgya! Az Isten "szerelmes levele" számomra. Kicsit túlzó, de valóban az egyetlen mű, ami Isten részéről szól hozzám.
Isten alkalmazkodott az emberhez: embereken, eseményeken keresztül szól hozzánk. Lényegtelen, hogy az adott résznek ki a szerzője; az írás indíttatója, sugalmazója Isten.

3. Megkülönböztetett tisztelet!
Biblia legyen más, mint a többi könyv! Nem dobáljuk, bekötjük, méltó helyre tesszük. Szent tárgy! Régen a tiszta-szoba közepére tették, így fejezték ki szeretetüket.
Lehet aláhúzni, forgatni - sajátunkká tenni.

4. Személyesen nekem szól!
Szemmel nagyon gyorsan olvasunk, így nem lehet! Félhangosan jobb olvasni.
Zsidó módszer: zsinagógában, vagy a siratófalnál "mormolnak". Így lesz enyém a szöveg, egészen új színben tűnik fel. Hangozzék el az Ige.
Szent Pálnál olvassuk: „A hit hallásból ered.”
Szívvel, ne csak szemmel olvasni!

5. Alázattal olvasni!
Az Istennel akarok találkozni. Ha én vagyok a világ legokosabb embere, aki mindent tud és ért, akkor nem hallom meg mit mond az Isten nekem.
Számít a testtartás is, mivel testünk kifejezi gondolatainkat: szétterülve a széken nem biztos, hogy a legbefogadóbb póz.


Pár ötlet:
- Az egész Bibliát olvassuk el életünkben egyszer, ha tehetjük. A sorrend segíthet pl. jó a Márk evangéliummal kezdeni, aztán az egész Újszövetség, a Zsoltárok és később a többi Ószövetségi könyv.
- Érdemes egy-két napra/ hétre egy Bibliai mondatot, igerészt mottónak választani: kirakni a falra, kiírni stb.
- A Biblia fontosabb a mobilunknál!!!

Forrás: Pákozdi István atya - a Szentírás évében (2008) elhangzott - lelkigyakorlata nyomán

Megjegyzéseim:
*A Szentírás értelmezése három síkon lehetséges:
1. Az adott történet idejében
2. A leírás korában
3. Saját életünkben

** Fontos, hogy kellő lelkiállapotban legyünk:
- Istenre és üdvözítő Akaratára figyelő, nyitott szív a kiindulópont
- a megbocsátás, a kiengesztelődés alapvető Isten, önmagunk és embertársaink felé
- a Szentlélek fényében olvasni, a megkülönböztetés Lelkét kérni a helyes értelmezéshez
• ha valamelyik feltétel nem adott, téves dekódolás lehetséges
• bizonyos esetekben ezért jobb inkább túllépni azon az igerészen és becsukni a Szentírást
• össze kell vetni a többi „helyzetjelző fénnyel” és csak akkor indulni egy irányba, ill. beépíteni életünkbe

2011. szeptember 24., szombat

Gellért szent püspökünk

Gellért 980 körül született velencei patrícius családból. Kolostori iskolában végezte tanulmányait; alaposan ismerte a Szentírást és az egyházatyákat. Bencés lett, és már fiatalon a közösség apátja. Szentföldi zarándokútra indult, amikor a dalmát partokon, Záránál (Zadar) hajótörést szenvedett. A pannonhalmi apát rábeszélésére Magyarországra indult, hogy egy ideig hirdesse az evangéliumot. Huzamosabb időt töltött István udvarában, a szent király bizalmi embere lett. Bakonybél rengetegében hét évig remetéskedett; csak István kérésére hagyta el szeretett magányát, és elfogadta a csanádi püspökséget. Ettől kezdve az evangélium hirdetésének élt. Az István halála után gazdátlanná vált országban pogány lázadások törtek ki. Gellért Vatha csapatainak lett áldozata 1046. szeptember 24-én.A vértanú püspök testét 1083-ban László király emelte oltárra. Ünnepe: szeptember 24.

Forrás: Szent Gellért Iskola - http://www.szentgellert.hu
Kép: Prokop Péter festőművész Magyar szentek sorozatából

Bővebb életrajz olvasható itt: http://www.szentgellert.hu/iskola/szentgellert.html
 

1. Szent Gellért Szent István király előtt

2. Szent Gellért a remeteségben

3. Szent Gellért püspökké választása

4. Szent Gellért prédikál a népnek 

1. A lázadó pogányok megölik a papokat

2. Szent Gellértet letaszítják a pesti hegyről

3. A kocsi magától Csanádra indul a Szent testével

4. A Szent temetése

Képek: Országos Széchenyi Könyvtár, Magyar Anjou Legendárium – képtár (Biblioteca Apostolica Vaticana, Róma)


Sillye Jenő: Gellért

1. Velencében születtél, Pannóniában éltél,
Csanádban alkottál, Duna mentén meghaltál.
Idegenből jöttél, új hazára leltél.
Virágot ültettél, véreddel öntöztél.

Ref: //:Gellért szent püspökünk, könyörögj érettünk!://

2. Vad föld új országát, Isten szent egyházát
építetted nékünk könyörögj érettünk!
Isten szép terve nagy, szőlője munkása vagy
Legyünk mi is ember, aki tenni is mer!

3. Szentekké lenni, Istenért élni,
embernek lenni, minden mi szép és jó!
Áldozat Istennek, áldás az embernek,
új korban mi legyünk, vezess, hogy így tegyünk!

4. Hűség és bátorság, ne legyen álnokság,
inkább az életet, soha a hitemet!
Emberként élni, tudással telni,
szentekként merni, tanúságot tenni!

2011. szeptember 23., péntek

A Parlagi sas nyomdokán

Pietrelcinai Szent Pio atya imája szentáldozás után

Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok Tőled. 
Maradj velem Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy el ne essek annyiszor. 
Maradj velem Uram, mert Te vagy az én életem és Nélküled csökken az én buzgóságom. 
Maradj velem Uram, mert Te vagy az én világosságom és nélküled a sötétségben vagyok. 
Maradj velem uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat. 
Maradj velem Uram, hogy haljam a Te hangodat és kövesselek. 
Maradj velem Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig Veled lenni. 
Maradj velem uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek Hozzád. 
Maradj velem Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom a Te számodra a vigasz helye a szeretet fészke legyen. 
Maradj velem Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban, múlik az élet közeledik a halál, az élet az örökké valóság és szükséges, hogy megkettőzzem az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon. Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek a szenvedések és mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján. 
Maradj velem Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjelek, mint a tanítványok, a kenyérszeléskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart engem és egyetlen boldogsága legyen szívemnek. 
Maradj velem Uram, mert amikor jön a halál akkor is Veled egyesülve akarok lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által. 
Maradj velem Jézus, nem kérem a Te isteni vigasztalásodat, mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges Jelenlétedet. 
Maradj velem Uram, Téged kereslek a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Tégedet és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban. 

Szent Pio atya madara a parlagi sas

Parlagi sas (latin neve Aquila heliaca,
angolul Imperial eagle)

Futás 3.



Jézus ma is gyógyít 3.


Briege McKenna nővér és Kevin Scallon atya Magyarországon

Sok évvel ezelőtt Isten kegyelméből részt vehettem azon a gyógyító alkalmon, Budapesten, ahol Briege McKenna nővér közbenjárására még erőteljesebben megtapasztalhattuk az Eucharisztiában jelen levő Jézus gyógyító erejét. Az estéről írt összefoglaló megtekinthető itt. Ezen az estén a nővér az alábbi imát mondta el:

Jézus kérlek, nyisd meg az én szemeimet, hogy láthassak!
Jézus hiszek benned, Jézus imádlak Téged!
Jézus hiszem, hogy valóságosan jelen vagy.
Jézus, azért jöttem ide, hogy kérjem a gyógyulást.
Jézus! Kérlek, hogy nyisd meg az én füleimet, hogy halljam a Te szavaidat.
Jézus! Kérlek, hogy nyisd meg az ajkaimat, hogy megtanuljalak Téged dicsőíteni.
Jézus! Kérlek, hogy érintsd meg a szívemet és vegyél el belőle minden bűnt és minden megbocsátatlanságot.
Jézus! Most hozzád jövök a fizikai betegségeimmel, gyógyítsd meg az én testemet.
Bármilyen betegségben is szenvedsz, kérd Jézust, hogy gyógyítson meg.
Jézus! Tudjuk, hogy nagyon sokszor félünk, mert azt halljuk körülöttünk, hogy semmit nem lehet értünk tenni.
Jézus! Neked semmi sem lehetetlen. 
Jézus kérlek, hogy gyógyítsd meg azokat, akik itt közöttünk gyógyíthatatlan betegségekben szenvednek. 
Jézus gyógyítsd meg azokat, aki fizikai fájdalmaktól szenvednek.
Jézus, te tudod, hogy mi a mi szükségünk, kérünk, hogy segíts nekünk!
És kérünk Téged Jézus ma este az orvosokért és mindazokért, akik az egészségügyben dolgoznak.
Kérünk, hogy ezeknek az embereknek adj gyógyító kezet. Adj nekik irgalmas és szerető szívet, és add nekik, hogy a fizikai segítségnél többet adjanak a betegeknek.
Jézus szeretünk Téged.
Jézus hiszek Benned.
Jézus, hiszem, hogy Te vagy egyedül az Úr és a Szabadító.
Jézus azokért kérünk, akik ma este nem lehetnek itt, és kérlek Téged azokért, akiknek nagy szükségük van fizikai vagy lelki gyógyulásra.
És kérlek Jézus, hogy látogasd meg ma este az idősek otthonait és látogasd meg a beteg gyermekeket.
Jézus tudjuk, hogy megtörténik, amit Te akarsz.
Kérünk Téged Jézus azokért a gyermekekért, akik itt vannak ma, és akiknek a te gyógyító érintésedre van szükségük.
Jézus kérünk, hogy a családok minden tagját érintsd meg ma este. Kérünk, hogy érints meg a férjeket, a feleségeket, különösen azokat, akik nagy megpróbáltatásokon mentek keresztül. Kérünk Téged különösen azokért, akik elváltak. Csak Te ismered a fájdalmukat, csak Te ismered a szenvedésüket, amin keresztül mentek.
Jézus, most kérünk Téged azokért, akik még nem házasodtak meg, hogy mindig Téged hívjanak segítségül és Te vezesd őket és Te segítsd őket.
Kérünk Téged azokért, akik az ifjúság nevelésében, oktatásában vesznek részt - érintsd meg őket! És kérünk Téged Jézus, hogy áldd meg ennek a plébániának a fiataljait, és ennek az egész országnak a fiataljait. Nyisd meg a szívüket hogy befogadjanak Téged.
Jézus hiszek Benned. Jézus imádlak Téged. Jézus hívlak Téged, jöjj az életembe. Légy az életem Ura! Áraszd ki rám Szentlelkedet! Tölts be engem Szentlelked szeretetével és erejével!
Jézus most kérlek Téged a szerzetesekért, hogy a Te szereteted és a te odaadásod uralkodjék az életükben, kérlek, hogy újítsd meg a közösségeket, és kérlek Téged a papokért és papi hivatásokért. Uram köszönöm Neked mindazoknak a papoknak és mindazoknak a szerzeteseknek az életét, akik azért szenvedtek, hogy a hit megmaradhasson ebben az országban. Kérlek, hogy áldj meg minden papot, aki itt ma este jelen van, áldd meg az ő hivatását, áldd meg a szeminaristákat is, áldd meg ennek az országnak minden papját, minden püspökét, bíborosát.
Uram, kérlek Téged Magyarországért, áldd meg ezt az országot.
Jézus hiszek Benned, szeretlek Téged.
Kérlek Téged Jézus, hogy ennek az országnak a mártírjainak a vére hatalmas gyümölcsöket hozzon ebben az országban,
Kérlek Téged Uram ennek az országnak a vezetőiért, politikusaiért, kérlek, hogy becsületesen, igaz módon szolgálják az embereket.
Urunk, Te aki a béke Fejedelme vagy kérünk Téged a békéért a világban.
Kérünk Téged Urunk a világ vezetőiért, hogy Te hozz gyógyulást az életükben és békét a világban. Hozzád jöttünk, mert ki máshoz mehetnénk.
Jézus hiszek Benned. Jézus kérlek, jöjj a szívembe, érintsd meg a szívemet, újítsd meg az irántad való szeretetemet. Jézus Taníts meg imádkozni, hogy mindig megvalljalak Téged. Adj nekem egy új szeretetet az Oltáriszentségben.

Jöjj Jézus! Jöjj Jézus, Újítsd meg a szívem.

Briege nővér imája - Városmajori templom, 2001. november

Forrás: karizmatikus.hu

 
A tíz leprás meggyógyítása (Codex Aureus)

„Ellenállhatatlan kilenced”

Pietrelcinai Szent Pio atya kilenced imája Jézus Szent Szívéhez

Ezt imádkozta Pio atya azokért, akik segítségét és közbenjárását kérték az Úrnál, és bensőségesen csak „az ő ellenállhatatlan kilencedének” nevezte. Ezen egyszerű szavak végigimádkozását követően árasztotta Isten a Pio atyához zarándokló és imádságát kérő sok-sok ezer hívőre – és hitetlenre is – kegyelmének csodálatos jeleit.

A Kilenced:

1. Jézusom, Te mondád: „Kérjétek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak néktek.”
Íme, most zörgetek, keresek és kérem a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.

2. Jézusom, Te mondád: „Amit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.”
Íme, most a Te nevedben kérem az Atyától a kegyelmet, hogy:…
Miatyánk…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen. Miatyánk…

3. Jézusom, Te mondád: „Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak.”
Íme, most szavad csalatkozhatatlanságára támaszkodom, és kérem a kegyelmet, hogy:…
Üdvözlégy…
Dicsőség…
Jézusom Szentséges Szíve, remélek és bízom Benned. Amen.




Befejező ima:

Jézusom Szentséges Szíve, Te nem tudsz részvétlen lenni a szerencsétlen iránt. Légy irgalmas hozzánk, nyomorult bűnösökhöz is! Add meg nekünk Szűz Mária Szeplőtelen Szívének, a Te és a mi gyöngéden szerető Édesanyádnak a közbenjárására a kért kegyelmet!
Szent József, Úr Jézus nevelőatyja, könyörögj érettünk!



Megjegyzés:

Mint más kilencedeknél itt is fontos:
-     a kérés Isten Akarata szerint – fontos a kitartó ima, a kérés, a megfogalmazás, a bizalom Isten felé, de jó az Úrra bízni, hogy mikor és milyen módon teljesül kérésünk, ha Ő úgy látja jónak, ez válik üdvösségünkre
-     a megszentelő kegyelem állapotában végezni – kilenced minden napján, ha lehetőség van rá szentmisén részt venni és szentgyónást végezni, ha szükséges




 
 


2011. szeptember 22., csütörtök

Jézus ma is gyógyít 2.

Briege McKenna nővér a papok szolgálatában

A gyógyítás adományával rendelkező Briege McKenna nővér tartott lelkigyakorlatot a lateráni Szent János-bazilikában a papság évének lezárására Rómába érkező papoknak és püspököknek.

A videó szövege magyarul:
Az elmúlt 35 évben Briege McKenna nővér több mint másfél millió kilométert utazott, és több mint száz országban járt a papok szolgálatában.
Briege McKenna klarissza nővér: Tegnap találkoztam itt egy pappal, aki korábban Miamiban élt. Mérnök volt, szép jövő állt előtte. Amikor Miamiban jártam, hallotta a beszédemet, és elhatározta, hogy mindent otthagy, és papnak megy."
Briege nővér úgy érzi, évekkel azután, hogy egy szentmise közben csodás módon meggyógyult súlyos ízületi gyulladásából, Isten arra hívja, hogy a papságról beszéljen. Mint mondja, Isten tudatta vele, hogy nagy paphiány lesz, és sokan el fogják utasítani a papságot. 
Briege McKenna nővér: „Én meg azt mondtam: 'Uram, ez lehetetlenség. Tanítónő vagyok; képtelen vagyok rá.' Lángoló szeretet töltött be a papság iránt, és az Úr azt mondta, szinte hallhatóan: 'Nem te cselekszel majd. Csak légy engedelmes, csak figyelj, és én fogok cselekedni általad.'"
Mint mondja, félt, de bízott az Úrban; akkor is, amikor az Úr értésére adta, hogy a papság súlyos válságba kerül.
Briege McKenna nővér: „Persze, hogy ők a Sátán elsődleges célpontjai, hiszen ha a papot támadás éri, az valamennyiünkre kihat. Ezért lelkigyakorlataim során megerősítést, biztatást, figyelmeztetést, ösztönzést igyekszem adni nekik."
Briege nővér szerint a papság rettenetes támadásnak van kitéve, ő azonban ma is ugyanakkora tisztelettel tekint a papokra. Továbbra is segíteni kívánja őket, és sokakat biztat, hogy vállalják a papi hivatást.

Forrás: Magyar Kurír

Jézus ma is gyógyít 1.

Ma újra eszembe jutott egyik kedvenc szerzetesnővérem, Briege McKenna, aki ír származású, a klarisszák rendjéhez tartozik és az egész világon végzi szolgálatát: a gyógyítást, a tanítást, emellett a papok evangelizációjához kapott különleges küldetést az Úr eszközeként, mely nemcsak háttérimát jelent, hanem megszentelődésük elősegítését pl. lelkigyakorlatok, tanítás által. Íme, egy vele készült interjú.
Interjú a gyógyítás adományával rendelkező Briege McKenna nővérrel
Briege nővér röviddel gyógyulása után kapta meg a gyógyítás adományát. Négy évtizede öt földrészen végzi szolgálatát katolikus egyháziak és világiak körében, de régóta tudja: a legnagyobb gyógyulás az, ami a szemnek láthatatlan. 
Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a katolikusok sokszor természetesnek veszik a szentségeket?
Azt hiszem, az, hogy sokan nem mérik fel igazán a szentségek erejét. Napjaink legégetőbb szüksége a hitbeli képzés és az, hogy megtanítsuk az embereknek, mik is a szentségek. Evangelizálni kell a katolikusokat, képezni kell őket a hitben.   
Mivel kezdődik ez az evangelizáció?
Azzal, hogy megmutatjuk az embereknek: a szentségek betöltik legmélyebb vágyaikat, igényeiket. Gondoljunk csak a bűnbánat szentségére. A mai embernek igénye van arra, hogy megszabaduljon a terheitől, hogy gyónjon. De rossz helyen próbálkozik: a fodrásznál, a pszichiáternél, ismeretleneknél az interneten. Meg sem tudom mondani, hányszor vallják meg nekem emberek a bűneiket a repülőgépen. Csakhogy én nem tudom feloldozni őket, mint ahogy a fodrász sem. Gyónnak, de nem ott, ahol kellene. Nem oda mennek, ahol igazi szabadságra lelhetnének.
Ugyanez igaz az Eucharisztiára és a betegek szentségére is. Sokan kérik gyógyító szolgálatomat, és csodát várnak. Pedig tudja, mennyi csodát láttam történni a szentségek által? Mennyien kapnak erőre, miután magukhoz veszik az Eucharisztiát vagy részesülnek a betegek szentségében! S ha testi gyógyulás nem is, másfajta gyógyulás sokszor történik. Az Úr a világ valamennyi oltárán jelen van. Ha a katolikusok igazán értenék ezt, tódulnának szentmisére.       
Ez nem csupán értelmi megértést jelent, ugye?
Nem. A papoknak szoktam mondani, hogy imádkozzanak a megértés kegyelméért, de ez minden katolikusra vonatkozik. A megértés a Szentlélek ajándéka, ami abban segít, hogy szívünkkel tudjuk felfogni hitünk titkait. Ez tette képessé a vértanúkat arra, hogy feláldozzák az életüket. A vértanúk értelmi tudása különböző szinten állt, de szívükben valamennyien értették a misztériumokat, és ezért vállalták a halált. 
Említette a papok körében végzett munkát. Az utóbbi években elsősorban ezzel foglalkozik. Hogyan kezdődött?
Röviddel a gyógyulásom után. 1971-ben fiatal nővérként kerültem Floridába. Mélyen vallásos környezetben nőttem fel, ahol arra tanítottak, hogy sose kritizáljuk a papokat. Jól emlékszem, amikor édesapám arról beszélt, hogyan kell tisztelnünk a papokat. És persze kell is, de sokszor rosszul csináljuk, mert piedesztálra emeljük őket.
Nos, 1971-ben változott a helyzet: mint sokan mások, én is egyre kritikusabban kezdtem szemlélni a papokat. Egyszer bementem a kápolnába, és megkérdeztem az Urat, mi lehet a baj a papokkal. Ekkor két dolgot tárt fel előttem: hogy hatalmas válság közeleg, melynek nyomán Isten igéje nagy ínséget szenved, és sok katolikus elfordul a hittől; majd arra kért, mossam papjai lábát. A könnyező Jézus tűnt fel előttem, s az Úr azt mondta: „Eljön az idő, amikor sok pap és püspök inkább törődik majd a világ dolgaival, mint az én bölcsességemmel. Szégyellni fognak engem. Azt akarom, mondd el nekik, hogy engem dicsőítsenek meg.” Megdöbbentem, de mindent leírtam és elmondtam a püspökömnek. Nem sokkal utána túláradó szeretet töltött el a papság iránt, és mélyen megéreztem, mit jelent az egyházi rend szentsége.
Később Isten összehozott a vincés Kevin Scallon atyával. Elöljáróink áldásukat adták, hogy közösen munkálkodjunk. Azóta mindenhová együtt megyünk, ahová csak hívnak, hogy segítsünk a papoknak újra felfedezni hivatásuk lelkiségét.

Kevin Scallon atya és Briege McKenna nővér
Olyan papokkal is foglalkoznak, akik súlyos bűnbe estek. Őket megismerve hogyan látja, milyen körülmények miatt kerültek ilyen helyzetbe?
Nem egyik pillanatról a másikra történt. Küzdelmeik legtöbbször abból fakadnak, hogy hosszú időn át egyre jobban elhanyagolták a lelki életet. Mindenkinek van egy benső és egy külső élete. A benső élet a keresztséggel kezdődik, és e világban folyamatos támadásnak van kitéve. Óvnunk kell hát; de hogyan? Úgy, hogy Jézusban veszünk otthont. Imádsággal, szentségi élettel erősítjük, és úgy, hogy azt az életet éljük, amit Jézusnak megígértünk. Ha egy pap nem így tesz, ha nem adja oda élete minden területét Jézusnak, elhanyagolja lelki életét, és szakadás következik be. Immár csak a külső életével törődik – és elbukik. A papság Isten adománya, de minden adomány, amit nem fogadnak el örömmel és nem gondoznak szeretettel, elsorvad. A pap sohasem veszítheti el a papság ajándékát, de igenis elveszítheti a szeretetet, ami lélekkel telíti azt. És ezzel mindentől megfosztja magát.
Mennyiben járul hozzá a bukáshoz a cölibátus téves felfogása?
Azzal, hogy Isten papnak hív valakit, nem veszi el a nemiségét. A vonzódás normális dolog. S amint II. János Pál írja a papokhoz szóló első levelében, az Úrnak joga van hozzá, hogy próbára tegyen. Nem kaptunk ígéretet, hogy mentesülünk a kísértéstől. Arra viszont igen, hogy Isten kegyelme velünk marad. E kegyelem által felismerhetjük, hogy a cölibátus nem az emberi szerelem tagadása. A cölibátus azt jelenti, hogy nemiségünk csodálatos ajándékát a mindenható Istennek szenteljük, felajánljuk az Úrnak. Időbe telik, míg az ember megfontolja, képes-e megtenni ezt a felajánlást. S amikor megteszi, Isten megszenteli és új erővel gazdagítva adja vissza nemisége ajándékát. De tudnunk kell, hogy önként adtuk oda – senki nem vette el  tőlünk –, és hogy mindennap újra döntenünk kell a hűség mellett, akárcsak a házasságban élő embernek.
Oly sok bűn, szégyen, fájdalom került felszínre mostanában az egyházban. Hogyan dolgozzák fel mindezt a katolikusok?
Először is imádkoznunk kell azokért, akik papok bűnei miatt szenvedtek. Ugyanakkor nem engedhetjük, hogy egy vagy akár több pap vétkei távol tartsanak az egyháztól; ez lelki öngyilkosság volna. Miután Júdás elárulta Jézust, a tanítványok nem hagytak fel tevékenységükkel, Jézus maradt a középpontban; Júdás helyére kijelölték Mátyást, és folytatták az egyház munkáját. Hozzátenném még, hogy nem minden megvádolt pap bűnös. Számos szentéletű férfit ismerek, akiket megrágalmaztak, és iszonyúan szenvednek a hamis vádaktól. 
Ön papokkal foglalkozik; tapasztalatai alapján reménykedik-e, hogy jobb idők következnek? 
Igen. Isten jóváteszi, ami történt; megtisztítja az egyházat. Nagy áldás, hogy ilyen szentéletű pápák idején élünk. Nem volt ez mindig így. De az egyház fennmaradt, és ma nagyszerű pápánk van, aki új tavasz felé vezet. Mielőtt meglátnánk a gyümölcsöket, tisztulásnak kell bekövetkeznie, és termékennyé kell válnia a földnek. De közeledik a tavasz. Az egyház megaláztatást szenvedett, s ez jó. A papság méltósága immár nem evilági nagyság. Jobban megnézzük, ki neveli a papjainkat, és hogyan.
Ma sok pap és püspök újra felemeli szavát. Jobban mernek tekintéllyel nyilatkozni − amire bizony szükség is van. Fontos, hogy minden pap és püspök készséggel emelje fel a szavát az igazság és az egyház erkölcsi tanítása védelmében. Bátran szembe kell szállniuk a bűnnel, akár a vértanúság árán is.

Forrás: Briege McKenna nővér honlapja - www.sisterbriege.com / Magyar Kurir