A Szent Angyalokról 2.

Ma kedd lévén, és mivel nincs más liturgikus előírás, lehetőség van a szent angyalokról venni a szentmisét. 

Tegnap felfigyeltem valamelyik belvárosi ház homlokzatán egy őrangyalt is ábrázoló homlokzati díszítésre, amelynek nagyon megörültem. Hálát adok, hogy Isten gondoskodó szeretete ilyen formában is megnyilvánul felénk, hogy őrangyalokat rendelt mellénk egész életünk folyamára.

„Attól kezdve, hogy lelkiatyámat áthelyezték Rómába, állandóan és látható módon jelen van egy angyal, aki nem az én őrangyalomnak látszik. Ez az angyal teljesen lelkies, egy nagyon eleven fény, amelyre csak azért tudok ránézni, mert Istennek egy csodája megengedi azt számomra. A szellemi lények anyagtalan szépségével rendelkezik. Nem használja a lábait, amikor mozog, hanem szárnyainak két fényét. Minden fény benne: arca, kezei, amelyeket keresztben tart mellén, hófehéren ragyogó ruhája, amely anyagtalan... És azt mondom: kezei, arca, ruhái, mert mi, szegény halandók csak anyagias módon vagyunk képesek kifejezni magunkat, amikor leírjuk, amit látunk. De ez a gyönyörű szellem, aki sose hagy el engem, és akivel lelkem állandóan szeretetteljesen beszél, nem rendelkezik mással, csak szellemének anyagtalan tömörségével, az arc, kezek, ruhák alakjában, hogy megjelenítse magát lelki szemeim elôtt, és így lecsökkentse a legcsekélyebb fokra azt, amire szükség van, hogy elérhesse ezt a célt, és amit a szavak nagyon szegényesen és anyagiasan fejeznek ki, amikor arcáról, kezeiről, ruhájáról beszélek.  Egyszóval, nekem a Getszemáni Angyalának látszik,aki ,,angyali alakot felvett fény volt''. Úgy tűnik nekem, hogy egyike azoknak a sokaknak, akiket a Paradicsomi karokban láttam... Ó, fény, éneklő fény, az ég végtelen kékjében!... A születéskor a pásztoroknak megjelent angyalok egyikének látszik.  Nem tudom, ki ő. Tudom, hogy jelenléte megvigasztal. Jobban, mint a hold kedves fénye az egyedül járó, eltévedt utast. Biztonságot ad nekem, hogy nem vagyok egyedül, hanem a legjobb társaságban vagyok, és a vezetők társaságában, és a legjobb úton: az Isten angyalának útján, Isten útján. Nem tudom, kicsoda. De boldoggá tesz jelenlétével. Tegnap Márta hat órán keresztül távol volt, én pedig egyedül voltam szobámban, és nagyon megelégedett voltam ezzel az angyali jelenléttel, ami még testi szenvedéseimet is megenyhítette. Összeszedetten elmélkedtem és szemléltem, ami külsőleg álmosságnak tűnhetett, valójában azonban lelki buzgóság volt, és boldog voltam... Mily nagy béke!...”

Valtorta Mária: Őrangyalom mondja c. könyvének Angyalok fejezetéből

Fotó: Philoméla