 |
| Szent Ágnes |
1. Bevezetés
A megszentelt élet legősibb formája a világban élt konszekrált szüzesség, mely az Egyház legelső éveitől kezdve létezik. A konszekrált szűz olyan nő, aki Istennek van szentelve, mint Krisztus jegyese, az Egyház szolgálatára. A megyéspüspök fogadja el az ő elhatározását, hogy megőrzi a szüzességét és követi Krisztust, és a püspök Istennek szenteli őt egy ünnepélyes, nyilvános, liturgikus szertartás során. A konszekrált szüzesség egyházmegyei alapú, ők egyházmegyéjük papságát segítik. Ő egy konszekrált nő, aki a világban marad, és akinek a püspök a vezetője. A konszekrált szüzesség jelentette minden szerzetesi élet gyökerét, és megújított formájában is alapvetően az marad. A világban élő szüzesség önmagában egy meghatározott hivatást jelent. A konszekrált szűz nem látszólag szerzetes, és nem jelent egy szerzetesi intézmény, vagy kongregáció felé haladást sem. A konszekrált szüzek egész életükre ígéretet tesznek a szüzességre, a püspök vezetése alatt szolgálnak, de nem csatlakoznak szerzetesrendhez. A konszekráció új szertartása lehetővé teszi nők számára, hogy teljesen Istennek szenteltek legyenek és szolgálják az Egyházat a közösségi élet szükségessége nélkül.
2. Dokumentumok
A II. Vatikáni Zsinat elrendelte, hogy a szüzek konszekrálásának szertartását át kell dolgozni. Ez megtörtént, és VI.Pál pápa megfelelően jóváhagyta, hogy tegyék közzé.A megfelelő határozatot 1970. május 31.-én léptették életbe. A Kánonjogi Kódex 604-es kánonja a Szüzek Rendjét a megszentelt élet Egyházban elismert hivatalos formái közé sorolja. Az Egyházi törvénykönyv 604-es kánonja így szól:
a) A Szüzek Rendje is a megszentelt életnek ezekhez a formáihoz tartozik. Amikor a szüzek ígéretet tesznek arra, hogy Krisztust szorosabban fogják követni, a megyéspüspök a jóváhagyott liturgikus szertartás szerint őket Istennek szenteli, Krisztussal misztikusan eljegyzi és az Egyház szolgálatára avatja.
b) Az Istennek szentelt szüzek közösséget alkothatnak egymással, hogy fogadalmukat hűségesebben megtartsák és támogassák egymást az Egyház szolgálatában oly módon, amely megfelel az életállapotuknak.
3. A szüzek rendjének helye a „megszentelt élet”-en belül
A Kánonjogi Kódex szerint: „ Az evangéliumi tanácsok követése által megszentelt élet állandó életformát jelent azon hívők számára, akik Krisztust szorosabban követve, a Szentlélek segítségével, teljesen Istennek szentelik magukat, Akit mindenek fölött szeretnek. Így Istennek szenteltté válnak, az Ő tiszteletének új és különös jelévé az Egyház felépítéséért és a világ megváltásáért. Törekszenek a tökéletes tisztaságra Isten királyságának szolgálatában, és az Egyház külső jelévé válva előre jelzik a mennnyei dicsőséget.”/CIC 573.1/
A megszentelt élet formáinak változatossága a Szentlélek gyümölcse. A megszentelt életnek különböző kánoni formái vannak:
1.Remeték
2.Istennek szentelt szüzek és özvegyek
3.Szerzetesek: monasztikus rendek - kontemplatív, ill. apostoli szerzetesek
4.Világi intézmények
5.Az apostoli élet társaságai
4. Keletkezése, történelme
A szüzek és özvegyek rendje már létezett a nagyon korai Egyházban (a püspökök és a diakónusok rendje mellett), mielőtt az intézményes szerzetesi élet egyéb formái kialakultak. Kifejezve a megbecsülést, melyben a konszekrált szüzességet kezdettől részesítették, az Egyház a szüzek konszekrálására nagyon korán egy sajátos liturgikus szertartást alakított ki. A konszekrált szüzességet nem egy szent, vagy egy szerzetes alapító alapította, hanem magán az Egyházon belül keletkezett. A IV.sz.-ban a szüzek konszekrációja nagyon kedvelt szertartás volt az Egyházban, melyet úgy alkalmaztak, mint napjainkban a házasság megáldását. A legkorábbi szüzek nem különültek el a közösségtől semmilyen értelemben sem, mint ahogy a sivatagi monaszticizmus tette. A szüzesség számukra egy életállapotot jelentett, mint a házasság. Benyújtották szándékukat a püspöknek, aki kiterjesztette rájuk különös védelmét. Szüzességi kötelezettségük egész életüket magába foglalta. A legkorábbi idők óta csak a püspök végezhette a konszekrációt. Kezdetben a szüzek saját otthonukban maradtak, a családjukkal éltek, és részt vettek a helyi egyház közösségi életében. Néha csoportokba szerveződtek. Megkívánták tőlük, hogy szenteljék magukat az imádságnak, a kézimunkának és az aszketikus életnek. A szüzek konszekrációja a világban élő nők számára az Egyház nagyon korai századaitól kezdve a korai középkoron keresztül ismert volt. A monaszticizmus kialakulása után a konszekrációt összekapcsolták a fogadalmak szertartásával. Idővel az Egyház megkövetelte,hogy minden nővérnek, akinek a megszentelt életre van hivatása, monostorokban kell élnie, így a szüzek konszekrációjának szertartása beleolvadt a monaszticizmusba. A IX.-X. sz. körül a konszekráció szertartása kiment a gyakorlatból a világban élő nők számára, de továbbra is megmaradt a nővérek számára a kolostorokban. Ez egy olyan szertartás volt, amely különbözött és elkülönült a szerzetesi fogadalomtételtől.A fogadalomtételhez szentelményként tevődött hozzá. Évszázadokig semmi sem változott a nők számára. Történtek hiábavaló kísérletek időről-időre, hogy a szüzeket kánonilag fogadják el a monostorokon kívül. Az Egyház mindig megtagadta az engedélyt a XIX.-XX.sz fordulójáig, amikor lépés történt ennek az életformának az újra engedélyezésére. A II. Vatikáni Zsinaton a püspököket arra kérték, hogy vizsgálják át a szüzek konszekrálásának a szertartását. A II. Vatikáni Zsinat egyik gyümölcse a világban élő szüzek mély megáldásának visszaállítása volt. A megújított szertartás kihirdetése 1970. május 31.-én történt.
5. A konszekrált szüzek helye a mai világban
A Szüzek Rendje egyike az Egyház azon kincseinek, amelyeket a Szentlélek adott a II.Vatikáni Zsinaton azok közül,melyek „új dolgok és régiek”. Ennek a konszekrációnak a tanúságtétele különösen megfelel napjaink szükségletei számára. Bár a konszekrált szüzek egy ősi hagyományt követnek a Katolikus Egyházban, ők olyan kevesen vannak, hogy a legtöbb ember meglepődik, amikor hall a létezésükről. A Szüzek Rendje fejlődésének mértéke jelentősen eltér az egyes országokban és egyházmegyékben.Természetesen függ a püspökök buzdításától és támogatásától. Sajnos, ezt a kegyelemforrást kevesen ismerik. Nagyon kevéssé ismerik magát a hivatást, melyet magába foglal. A szüzek konszekrációjának megújítása által sokak számára hozzáférhetővé vált ez a hivatás, mely eddig szigorúan fenn volt tartva néhány nővér számára. Mindenesetre világos,hogy ez az állapot, melyet hivatalosan visszaállítottak, még nem találta meg a helyét a szerzetesi élet teológiájában. Hasznos lenne keresni a világosabb megértését annak a gazdagságnak, melyet ez az életmód jelent, és megpróbálni pontosabban meghatározni ezt az életállapotot, mely a szerzetesi élet eredeténél van. Napjainkban a konszekrált szüzesség hivatása új életerőt nyer, amint egyre több nő fordul megyéspüspökéhez, hogy megértsék és magukévá tegyék élethivatásukat. Az Egyház bátorítja azokat, akik kevésbé hagyományos utakat választanak, törekedve a lelki életre.Kevesebb ma a közösségi életre szóló hivatás, de megújult érdeklődés tapasztalható az iránt, hogy a nők keresztény tanúként éljenek saját vallási közösségükön belül.Úgy tűnik,napjainkban azt az életállapotot kellene élni, melyet a korai Egyház spontán módon kezdett el, és melyet napjaink Egyháza is támogat a megszentelt élet új termékenysége céljából. Kétségtelenül még egy korai szintere vagyunk a fejlődésnek. A maga idejében a Szentlélek a püspökökkel folytatott párbeszédünkön keresztül, biztosan meg fogja nyitni az utat a Szüzek Rendje tökéletesebb megvalósulásához. Hiszem,hogy ez a mozgalom Istentől kezdődött, Isten irányítja, és Isten nagyon megáldja.
6. A szüzek rendjéhez tartozás feltételei
A püspöknek kell meghatározni a feltételeket, amelyek mellett a jelöltek az örökös szüzesség vállalására készülnek. Bizonyos feltételek rögzítve vannak azok számára, akik jelöltek szeretnének lenni a szüzek konszekrációjára.
- Bármely katolikus nő, aki hívást érez erre az életmódra, feltéve, hogy sose volt házas, és nem születtek gyermekei, megfontolhatja, hogy jelölt legyen a konszekrált szüzességre. Nem lehetnek jelöltek, akik valaha is házasságban, vagy a szüzesség nyilvános, vagy nyílt megsértésében éltek.
- A jelöltnek alkalmas jellemű és megfelelő érettségű, integrált személyiségnek kell lennie. Kora, bölcsessége, és általánosan elismert jó karaktere alapján a jelöltnek biztosítékot kell adnia a kitartásáról a szűzi életben, melyet az Egyház és az embertársai szolgálatára szentel.
A pszichológiai egészséget, jellemet, érettséget szintén bizonyítani kell, ha szükséges, szakértők segítségével.
- Bár az életkor nem szükségszerűen kritérium, a püspök felelős eldönteni, vajon melyik egyéni életkor lehet korlát: a túl idős kor, a túl fiatal, vagy az éretlenség bármely életkorban.
- A konszekráció előtt a jelöltnek néhány évig zavartalanul cölibátusban kell élnie. A szüzességet, vagy a tökéletes megtartóztatást csak az a jelölt tudja magáévá tenni, aki néhány év alatt megérett erre.
- Kell, hogy gyakorolja a hitét.Elfogadja az Egyház tanítását és a Szentírást, és készen álljon a személyes növekedésre.Képesnek kell lennie magát teljesen az Egyház szolgálatára adni.
- Feltétel továbbá, hogy képes legyen eltartani magát munkájával, vagy független vagyonával, és pénzügyileg gondoskodjon orvosi ellátásáról.
- A megyéspüspök jóváhagyja a jelölt hivatását, és megerősíti azt. A megyéspüspöknek kell a jelöltet a konszekrációra engedni.
Folytatás a következő részben.
Folytatás a következő részben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése