XVI. Benedek: a konszekrált élet egy
misszió
A
mai kor nehézségei között nem szabad elfelejtenünk, hogy a konszekrált élet
Isten tervében gyökerezik. A pápa ezt újra elmondta, amikor találkozott a férfi
szerzetesrendek elöljáróival a félévenkénti találkozójuk végén. Istent keresni
a testvérekben, akiket Ő ad, akikkel osztoznak ugyanazon életúton és
küldetésben, mondta a pápa. Keresni Őt napjainkban azokban a férfiakban és
nőkben, akikhez küldetésük van odaadván az evangélium ajándékát. Különösen a
szegényekre tekinteni, az Örömhír első várományosaira; keresni Őt az Egyházban,
ahol az Úr jelenvalóvá teszi magát. A pápa bíztatta az elöljárókat, hogy
találjanak utakat arra vonatkozóan, hogy a testvéri közösségi életet még
hatékonyabbá tegyék, elősegítve a közösségi életet, a kölcsönös kommunikációt,
lelkesedést és igazságosságot egymás iránt. A szerzetesrendek fő küldetésének
központi része a misszió, mondta a pápa. Megújítani a jelenlétet az
Areopáguszon annak érdekében, hogy hirdessük az ismeretlen Istent, ahogy Pál
tette Athénban (vö. Apcsel 17, 22-34)
A konszekrált élet a feltétel nélküliség és a
szeretet jele
A
konszekrált élet erőteljes módon tanúságot tesz az Isten és ember közötti
kölcsönös keresés mellett, az iránt a szeretet iránt, amely vonzó a számukra.
Ezt mondta XVI. Benedek beszédében február 2-án kedden este, Gyertyaszentelő
Boldogasszony ünnepén, a megszentelt élet napján. A konszekrált személy
azáltal, hogy ő az ami, a pápa magyarázata szerint olyan, mint egy híd Isten
felé mindazok számára, akik vele találkoznak. Az Oltáriszentség előtti imádság
után a Szent Péter bazilikában összegyűltek számára a pápa kifejtette, hogy a
konszekrált élet azért fontos, mert pontosan a feltétel nélküliség és a szeretet jelei, főként egy olyan világban, amelyben komoly szenvedést okoz a sötétség és a
haszonelvűség, és mert tanúságot tesz a természetfeletti szeretetről, visszavezeti
az eltávolodott emberi életet és választ ad az Úr végtelen szeretetére.
Fordítás: Luscinia
Fordítás: Luscinia
Megvallom őszintén a mostani pápának az írásait nem igazán szeretem, mert az írásának a stílusa nem áll közel a szívemhez. Megvettem az első részét a Jézusról szóló könyvének és még a mai napig is ott porosodik a polcomon kiolvastlanul. Elolvastam belőle kb. 30 oldalt és utána letettem, mert annyira száraz volt az egész. Ami viszont ebben a cikkben van az most kivételesen tetszik.
VálaszTörlés