Konszekrált (megszentelt) életutak 1.

Több lehetőség közül választhat, aki úgy érzi, az Úr meghívására vállalhatja Isten országáért azt, hogy nem alapít családot és életét az Úr ügyének szenteli. A „megszentelt életállapot” kifejezés is használatos, de úgy érzem nem szerencsés, mert könnyen félreértésre ad okot, hiszen keresztségétől fogva minden keresztény hívő az életszentségre van meghívva, nemcsak a konszekrált életutat járó személy, de a házas hivatással rendelkezők és az is, aki egyedülállóként elkötelezett keresztény bár nem köteleződött el (még) speciális útra ezen felül. Ennek kapcsán fontosnak tartom megjegyezni, hogy a tisztaság  megtartása mindenkire vonatkozik, minden életállapotban élőre, de aki a cölibátusra/tisztaságra fogadalmat is tesz, annak ez egy Istentől való különleges kegyelem és Isten szeretetére, az Ő különleges meghívására adott válasza, amely lehetővé teszi, hogy osztatlan szívvel Isten szolgálatára áldozza életét. Isten országáért szűzi életet vállaló személyeknek is nevezik a konszekrációval odaszentelődő testvéreket és nővéreket illetve a papok szintén vállalják a cölibátust. Szeretnék egy áttekintést adni, hogy aki érez ilyen meghívást, ma az Egyházban milyen lehetőségek, életutak közül választhat. Egy saját csoportosítást adok, amelyet később még kiegészítek.

I.                   Férfiak konszekrált életútjai

1. Szerzetesség

-         alap esetben hármas fogadalom (szegénység, tisztaság, engedelmesség)

-         „monasztikus”, kolostori közösségi élet
-    szerzetespapként vagy testvérként

2. Egyéb közösségi testvéri elkötelezettség

-        egyházi jogi státusztól és szabályzattól függően különböző életmód, fogadalom

-         pl. világi intézmények, apostoli élet társaságai

-         papság mellett plusz elkötelezettség lehet

3. Magánfogadalom

-         egyéni lehetőségekhez mért egyszerű fogadalom pap előtt téve

-         lehet csak tisztasági fogadalom is
-    nem lehet örökfogadalom, állandó megújítás
-    továbblépés lehetséges, ha mégis van pl. közösségi elhívás

4. Papság

-         egyházmegyei vagy szerzetesi, ill. más közösségi elköteleződéssel együtt lehetséges külön engedéllyel

-         egyházmegyés papoknál „kétszeres” fogadalom: cölibátusra (tisztaságra), engedelmességre (püspök, mint elöljáró felé)

-         plusz közösségi elköteleződésnél megosztott feladatvégzés egyházmegyei és közösségi szolgálatban pl. apostoli élet társaságában; szerzeteseknél regula megtartása melletti papi szolgálat a kolostorhoz tartozó templomban

II.                Nők konszekrált életútjai

1. Szerzetesség

-         klasszikus hármas fogadalom, de lehet extra fogadalom is a közösség küldetése, karizmája szerint

-         monasztikus, kolostori élet

2. Egyéb közösségi nővéri elkötelezettség

-         szabályzattól, státusztól függő lehetőségek, életmód, fogadalom

-         pl. világi intézmények, apostoli élet társaságai

-         "részleges monasztikus”(kisebb közösségekben), vagy teljesen önállóan a világban való élet

3. Magánfogadalom

-         egyéni, egyszerű fogadalom pap előtt letéve

-         lehet csak tisztasági fogadalom is
-     jogilag nem lehet örök ezért pl. évente megújítás
-     továbblépés lehet magasabb elkötelezettségre

4. Szűzek rendje (Ordo virginum)

-         püspök előtti ünnepélyes örökfogadalom

-         egyházmegyén belül egyházi szolgálat lehetséges

-         nálunk még kezdeti stádiumban

-         társulás lehetséges, de nem kötelező

-         bizonyos szabályok megtartása pl. imakötelezettség (zsolozsma)

Amiatt is fontosnak tartom, hogy az érintettek tisztában legyenek a lehetőségekkel, mert még papi, hitoktatói körökben is sokszor olyan információhiány áll fenn, ami a hivatásgondozás és „kifejlesztés” akadálya lehet. Pl. ha valaki érzi, hogy meghívása van, de a formában bizonytalan és nem érzi, hogy szerzetesi közösségben a helye, ettől függetlenül hiba lenne, ha az egész hivatása kérdéssé válna benne, mivel több más, „egyszerűbb” lehetőség közül is választhat. Nem mindenki kap külön elhívást a szerzetesi életre, mivel ott alapesetben hármas fogadalmat kell tenni és monasztikus, kolostori életet élnek a testvérek illetve nővérek. Nem kell minden meghívottnak feltétlenül valamilyen közösségben elköteleződnie, főleg nem a világi munkahelye mellett, mert ez komolyabb megterheléssel jár. Ettől függetlenül hivatása még lehet pl. egy fiúnak  magánfogadalmasként, (a papi pálya szintén önmagában is külön, nagy kegyelem) vagy egy lánynak a szűzek rendjében, vagy magánfogadalmasként. Elsősorban a hivatástisztázás során azt érdemes kiimádkozni, eldönteni, van-e meghívása valakinek, érez-e erre kegyelmet és el tudja e fogadni egy életre ezt a küldetést. Ez után ki kell deríteni, hogy ezt milyen formában tudja megélni az Egyházon belül, milyen különleges karizmája, képessége van, amely lehetővé tesz számára egy speciális utat egy ismert közösségben, vagy más felé érdemes elindulnia, esetleg a magánfogadalommal tudja leginkább megélni a kapott kegyelmeket.

Ha a meghívás már biztos, de a forma még alakulóban, egy egyszerűbb elkötelezettséget - a magánfogadalmat - érdemes megtenni, mivel az magasabb elkötelezettségre lehetőséget ad a későbbiekben és mégis sok kegyelem származik belőle egyéni szinten is, és az Egyház életében is.

A legfontosabb, hogy azt az utat járja a lélek, amely számára a legmegfelelőbb, lehetőségeihez, képességeihez, karizmáihoz a legjobban illő.  Meghívottan az Úr felé vezető úton járni mintegy hídként, a pápa szavai szerint és így másokat is a leghatékonyabban az üdvösségre segíteni. Ez a kulcs a saját (és így a rábízottak) örök boldogságához, amely már itt a földön elkezdődhet, ha hűségesek vagyunk Hozzá, aki Örök Szeretettel szeret minket.