Lelkiségek (rendek, megújulási mozgalmak, közösségek) bemutatása 4.

Assisi Szent Ferenc

A ferences lelkiségről 1.

I. Bevezetés

Nehéz dologra vállalkozik, aki egy közösség, vagy egyházi mozgalom lelkiségét másokkal meg szeretné ismertetni. A lelkiség olyan, mint a légkör a családban, igazából megfoghatatlan, mégis az első pillanattól kezdve érzékelhető, mindent átjáró valóság. A lelkiség meghatározhatatlansága abban rejlik, hogy nem annyira a dolgokban, vagy az eseményekben, hanem a viszonyokban: az Istenhez, egymáshoz és a világhoz való viszonyban fejeződik ki. Márpedig életünknek ezek a legrejtettebb, legtörékenyebb, szemmel legkevésbé látható, mégis legmeghatározóbb valóságai. Amikor a ferences lelkiséget szeretnénk meghatározni, mindenek előtt vissza kell nyúlnunk a forrásokhoz: milyen volt az alapító, Assisi Szent Ferenc, istenkapcsolata, hogyan viszonyult ő az emberekhez és a világhoz. A ferences lelkiségben élők az évszázadok folyamán újra és újra feladatuknak érezték, hogy megfogalmazzák, mit jelent „ferencesként” élni.

II. Assisi Szent Ferenc életéből

Egy 24 éves itáliai posztókereskedő 1205-ben felismeri, hogy a hírnév és a gazdagság vágyának addig nem is sejtett beteljesülését kínálja Isten, aki Fiában, Jézus Krisztusban értünk szolgává és szegénnyé lett. Őt imádva, Egyházában Őt ünnepelve, az embereknek Őt hirdetve és a szegényekben Őt szolgálva minden kincs az övé – ezért élhet szegénységben, tulajdon nélkül és tisztaságban.
Ez a felismerés megváltoztatja Ferenc életét. „Elhagyja a világot” – hogy a világ Teremtőjének és Megváltójának éljen. Három évvel később társak csatlakoznak hozzá, létrejön körülötte a fraternitas, a testvéri közösség. Közös életeszményük a „minoritas”: kisebbnek lenni mindenkinél, nem uralkodni senkin, ahogy Krisztus is mindenki szolgája lett.
Az egyház elismeri őket, mint szerzetesi közösséget, mint a Kisebb Testvérek Rendjét (Ordo Fratrum Minorum). Később Szent Ferenc lelkiségében újabb és újabb közösségek jönnek létre, nem csak kolostorokban élő női és férfi rendek, hanem világban élő közösségek is.

http://ferencesek.hu/lelkiseg/szent-ferenc

III. Ferencesség

Szent Ferenc életének központi élménye az Úrral való találkozás, a vele való kapcsolat. Istent, mint Fönségest és Dicsőségest imádja, ugyanakkor vallja róla, hogy Ő szelíd és irgalmas, aki megrendítő módon, egészen közel jön az emberhez. Számára Isten teremtő és gondoskodó Atya, a legfőbb Jó és minden jónak forrása, aki Fiában és Lelkének működésében nyilatkoztatja ki magát. Nagy tisztelettel van az üdvtörténet nagy eseményei, különösen a megtestesülés és a kereszthalál iránt, mely számára egyértelműen bizonyítja Isten alázatát és emberhez való odafordulását. Határtalan szeretete az Úr iránt a Szentírás, az Eucharisztia, a Szent Liturgia és az Egyház iránti tiszteletben is megmutatkozik.

A ferences lelkiség alappillérei

1.      Isten-tisztelet 

2.      ember-szeretet 

3.      testvériség

4.      kicsinység 

5.      szegénység  

6.      szolgaság  

7.      derű

http://ferencesek.hu/lelkiseg/ferencesseg

IV. A ferences család ágai

Assisi Szent Ferenc istenélménye és abból forrásozó evangéliumi élete már kortársai közül is számtalan embert követésérére buzdított. Hatása az Egyházban és a világban azóta is érezhető. Az ő lelkiségét követő közösségek összességét nevezzük ferences családnak.

1. Első rend 

A Ferenc körül kialakuló első csoportot olyan férfiak alkották, akik mindenüket elhagyva, testvéri közösségben éltek és élnek szerzetesi életet. Ők alkotják a ferences család első rendjét.  http://www.ferencescsalad.hu/elsorend.html

Az évszázadok folyamán ebben az ágban három nagyobb szerzetesrend alakult ki: a ferenceseké (Kisebb Testvérek Rendje – OFM), a minoritáké (OFMConv), valamint a kapucinusoké (OFMCap).

2. Másodrendi közösségek

Szent Ferenc lelkisége azonban nem csak a férfiakat ragadta meg: Szent Klára, egy Assisi-béli előkelő család tagja volt az első nő, aki Krisztust a ferences életmód szerint, radikális szegénységben kívánta követni. A ferences második rend Szent Klára nyomán alakult ki. A rendnek ebbe az ágába tartoznak a különböző klarissza (Szegény Úrnők vagy Szent Klára Rendje – OSC) közösségek. http://www.ferencescsalad.hu/klarissza.html

klarissza nővérek - fogadalomtétel

3. Harmadik rendek

Ferenc testvéreinek életmódja, derűs, vallásosságában is vidám, szabad lelkülete a világban élőket is vonzotta. Szent Ferenc számukra alapította meg a ferences harmadik rendet. Eleinte azok tartoztak a ferences család harmadik ágába, akik a világban megmaradva, sőt akár családban élve követték az alapító lelkiségét. Ők alkotják ma a Szekuláris Harmadik Rendet, más néven a Ferences Világi Rendet (OSF vagy FVR). Az évszázadok folyamán azonban kialakultak azok az új alapítású közösségek is, ahol a ferences lelkiséget élő tagok már jobban elkülönültek a világtól, rendházakban éltek, vállalva a szegénység, a tisztaság (vagy szüzesség) és az engedelmesség szerzetesi fogadalmát. Ezek a közösségek ma életüket a Reguláris vagyis Szabályozott Harmadik Rendek (TOR) Regulája alapján élik. Egyes felsorolások a ferences harmadik rendbe sorolják az összes olyan közösséget, mely nem a ferences család első vagy második ágába tartozik, függetlenül attól, hogy az a Világi Rend Regulája, a Szabályozott Harmadik Rend Regulája, vagy valamilyen más szabályzat szerint éli a ferences lelkiséget. A ferences család magyarországi közösségeit és lelkiségüket bemutató összefoglaló a www.ferencescsalad.hu címen érhető el.

Assisi Szent Ferenc és Szent Klára

Forrás: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány honlapja - http://ferencesek.hu