Az Eucharisztia, mint ajándék

Az Eucharisztia ikonja

A Szentatya arra figyelmeztet bennünket, hogy az Eucharisztiát ne úgy tekintsük „mint egyet a többi ajándékok között, még ha a legértékesebbet is, hanem mint az ajándékot, mert Krisztus önmagát, és egész üdvözítő művét adja benne”. Sajnálatos módon arra nemigen szoktunk gondolni, hogy az Eucharisztiát nemcsak nekünk szánta Jézus, hanem „ugyanakkor mindenekelőtt az Atyának szóló ajándék”, hiszen az Eucharisztia megünneplésekor jelenvalóvá válik Krisztus mennyei Atyának felajánlott életáldozata. Olyan ajándék ez, amely „Krisztus Lelkét is közli velünk”, sőt azt is „elmondhatjuk, hogy nemcsak mi vesszük magunkhoz Krisztust, hanem Krisztus is magához vesz mindegyikünket”. Ez az ajándék képesíti az Egyházat küldetésének teljesítésére, továbbá arra, hogy minden megkeresztelt ember élete „eucharisztikussá” váljék, vagyis másokért élő és másokért feláldozott életté, Mária példája szerint, akit élete alapján „eucharisztikus asszonynak” nevezhetünk.
Az Eucharisztia tehát nemcsak Krisztus ajándéka, hanem olyan ajándék, amely által közösségbe kerülünk a Szentháromsággal. A hagyományos szemléletmódhoz viszonyítva újszerűnek tűnik az a meglátás, amely szerint „a testével és vérével való egyesülés által Krisztus a Lelkét is közli velünk”, ill. „növeli bennünk Lelkének ajándékát”. A Szentatya állításának szemléltetésére idézi Szent Efrémet, aki így buzdította híveit: „vegyétek és egyetek belőle mindnyájan, és egyétek vele együtt a Szentlelket. Az Eucharisztia pneumatológiai vonatkozásának figyelembe vétele után azt kell mondanunk, hogy „Krisztusnak és az ő Lelkének ajándéka, melyet magunkhoz veszünk a szentáldozásban”. Nyilvánvaló, hogy az enciklika a korábbiaknál hangsúlyozottabban tanítja az epiklézis* fontosságát: a kenyér és a bor nemcsak a teremtő ige (vi verborum), hanem a Szentlélek által válik Krisztus testévé és vérévé. Az igaz, hogy az Eucharisztia elsősorban Krisztus ajándéka, de az üdvtörténet jelenlegi fázisában nem feledkezhetünk meg arról, hogy a „Fiú és a Szentlélek közös és szétválaszthatatlan tevékenysége mely létrehozta, építi és fenntartja az Egyházat, és mindez az Eucharisztiában történik”. 

II. János Pál pápa ECCLESIA DE EUCHARISTIA című, az Eucharisztia és az Egyház kapcsolatáról szóló enciklikája alapján írta Dr. Dolhai Lajos dogmatika professzor (részlet)

Forrás: KÉSZ - Az Eucharisztia teológiája a pápai enciklikában

 

Az Eucharisztia Krisztusnak és az Ő Lelkének ajándéka

 

* Az epiklézis (az epi-kaleo görög szóból) lehívást jelent, a liturgiában pedig az olyan imádságot, amelyben a Szentlelket hívjuk le: a szentmisében az áldozati adományokra, a többi szentségben pedig azért, hogy a szentség kegyelmi hatása megvalósuljon. Nemcsak a szentmisében, hanem minden szentségben megtaláljuk az epiklézist. Forrás: Új Ember – Dr. Dolhai Lajos

Szűz Mária, az "eucharisztikus asszony"