A megtérés

I. Fogalma

A görög metanoia (metanoia) szóból ered, ami a gondolkodás megváltozását jelenti. Olyan bűnbánat, Istenhez fordulás, amely együtt érzésvilágunknak és viselkedésünknek megváltoztatásával, életünknek az Isten akarata szerint való teljes átrendezése. Az a vallási vagy erkölcsi átalakulás, amelynek alapján az ember radikálisan és alapvetően egészen rábízza magát Istenre és kegyelmi vezetésére (Szentlélek).

II. Fokozatai

  

1.)    első megtérés:

·         találkozás Krisztussal, személyes megérintettség, megszólítottság

·         Szentlélek megvilágosító kegyelme által történik

·         tudatos döntés – Istent elfogadom életem Urának

·         értelem és akarat megtérése

·         bűnös állapotból, a kegyelmi állapotba térés

2.)    második megtérés

·         harmadik vagy további nagyobb is követheti

·         önmagamtól az Istenhez térés

·         az „igen” kimondása szívből, Legyen meg Uram a te akaratod!

·         a szív megtérése

3.)    állandó/fokozatos megtérés

·         állandó tökéletesedésre való törekvés az Úr és az üdvösség felé vezető úton

·         Szentlélek segítségével naponta ráhagyatkozás az Úrra

·         lelkünk mélyén megélni azt, hogy „minden kegyelem”

III. Módja és mibenléte

A megtérés az Istennel való kapcsolatunknak a legfontosabb sarkpontja.

1. Ószövetség

-          Ez 18,21 „Ha a bűnös szakít minden bűnével amelyet elkövetett, megtartja parancsaimat és az igazsághoz igazodik életben  marad és nem hal meg.”

2. Újszövetség

-          Mk 1,15 „ Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jó hírében!”

-          Lk 15,11-32 a tékozló fiú története

A megtérés konkréttá válik, aktualizálódik:

·         mindennapi imádságunkban, amikor elismerjük előtte semmisségünket és, hogy szükségünk van az Ő vezetésére (ima módjai ld. külön bejegyzésben)

·         a bűnbocsánat szentségében (szentgyónás), amikor megvalljuk bűneiket és tőle kérünk erőt az újrakezdéshez

IV. A bűnbocsánat (megtérés) szentsége - szentgyónás

1. Lényege:

·         személyes találkozás Jézussal, amikor bevalljuk bűneinket, kérjük Istennek a bocsánatát, amit meg is kapunk az Egyház képviselője (pap) által.  Az Egyház bűnbocsátó hatalma Istentől van, a szentséget Jézus alapította feltámadása után a következő szavakkal:

„Vegyétek a Szentlelket, akinek megbocsátjátok bűneit bocsánatot nyer, akinek pedig megtartjátok az bűnben marad.” ( Jn 20,22-23)

·         A bűnök bocsánata a Szentlélek erejében/erejével történik, ezt jelzik számunkra a feloldozás gyönyörű szentségi szavai:

„Isten a mi irgalmas Atyánk, aki szent Fiának kereszthalála és feltámadása által kiengesztelte önmagával a világot és kiárasztotta a Szentlelket a bűnök bocsánatára, az Egyház szolgálata által bocsásson meg neked és adja meg a békét, és én feloldozlak téged bűneidtől az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. ”

2.      Elemei:

·         lelkiismeretvizsgálat – Szentlélek segítségül hívása

·         bűnbevallás – bűnök felsorolása, lehet körülményekkel, de objektivitásra törekedve

·         bűnbánat és erősfogadás

-          tökéletes bánat: Isten iránti szeretetből fakad

-          kevésbé tökéletes: Istentől való félelemből fakad

·         feloldozás (felszentelt pap kézrátétele + szentségi szavak)

·         elégtétel

-          imádság

-          elmélkedés

-          jócselekedet

-          erény gyakorlása

3.      A bűnbánat

Nagyon fontos, hogy a bűnbánatunkban mindig legyen:

a)      értelmi megfontolás

- a bűn a legnagyobb baj, ami velünk történhet, megbántjuk vele Istent és embertársunkat is

b)     akarati döntés

 – szakítunk a bűneinkkel és Istennek az útján akarunk járni

c)      érzelmi motívum

– érezzük át szívünkből Isten irántuk való végtelen szeretetét és a mi szeretetlenségünket, amelyet bűneinkkel elkövettünk 

4.      Igék elmélkedésre: 

      - 50. zsoltár

- Róm 5,12-21

- 1 Jn 4,7-21

- Jn 3,16-17

Marosi Szilvia dokumentuma nyomán