Ne csak átfussuk a történetet, mert már ismerem, már századszor hallom! Legyünk nyitottak az új dolgokra. Ugyanaz a történet is mondhat mást és mást különböző esetekben:
- pl. a tékozló fiú története, ha az atya, a kisebbik fiú vagy a nagyobbik fiú, ill. a szolgák szemszögéből nézzük;*
- attól is függ, hogy én milyen "állapotban" vagyok.**
A Biblia kiszámíthatatlan! Ha nem így lenne, ráunnánk és felesleges lenne 3 évenként ugyanazt felolvasni. A templomban felolvassuk, és nem adja ki a pap házi feladatnak: olvasd el.
2.Szeretettel olvasni!
Nem csupán tudományos kutatás tárgya! Az Isten "szerelmes levele" számomra. Kicsit túlzó, de valóban az egyetlen mű, ami Isten részéről szól hozzám.
Isten alkalmazkodott az emberhez: embereken, eseményeken keresztül szól hozzánk. Lényegtelen, hogy az adott résznek ki a szerzője; az írás indíttatója, sugalmazója Isten.
3. Megkülönböztetett tisztelet!
Biblia legyen más, mint a többi könyv! Nem dobáljuk, bekötjük, méltó helyre tesszük. Szent tárgy! Régen a tiszta-szoba közepére tették, így fejezték ki szeretetüket.
Lehet aláhúzni, forgatni - sajátunkká tenni.
4. Személyesen nekem szól!
Szemmel nagyon gyorsan olvasunk, így nem lehet! Félhangosan jobb olvasni.
Zsidó módszer: zsinagógában, vagy a siratófalnál "mormolnak". Így lesz enyém a szöveg, egészen új színben tűnik fel. Hangozzék el az Ige.
Szent Pálnál olvassuk: „A hit hallásból ered.”
Szívvel, ne csak szemmel olvasni!
5. Alázattal olvasni!
Az Istennel akarok találkozni. Ha én vagyok a világ legokosabb embere, aki mindent tud és ért, akkor nem hallom meg mit mond az Isten nekem.
Számít a testtartás is, mivel testünk kifejezi gondolatainkat: szétterülve a széken nem biztos, hogy a legbefogadóbb póz.
Pár ötlet:
- Az egész Bibliát olvassuk el életünkben egyszer, ha tehetjük. A sorrend segíthet pl. jó a Márk evangéliummal kezdeni, aztán az egész Újszövetség, a Zsoltárok és később a többi Ószövetségi könyv.
- Érdemes egy-két napra/ hétre egy Bibliai mondatot, igerészt mottónak választani: kirakni a falra, kiírni stb.
- A Biblia fontosabb a mobilunknál!!!
Forrás: Pákozdi István atya - a Szentírás évében (2008) elhangzott - lelkigyakorlata nyomán
Megjegyzéseim:
*A Szentírás értelmezése három síkon lehetséges:
1. Az adott történet idejében
2. A leírás korában
3. Saját életünkben
** Fontos, hogy kellő lelkiállapotban legyünk:
- Istenre és üdvözítő Akaratára figyelő, nyitott szív a kiindulópont
- a megbocsátás, a kiengesztelődés alapvető Isten, önmagunk és embertársaink felé
- a Szentlélek fényében olvasni, a megkülönböztetés Lelkét kérni a helyes értelmezéshez
• ha valamelyik feltétel nem adott, téves dekódolás lehetséges
• ha valamelyik feltétel nem adott, téves dekódolás lehetséges
• bizonyos esetekben ezért jobb inkább túllépni azon az igerészen és becsukni a Szentírást
• össze kell vetni a többi „helyzetjelző fénnyel” és csak akkor indulni egy irányba, ill. beépíteni életünkbe
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése