Honalapító őseink a kereszténység felvételével megtették az első lépést, hogy világi és spirituális értelemben is elismertessék a születő magyar államot. Magyar szenteknek azonban igencsak híján voltunk...
Szent Imre herceg a második Árpád-házi szentünk. Szent István királynak és boldog Gizellának volt fiúgyermeke. Nevét anyai nagybátyja, II. Szent Henrik császár után kapta. A latin Henricus névből származik ugyanis az Enricus, Emericus, Emreh és végül Imreh alakból az Imre magyar férfinév. Nem ő volt István király egyetlen gyermeke, azonban a többi fiúgyermek még egészen kicsiny korában meghalt. Imre herceg születésének pontos dátumát nem ismerjük: 1000 és 1007 között jött a napvilágra minden bizonnyal Székesfehérváron. Életének pontos történetét igen nehéz rekonstruálnunk, ugyanis olyan bőséges és indázóan szerteágazó legendaszövevény borítja, amin szinte emberfeletti munka keresztülvágnunk magunkat. A valódi tények a múlt homályába vesztek. Az ifjú és kedves "liliomos herceg" alakját talán még édesatyjánál is több legenda övezte.Szent István nagy gondot fordított a trónörökös nevelésére. Kezdetben - a krónikaírók tanúsága szerint - szülei tanítgatták a gyermeket, akik maguk is az életszentség hordozói voltak, tetteik, szavaik keresztényi példával bírtak. A kis királyfit atyja szenvedélyesen szerette, mindennapi imáiba foglalta nevét. Mikor Gellért, bencés szerzetes Magyarországra jött téríteni, István a világlátott, nagy műveltségű ember gondjaira bízta fiát, aki ezután hét éven keresztül finomította és terelgette a királyfi lelkét, szellemét. Imre herceg Gellért mellett elvégezhette a kor iskolafokozatait. A fiúból aztán olyan ember lett - jegyzik meg a krónikák -, "akit szeretett az Isten és tiszteltek az emberek'". Legendaírói szerint ebben az időben eshetett meg vele a történet, mely azóta is emblematikus históriává vált. Imre herceg egy alkalommal szolgájával a veszprémi Szent György-templomban időzött: ,,ottan imádságnak adván magát szívében elmélkedék, mi legyen... a legkedvesebb áldozat, amelyet Istennek fölajánlhatna. Hirtelen nagy tündöklésű világosság körülfénylette az egyháznak minden helyeit... s isteni szózat hallatszik: "Felette dicséretes a szüzesség; kívánatos kívánom én, te elmédnek és testednek szüzességét, ezt ajánld nékem, eme szándékodban mindvégig megállj!" - Imre pedig válaszol rá: ,,Úr Isten, Te ki vagy mind az egész világnak gondviselője és az emberi erőtlenségnek segítője, ki elragadod a fejedelmek lelkét, aki rettenetes vagy a földnek királyai előtt, végezd el kedvedet bennem." Ebből a történetből eredeztetik Imre szüzességi fogadalmát, melyet élete végéig meg is tartott. Hogyan vállalhat szüzességet egy leendő király? A történészek szerint ebben az időben még élhetett egy bátyja, így a szívébe rejtett fogadalmat Imre betarthatta. Tizenöt éves korától az atyja maga mellé vette, és huszonhárom éves koráig nevelte. István híres Parainesiséből (Intelmei) tudhatjuk azt is, hogy milyen elvek szerint, s milyen eszményeket szem előtt tartva tanította fiát a szentkirály. Ekkor már csak ő élhetett testvérei közül, s így nem is csoda, hogy atyja a leendő királyt látta immár benne, így elvárta, hogy feleséget válasszon magának. A krónikások három királyi családot emlegetnek, ahol vőlegényként megfordult Imre herceg: a lengyel, a horvát és a görög uralkodói famíliát. Feleségének személye máig vitatott. Ami bizonyos, hogy Imre herceg megkért és feleségül is vett egy királylányt, azonban házasságában is megőrizte fogadalmát: házasságában is szűz maradt. Ám nemcsak hitében volt tántoríthatatlan Imre herceg, de vitézül bánt a karddal is. Míg szüzességi fogadalma végett a középkortól napjainkig egy kissé bátortalan és némiképp nőies alak képzete alakult ki Imre hercegről, addig történetírók úgy feltételezik, hogy II. Konrád német császár Magyarország ellen vezetett hadjáratában az 1030-as győri csatát Imre herceg vezette. 1031-ben, uralkodásának tetőpontján István fiát, Imre herceget készült királlyá koronázni. Úgy tartják, hogy Gizella királyné saját keze munkájával és hathatós irányításával erre a nagy alkalomra készült az a palást is, melyen a királyi család valamennyi tagjának hímzett arcképe látható. E palástot használták eztán kilenc évszázadon keresztül koronázási palástnak. Ám a koronázásra nem kerülhetett sor. A tragikus hírt szeptember 2-án hozták meg a királynak: fiát végzetes vadászbaleset érte: egy vadkan sebezte halálra. István gyászában vigasztalhatatlan volt, de siratta őt az egész ország is.Szent Imrét ugyanazon a ceremónián avatták szentté, mint édesatyját és nevelőjét, Gellért püspököt. Szent László emeltette őket oltárra, s tette meg az ifjú herceg életét és viselt dolgait követendő példának a magyar ifjúság előtt.
Forrás: Sulinet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése