Lőrinc diakónus
az egyház egyik leginkább tisztelt szentje. 258. augusztus 10-én Rómában
szenvedett mártírhalált. Vértanúságának napja a régi római naptárban kiemelt
ünnep volt. A néphagyomány Szent Lőrinc könnyének nevezi azt az égi jelenséget,
melyet a Perseida meteorraj felvillanási maximumaként emlegetnek a
csillagászok, és általában, augusztus 12-én éjjel figyelhető meg.
Legendája szerint Valeriánus császár keresztényüldözése idején II. Szixtusz
pápa tanítványa és – kiváló tulajdonságai miatt – fiatal kora ellenére
fődiakónus volt; a szent áldozat bemutatásánál segédkezett. Nagy gondot viselt
a szegényekre és a betegekre; alamizsnát osztott közöttük. A hagyomány szerint
sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is
visszaadta.
A pápát 258. augusztus 6-án elfogták; Lőrincre bízta az egyház kincseit
azzal, hogy ossza szét az egészet a szegények között. Mihelyt megtudták, hogy ő
a vagyon őrzője, elfogták, s követelték az egyház vagyonát. Ekkor Lőrinc
elővezette a betegeket és a szegényeket, mondván, hogy ők az egyház kincsei.
Kegyetlenül megkínozták. A fogságban vakokat gyógyított meg, a megtérteket
megkeresztelte. Kínzói először megostorozták, majd kínpadra vonták. A
legrettenetesebb gyötrelmek közepette is Istent magasztalta: „Áldott légy Uram,
Istenem, hogy ennyire könyörületes vagy méltatlan szolgád iránt. Add
kegyelmedet, hogy a jelenlevők lássák: nem hagyod el szolgáidat, megvigasztalod
őket a veszedelem idején”. Ekkor – a hagyomány szerint – megjelent az Úr
angyala, és letörülte a verítéket homlokáról, a vért sebeiről. Amikor
megfenyegették, hogy egész éjjel a kínpadon sanyargatják, így kiáltott: „Az én
éjszakám sötétséget nem ismer; ott minden nappali fényárban úszik”.
258. augusztus 10-én tüzes rostélyra fektették, lángra lobbanni nem
engedték, hogy tovább tartson a kínzás. A legenda szerint, amikor már egy
darabig mozdulatlanul feküdt a parázs fölött, vidáman szólt a prefektusnak:
„most már megfordíthatnál; ez az oldalam eléggé megsült”. A legenda arról is
beszámol, hogy kínzása közben könnyeket ontott embertársai bűnei miatt. Az égre
emelve szemét, imádkozott; könnyei végigfolytak az arcán. Nem magát siratta:
Róma megtérését kérte az Úrtól. Haláláig szüntelenül imádkozott.
Vértanúságának feltételezett helyén, a Via Tiburtina mellett 330-ban Nagy
Konstantin császár bazilikát építtetett (San Lorenzo fuori le mura), mely
egyike Róma hét fő templomának. A kripta egy antik szarkofágjában együtt
nyugszik István vértanúval. A sírbolt keresett zarándokhellyé vált.
Szent Lőrinc a legnépszerűbb szentek sorába tartozik. Róma egyik kerülete
is róla kapta nevét; Spanyolország nemzeti, Olaszország és Dél-Amerika népszerű
szentje. Szent Lőrinc nevét viseli Kanada legnagyobb tengeri öble és egyik
folyója; Dél-Amerikában hegyet neveztek el róla. Európában számos település,
ősi és modernebb templomok, a spanyol király rezidenciája Madrid mellett,
csodálatos művészeti emlékek köthetőek nevéhez, tiszteletéhez, legendájához.
Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett, Lech mezején győzelmet aratott
a kalandozó magyarok felett, éppen Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért
Németországban is népszerű szent. Magyarországon is több település viseli
nevét. Esztergom ősi városi címerében is szerepel a Szent Lőrinc-kapu.
Lőrinc vértanú a tisztítótűzben szenvedő lelkek, a tanulók, diákok,
szegények, gondnokok, könyvtárosok, az égési sérüléseket szenvedettek s
mindazok védőszentje, akik tűzzel dolgoznak – így a serfőzőké, üvegfúvóké,
szakácsoké, cukrászoké, fogadósoké.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése