Nyolc évvel Callistus
pápa vértanúsága után I. Orbán pápát követte a római püspöki székben Pontianus.
Öt évig volt pápa (230--235). Maximus Thrax császár (235--238) -- elődjének
kereszténybarát politikájától eltérően -- törvényekkel fordult a keresztények ellen,
és elsősorban a papokat, a püspököket és a pápát vette célba. Ennek az
üldözésnek lett áldozata Pontianus pápa is.
Nem
végezték ki, hanem Szardínia szigetére száműzték. Ő, annak érdekében, hogy a
nyáj pásztor nélkül ne maradjon, 235. szeptember 28- án lemondott a pápaságról.
Így lehetőség nyílt az utód megválasztására. Ez a pápaság történetében az első
olyan esemény, amelyet krónikások nap szerinti dátummal rögzítettek.
A
szigeten a száműzötteket bányában dolgoztatták. A bánásmód kegyetlenségére utal
az is, hogy akkoriban csak a Halál szigetének hívták. Pontianus pápa holttestét
Fábián pápa idejében (236--250) Rómába vitték, és a Callistus-katakombában
temették el.
A
római naptár Pontianusszal együtt említi Hippolitust is, aki pap volt, és a
pápával együtt a számkivetésben halt meg. A történészek számára azonban nem
könnyű feladat tisztázni, hogy ki is ez a Hippolitus.
Általában
arra gondolnak, hogy az a római teológus, aki Callistus pápával szemben lépett
föl. Egy fontos írása ránk maradt, amelyben szembeszáll a korabeli
eretnekségekkel. Kezdetben csak teológiai és lelkipásztori kérdésekben volt más
véleményen mint a pápa, később azonban a szembenállás odáig fajult, hogy
ellenpápa lett, és szembenállását még Pontianus idejében is folytatta. Csak a
számkivetésben tért meg és nyújtotta kezét kiengesztelődésre.
A
római martirológium ezzel szemben másnak tudja Hippolitust: Valerianus császár
idejében fogták el Rómában. A dajkájával együtt hittagadásra akarták
kényszeríteni. Mikor kitartottak keresztény voltuk mellett, kegyetlen kínzás
után ló farkára kötötték, és addig vágtattak vele, amíg meg nem halt. (A
Hippolitus név görögül Hippolytosz, s annyit jelent: 'aki betöri a lovat'.)
Prudentius,
a hispániai költő (+ 405 után) a két történetet ötvözte, és drámai
hőskölteményt írt Hippolitusról, aki előbb szakadár, majd hős vértanú lett.
Pontianus
pápa ünnepét a 12. században vették fel a római naptárba, november 19-re. 1969
óta mindkettőjüket augusztus 13-án ünnepeljük, azon a napon, amelyen a
Depositio Martyrum (354-ben) átvitelükről emlékezik
meg.
* * *
A szent pápa életéről
oly kevés adat maradt fenn, hogy még a legendák sem tudnak róla jóformán
semmit. Az egyik legenda úgy tudja, hogy botokkal verték halálra; egy másik
szerint a gyilkos éghajlat és a malária ölte meg hosszú, kínos szenvedés után.
Szent
Hippolitus Pontianus pápa társa lett a szenvedésben és a halálban. Úgy ölték
meg, hogy kezét-lábát összekötve egy vízzel teli gödörbe dobták.
Ha a
római vértanú történetét hallgatjuk a legendából, akkor megtudjuk, hogy
katonatiszt volt, annak a börtönnek a parancsnoka, amelyben Lőrinc diákonust
tartották fogva. Lőrinc megtérítette és megkeresztelte. Hippolitus temette el a
vértanú testének maradványait. Amikor kiderült, hogy Hippolitus keresztény,
bíróság elé állították. Megfosztották ruháitól, és különféle kínzásokkal arra
akarták kényszeríteni, hogy áldozzon a bálványoknak. Dajkája, Concordia, akit a
háznép többi tagjával együtt elfogtak, így válaszolt a bírónak: ,,Inkább
akarunk urunkkal együtt tisztességben meghalni, mint becstelenségben élni!'' A
bíró így dühöngött: ,,Ezt a szolganépet nem lehet másként jobb belátásra bírni,
csak durva büntetéssel'', és ólmos ostorokkal verette meg Concordiát.
Hippolitus pedig így biztatta övéit: ,,Testvérek, ne féljetek! Van nekünk egy
nagyon jó Urunk!'' Erre a bíró egész házanépét a szeme láttára lefejeztette,
Hippolitust pedig egy ló farkára köttette, majd tövises bozótban addig
nyargaltak vele, amíg ki nem lehelte lelkét.
Istenünk, kinek szemében drága a szentek szenvedése, kérünk, Szent Pontianus és Hippolitus vértanúid érdemeiért a szeretetet gyarapítsd, a hitet pedig tedd egyre erősebbé a szívünkben!
Forrás: Szentek élete
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése