(Róma, 243 vagy 289 körül - Róma 258 vagy 304 körül)
Neve a latinban bárányt, a görögben pedig szüzet jelent. Származásáról és életéről nincsenek biztos adataink. Valószínűleg előkelő római családban született. Annyit tudunk teljes bizonyossággal, hogy egészen fiatalon áldozta életét keresztény hitéért, vagy Diocletianus, vagy még Valerianus császár idejében. Vértanúságának tényét egy római hagyomány őrizte meg, melyet a negyedik század végén írásban is rögzítettek.
A legendák szerint Ágnest tizenhárom éves korában elutasította egy városi prefektus fiának házassági ajánlatát, és Krisztusnak jegyezte el magát. Később a szerelmi bánattól szenvedő fiú jelentette fel. Hite miatt máglyán akarták elégetni, de a tűz kialudt. Végül karddal szúrták át a torkát. Temetésén a pogányok kövekkel dobálták meg, de hirtelen földrengés pusztította el őket. Sírjánál nyolc nappal később szüzek jártak körtáncot, közöttük volt Ágnes is kezében egy kisbáránnyal: Sírjánál meggyógyult leprájából Ilona császárnő leánya, Konstancia...
Tény, hogy emlékhelye Rómában a Via Nomentánán található, ahol Konstantin császár leánya, Konstantina bazilikát emeltetett, és hozzáépíttette saját mauzóleumát is.
Ágnes legendájához fűződik a pallium készítése. Szent Ágnes napján a pápa megáldja azokat a bárányokat, amelyek gyapjából szövik a palliumot. (A fekete keresztekkel díszített, nyakban körbefutó szalagot Szent Péter ünnepén áldja meg a pápa és ajándékozzák az érsekeknek.)
Ágnes a hit és a tisztaság vértanúja. A mai kor züllött erkölcsű közfelfogásától idegen az ő példája. Pedig nem véletlenül lett éppen ő a jegyesek védőszentje. Ma a fiatal leányok közül sokan könnyedén, alkalomszerűen mondanak le, jóval a házasságkötés előtt - legtöbbször szinte gyermekfejjel - a tisztaság erényéről. Bizony manapság ritka az a leány, aki menyasszonyként "tisztán" állhat az oltár elé...
Kérjük Szent Ágnes közbenjárását, hogy ifjúságunk, különösen a leányok ismerjék fel a házasság előtti tisztaság értékét.
Forrás: Hitvallás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése