"Más példabeszédet is mondott nekik: ,,Hasonlít a
mennyek országa egy emberhez, aki jó magot vetett szántóföldjébe. Amíg aludtak
az emberek, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé és elment. Amikor
kisarjadt a gabona és kalászba szökkent, előtűnt a konkoly is. Odamentek a
szolgák a gazdához és azt mondták neki: ,,Uram! Ugye, te jó magot vetettél a
szántóföldedbe? Honnan van hát benne a konkoly?'' Azt felelte nekik:
,,Ellenséges ember cselekedte ezt.'' A szolgák erre megkérdezték tőle: ,,Akarod-e,
hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?'' Ő azonban azt felelte: ,,Nem, nehogy a
konkolyt kiszedve kitépjétek vele együtt a búzát is. Hagyjátok együtt felnőni
mindkettőt az aratásig. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: ,,Gyűjtsétek
először össze a konkolyt és kössétek kévékbe, hogy elégessék. A búzát pedig
gyűjtsétek össze a magtáramba.'''' Egy másik példabeszédet is mondott nekik:
,,Hasonló a mennyek országa a mustármaghoz, amelyet egy ember megfogott, és
elvetett a szántóföldjébe. Ez kisebb ugyan minden magnál, de amikor felnő,
nagyobb lesz más veteményeknél. Akkora fa lesz belőle, hogy jönnek az ég
madarai és az ágai közt fészkelnek'' [Dán 4,8k.18]. Azután egy másik
példabeszédet mondott nekik: ,,Hasonló a mennyek országa a kovászhoz, amelyet
egy asszony megfogott, és belekeverte három merőnyi lisztbe, amíg meg nem kelt
az egész.'' Mindezeket Jézus példabeszédekben mondta el a tömegnek. Példabeszéd
nélkül semmit sem mondott nekik, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott:
,,Példabeszédekre nyitom ajkamat, kijelentem a világ alapítása óta elrejtett
dolgokat'' [Zsolt 78,2]. Akkor otthagyta a tömeget és hazament. Tanítványai
odamentek hozzá és azt mondták: ,,Magyarázd meg nekünk a példabeszédet a
szántóföldben lévő konkolyról!'' Ő azt felelte nekik: ,,Az, aki a jó magot
veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly
pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki elvetette, az ördög, az aratás a világ
vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzben
elégetik, úgy lesz a világ végén is: az Emberfia elküldi angyalait, azok
összeszednek az ő országában minden botrányt, és azokat, akik törvénytelenséget
cselekszenek, és bedobják őket a tüzes kemencébe. Lesz majd ott sírás és
fogcsikorgatás. Akkor az igazak ragyogni fognak Atyjuk országában, mint a nap.
Akinek füle van, hallja meg!" Mt 13,24-43
A minap a testvéreim belefutottak
egy jónak és szépnek látszó bejegyzésbe, amely ellenséges háttérrel
rendelkezik. Ez és a mai evangélium újra emlékeztet engem arra, hogy nagyon meg
kell gondolni, hogy a ránk zúduló információ áradatból mit építünk be életünkbe.
A konkoly nagyon szép kis növény,
ám ha magja a búza közé keveredik, nemcsak, hogy tönkre teszi a betakarított
gabonát, hanem mérgezést okoz. Ilyenek a tévtanítások is, sokszor vonzó
köntösben tárják elénk és észre sem vesszük, hogy mit kapunk.
Nagyon kell kérnünk a
megkülönböztetés lelkét és érdemes körüljárni egy forrást, mielőtt elfogadjuk,
vagy propagáljuk. Sokszor még az is megfigyelhető, hogy a tévtanítók a
Szentírás alapján fejtik ki tanításukat. Az Egyház életét végigkíséri ez a
jelenség. Nagyon könnyű kiragadott részekkel félrevinni az alapvető tanítást.
Ez az ellenséges erők taktikája. Jézust is szentírási idézettel kísértette meg
az Ellenség. Ha kiragadunk egy részt, még az is megtalálható a Bibliában, hogy
nincs Isten, de ha tovább folytatjuk az olvasást, pont az ellentétes jelentése
van: a Jó Istent magasztalja a szentírási rész.
A mai kor rengeteg helyről biztosítja
a lelki életünkre oly sokszor káros hatásokat. Érdemes olykor kikapcsolni, de
még inkább átgondolni és összevetni az Egyház Tanítóhivatalának tanításával a
látott és hallott tartalmakat.
A megkülönböztetéshez és a jó
búzává éréshez kívánok mindenkinek sok kegyelmet és kitartást.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése