452 tavaszán a rémülettől falfehér hírnök
érkezett és jelentette a pápának: Attila, akit mindenki csak ,,Isten
ostora''-ként emleget, hunjaival betört Itáliába, és úton van Róma felé.
Valentinianus császár félelmében Ravenna falai mögé menekült. Van még idő, hogy
a pápa is kövesse őt! - Amikor a követ elhallgatott, a pápa egy csodálatosan
megmunkált arany karperecet emelt föl az asztalról, ami egy ritka formájú
állatot ábrázolt, amilyet Rómában még soha nem láttak. ,,Látod ezt? - kérdezte
a hírhozótól, és odatartotta eléje az ékszert. Ez a hunok munkája. Egy nép,
amelyik ilyen műalkotásokra képes, hajlandó lesz az Élet igéjének befogadására
is. Lehet, hogy Isten színe előtt máris bűnösök vagyunk, mert még nem tettünk
kísérletet arra, hogy Krisztus keresztjét e nomádok sátrai közt is fölállítsuk.
Eddig mi azon a véleményen voltunk, hogy csak a mi birodalmunk létezik és semmi
más a világon, most pedig félünk. Nem, én nem menekülök; megvédem Rómát, és
elmegyek a hunok táborába!''
Útra is kelt észak felé, és Mantova közelében
találkozott a félelmetes lovasok királyával, akitől egész Itália reszketett.
Valóban sikerült Attilát rávennie a visszafordulásra, aki arra is ígéretet
tett, hogy békét köt a birodalommal. Kétségtelen, a körülmények is Leó javára
fordultak -- a hunok seregében járvány tört ki, e sztyeppei lovasok nem voltak
hozzászokva a hegyvidékekhez, és Markianosz császár fölmentő hadműveleteket
kezdett a hunok saját területén --, mindazonáltal a pápa bátor föllépésének volt
köszönhető, hogy a hun támadás így végződött.
A legenda szerint maga Attila így mondta el a
találkozást: ,,Leó mellett láttam egy másik valakit, aki papi ruhába volt
öltözve, tekintélyes öreg volt, és az arca tiszteletet parancsolt (ez Szent
Péter volt), és kivont karddal szörnyű fenyegetések közepette a halált helyezte
nekem kilátásba, ha nem teljesítem kívánságát.'' Raffaello egyik híres képe a
vatikáni stanzákban ezt a pillanatot ábrázolja: Péter a levegőben szállva
jelenik meg Attilának Leó feje fölött, és Attila halálra rémül.
Istenünk, ki soha nem
engeded, hogy sziklára épült Egyházadon a pokol kapui erőt vegyenek, kérünk,
segíts minket, hogy Nagy Szent Leó pápa közbenjárására igazságodban szüntelenül
megmaradjunk, és híveid szerte a földön békességben éljenek!
Forrás: Szentek élete
 |
| Raffaello: Nagy Szent Leó találkozása Attilával (Vatikáni Múzeum) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése