Borromei Szent Károlyról, a
hercegi származású energikus egyházi férfiról, aki a trienti zsinat idejében
,,meg akarta újítani Rómát'', egy korabeli protestáns így nyilatkozott: ,,Ha
minden püspök és pap olyan lett volna, mint ő, nem került volna sor a
hitszakadásra.
Károly érsek lelki élete, mint a
katolikus megújulás valamennyi nagy szentjénél (Loyolai Szent Ignác, Néri Szent
Fülöp, Keresztes Szent János), egészen Krisztus követésére irányult. Az Ő
szenvedésén elmélkedett, és engesztelését tűzte ki célul. Ebből született az az
elhatározása, hogy saját életében Krisztus keresztútját akarja megélni. Így
érthetjük meg, hogy Károly miért szerette annyira a Novara közelében lévő Monte
di Varallót, melynek oldalában oszlopok álltak, rajtuk a megváltás
misztériumának képei. Élete utolsó évében itt akarta a Virágvasárnapot megülni,
s itt végezte általános gyónását a jezsuita Adorno páternál. Életének minden
hibáját meg akarta gyónni, böjtöléssel és kemény vezekléssel fenyítette magát.
Kérünk, Istenünk,
őrizd meg Egyházadban azt a lelkületet, amellyel Borromei Szent Károlyt
eltöltötted, hogy Egyházad mindig megújulhasson, és meg tudja mutatni a
világnak a te Fiadat, a mi Urunkat, Jézus Krisztust!
Forrás: Szentek élete - http://www.katolikus.hu/szentek/1104.html
 |
|
Giovanni Battista
Crespi:
Borromeo Szent Károly
Krisztust imádja
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése