A Gellért-hegy remetéi

Évente több százezer turista keresi fel a Gellért-hegy oldalában lévő Sziklatemplomot. A Szent István Bazilika és a Mátyás templom után ez a harmadik leglátogatottabb fővárosi imaház.

A budapestiek közül azonban kevesen ismerik ezt a Pálos rend kezelésében lévő, különleges hangulatú templomot. Még kevesebben tudják, hogy a Duna felőli oldalon található kolostorban él a rend néhány tagja. Bensőséges viszonyban Istennel és a heggyel.

A Sziklatemplom és pálos kolostor

– Mivel a templomnak évente több százezer látogatója van, ezért szükség volt egy fogadóközpont kialakítására – mondta Györfi B. Szabolcs atya. Ahogy a templomigazgatótól és a kolostor vezetőjétől megtudtuk: így megfelelően tudják fogadni az ide érkező turistákat, több nyelvű audioguide vezeti végig őket, megismerkedhetnek az imahely történetével, és különböző ajándékokat is vásárolhatnak. A Kara László építész tervezte központ 2010-ben készült el. A fogadóközpontból a hegy belseje felé jutottunk el a templomba, majd egy keskeny folyosón keresztül a Szent István kápolnába, melyet Ferencz Béla, erdélyi származású fafaragó művész alkotásai díszítenek. Innen vezetett be minket Szabolcs atya egy még zártabb világba, a Pálos rend kolostorába. Itt jelenleg hárman élnek: a lakhelyek szerények, az ajtókon a lakásszentelés során felírt számok és betűk találhatók.

– Láthatják, milyen bensőséges viszonyban vagyunk a heggyel – mutat mosolyogva a kolostor vezetője a rendház saját kápolnájának egyik sarkába, ahol az érdes mészkőfelület betüremkedik a kolostorba. Ez ennek a csendes világnak is talán a legcsendesebb, legbensőségesebb helyszíne, ide vonulnak vissza a szerzetesek imádkozni. Az életük azonban nem feltétlenül nevezhető visszavonultnak.

– Eredetileg mi egy remeterend vagyunk, de manapság a kolostori élet mintha háttérbe szorulna a papi teendőinkkel szemben – mondja Szabolcs atya. Ahogy fogalmaz, ki kell lépniük az emberek közé. A rend fő feladata lelki vezetés, a lelkipásztori szolgálat: hétköznap naponta három, hétvégén pedig naponta négy szentmisét tartanak a templomban.

A Sziklatemplom története

• 1924-ben vetette fel Pfeiffer Gyula egy lourdes-i zarándoklat után a Sziklatemplom építésének ötletét, a templom a franciaországi zarándokhely mintájára készült. Már 1926-ban állt itt egy szentély a mai fogadóépületnek helyet adó természetes üregben. A hívők azonban ekkor még a szikla oldalában kialakított padokon ültek – innen ered a Sziklatemplom neve is.

• 1934-re alakult ki a hegy belsejében a ma is látható templom, miután a természetes üreget robbantással bővítették. Vélhetően már az eredeti cél is az volt, hogy a az egyetlen magyar alapítású, de itthonról száműzött Pálos rendnek adják. Számukra egy kis kolostor is épült a hegy Duna felöli oldalában.

• 1951 húsvét hétfőjén az államvédelmi hatóságok betörtek a templomba, és elvitték a szerzeteseket. A házgondnokot, Vezér Ferencet kivégezték. A 60-as évek elején a templom bejáratát egy fallal lezárták, a kolostort pedig az Állami Balettintézet kapta meg kollégiumnak.

• 1989-ben újra megnyitották a templomot, az elbontott betonfal egy darabját azonban meghagyták a mementóként a bejárat mellett. A kegyhely használati jogát hivatalosan 2008-ban kapta meg a rend a főegyházmegyétől.

Forrás: Metropol

Képek: Metropol, Újbuda

Györfi B. Sazbolcs OSPPE a Sziklatemplom és kolostor házfőnöke