Ahhoz, hogy nekem tessél, nem szükséges, hogy sokat tudjál, elég, ha nagyon szeretsz engem. Beszélj tehát itt egyszerűen velem, ahogy legjobb barátoddal beszélnél.
Mondd meg nekem a nevét, és mondd meg, mit akarsz, hogy most megtegyek számára. Kérj sokat – ne habozzál kérni. Beszélj nekem egyszerűen és őszintén azokról a szegényekről, akiket vigasztalni akarsz, a betegekről, akiket szenvedni látsz, az eltévelyedőkről, akiknek forrón kívánod, hogy visszatérjenek a helyes útra.
Szóljál érettük legalább egy szót…
És a magad számára, magadnak nem kívánsz valamilyen kegyelmet?
Ha akarod, készíts nekem egy listát azokról a dolgokról, amikre szükséged van, és gyere, olvasd fel itt, előttem. Mondd meg nyíltan, hogyha talán büszke, önző, állhatatlan, hanyag vagy … és kérj arra, hogy segítsek a kisebb vagy nagyobb erőfeszítésednél, amivel le akarod ezeket a rossz tulajdonságaidat győzni.
Ne szégyelld magad! Számos igaz van, sok szent itt, a mennyben, akiknek pont ugyanezek voltak a hibái. De ők alázatosan kértek … és lassanként megszabadultak hibáiktól.
És azért se habozz, hogy egészséged és munkáid, üzleti dolgaid vagy tanulmányaid szerencsés kimeneteléért kérjél engem. Mind ezeket meg tudom neked adni és meg is adom. És azt kívánom, hogy kérdd tőlem ezeket, ameddig ezek nem szentté válásod ellen hatnak, hanem inkább kedveznek annak és támogatják. Mire van éppen ma szükséged? Mit tehetek érted? Ha tudnád, mennyire vágyom rá, hogy segíthessek neked!
Éppen egy tervet hordozol magaddal?
Meséld el nekem! Mi foglalkoztat éppen? Mit gondolsz te róla? Mit kívánsz te?
Mit tehetek bátyádért, nővéredért, barátaidért, családodért, feletteseidért? Mit szeretnél tenni értük?
És ami engem illet: nem vágyol rá, hogy engem dicsőítsenek? Nem akarod, hogy képes legyél barátaidnak valami jót tenni, akiket te talán nagyon szeretsz, de akik talán úgy élnek, hogy nem gondolnak rám?
Mondd, mi az, ami éppen ma különösen felkeltette a figyelmedet? Mi ma a legforróbb kívánságod? Milyen eszközök állnak a rendelkezésedre, hogy elérjed? Mondd meg nekem, ha egy terved nem sikerült, és én feltárom neked sikertelenséged okait. Nem akarsz megnyerni engem a magad számára?
Én ura vagyok a szíveknek, és szelíd erőszakkal odaterelem őket, ahova én akarom, anélkül, hogy a szabadságukat csorbítanám.
Talán szomorú vagy rosszkedvű vagy?
Meséld el nekem részletesen, hogy mi tesz szomorúvá. Ki sértett meg téged? Ki bántotta meg önszereteted? Ki vetett meg? Mindent mondj el nekem, és akkor nemsokára ott tartasz, hogy azt mondod nekem, hogy az én példámra mindent megbocsátasz, mindent elfelejtesz. Jutalomként megkapod vigasztaló áldásomat.
Talán félsz? Lelkedben azt a bizonytalan mélabút érzed, melynek ugyan nincs oka, mégis megszakad tőle a szíved? Vesd gondviselésem karjába magad! Hiszen, én veled, melletted vagyok. Mindent látok, mindent hallok, és egyetlen pillanatig sem engedlek el szemem elöl.
Ellenszenvet tapasztalsz irányodban olyan emberek részéről, akik korábban kedveltek, akik most elfeledkeztek rólad, és eltávolodnak tőled, anélkül, hogy te erre a legkisebb okot adtad volna? Könyörögj érettük, és én visszahozom őket az oldaladra, feltéve, hogy nem jelentenek akadályt üdvösséged számára.
És nincs valami örömed, amit közölhetnél velem?
Miért nem osztod meg velem örömödet, holott barátod vagyok? Meséld el nekem, mi vigasztalta meg szívedet és mi csalt mosoly az ajkadra a nálam tett utolsó látogatásod óta. Talán kellemes meglepetéseket éltél át, talán szerencsés híreket kaptál, egy levelet, a rokonszenv egy jelét, talán sikerült végre áthidalnod egy nehézséget, kikerültél egy kilátástalan helyzetből. Ez mind az én művem.
Mondd egyszerűen: köszönöm, Atyám!
Claret Szent Antal Mária
Forrás: Pomázi Plébánia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése