Ez a Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának - a Beta Maria Virgo ad Nives - ismertebb olasz nevén a Sancta Maria Maggiore - fölszentelési évfordulója. Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. Ez a bazilika valószínű a legősibb Mária-templom. A Szeged-alsóvárosi Havi (Havas) Boldogasszony-templom pedig a Mária-kultusznak talán a legkorábbi emléke hazánkban, és nyilván a legrégebbiek közé tartozik Közép-Európában is.
A Havas Boldogasszony legendája szerint a 4. században, Liberius pápa idejében Rómában egy János nevű gazdag patricius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. Álmukban megjelent Mária, és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet a nyári forróság ellenére hó fog borítani, emeljenek templomot a tiszteletére. Ugyanezt az álmot látta Liberius pápa is. A hó az Esquilinus hegyére hullott. Itt aztán fel is épült a bazilika, amelyet a " havas" vagy "havi" jelzővel illettek.
Az 5. században Szent III. Sixtus pápa a templomot remek mozaik-képekkel díszíttette annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. Az említett képek Nyugatnak és Keletnek Mária-tiszteletében való egységét voltak hivatva képviselni.
A Sancta Maria Maggiore bazilikában egy kegykép is található. A hagyomány szerint maga szent Lukács evangélista festette a Boldogságos Szűzről. Nagy Szent Gergely pápa egy kegyetlenül pusztító pestisjárvány idején elrendelte, hogy a kegyképet körmenetben hordozzák körül a városban. Ő maga is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint, amikor a körmenet Hadrián császár hatalmas síremlékéhez érkezett, a tömeg angyalkórus énekét hallotta: Mennynek királyné asszonya, örülj szép Szűz. Innen eredne a húsvéti antifóna. Ennek a jelenésnek az emlékét őrzi az Angyalvár névre változtatott mauzóleum.
A kegyképről csak a jezsuiták készíthettek másolatot. Nálunk, Magyarországon a kegykép a töröktől védő jelentéssel is gazdagodott. Érthető az is, hogy a hazai pestis járványok idején számos helyen ajánlotta magát a hívő nép a Havas Boldogasszony oltalmába.
Szent-Gály Kata: Havas Boldogasszony
Havak pihéjét kedvelő, kegyes,
fehér Anyánk, Te látod,
sötét hajunkra már deres
napok suhannak, s áldott
havak borítanak lassan - - - mondd, a jel
ez lenne hát, hogy kiszemelt
az Úr, mint Róma halmát?
Havas Nagyasszony, mondd, remélhetjük
az elhívást, az égi tervet,
mely átfordítja életünk
a semmiből remeknek:
egy foglalatnak, dómszerű
csodának, melyben egyedül
az Isten él csak?
Forrás: Boldogasszony Iskolanővérek
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése