Mint korábban már hírt adtunk róla, Jakubinyi
György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök áldották meg a
Hargitafürdőn újonnan alapított pálos kolostort január 26-án. A Szent
István-templom kertje és annak környéke már a mise kezdete előtt benépesedett.
Az új kolostor megáldása után a templomban került sor az ünnepi szentmisére,
melyen tizennégyen koncelebráltak: egyházmegyés papok mellett négy pálos
testvér, valamint ferences és piarista szerzetesek.
Az egyetlen magyar alapítású
szerzetesrendet Boldog Özséb alapította a 13. század közepén. Első követői
Benedek és István voltak, akik magányos, szemlélődő életre vágyva a Pilis
hegyei közé vonultak. A rend, miután 1308-ban megkapta a pápa jóváhagyását,
virágzásnak indult. Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint
háromezer pálos élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 kolostoruk volt. 1786-ban II.
József sok más szerzetesrenddel együtt a pálos rendet is feloszlatta. Ezután
maradtak még ugyan pálos testvérek Erdély területén egyházmegyés szolgálatban,
de a rend több mint két évszázadra eltűnt Erdélyből.
Jakubinyi György
gyulafehérvári érsek kérdésünkre válaszolva elmondta: a pálosok visszatérésére
az 1990-es évek eleje óta készültek. Még Bálint Lajos, akkori gyulafehérvári
érsek hívta meg a „fehér barátokat”, hogy telepedjenek le újra Erdélyben. Ez
több mint két évtized után most megvalósulhatott.
A főpásztor hangsúlyozta, hogy
a pálosok Erdélybe, Székelyföldre „hazatértek”, hiszen többek között például a
csíksomlyói Salvator-kápolna is az övék volt hajdan.
A visszatérést az évközi 3.
vasárnapon ünnepelték, amikor a szentleckében Szent Pál apostolnak a
korintusiakhoz írt levele egyik részletét olvasták: „Testvérek, Urunk, Jézus
Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek mindnyájan egyetértésben, ne
szakadjatok pártokra, legyetek egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a
felfogásban.” Ez a részlet szépen jelképezte az ünnep lényegét is: a pálosok
visszatérését ünnepelték azzal a hittel és reménnyel, hogy az erdélyi
szerzetesrendek között gyümölcsöző együttműködés valósul meg, hiszen a „a
rendek között nem lehet széthúzás” – így segítik majd az egyházat és szolgálják
az erdélyi híveket, megvalósítva és tanúságot téve egyházunk egységéről –
fogalmazott Jakubinyi érsek.
Az erdélyi kolostoralapítást a
pálos generális tanácsadó testülete, a rendfőnöki tanács – élén P. Izydor
Matuszewsky generálissal – hagyta jóvá. II. József rendelete után ugyanis
Lengyelországban maradhatott fenn a szerzetesrend. Központja jelenleg is
Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van.
„A pálosok visszatelepülése
sok embert megmozgatott Erdélyben, a január 26-i ünnep az egység megélésének
nagy ünnepe volt. Az újbóli letelepedés az Istenbe vetett bizalom jele, reményt
ad a hivatások gyarapodására is” – mondta Bátor Botond, a pálos rend
magyarországi tartományfőnöke az erdélyi visszatelepedés jelentőségéről.
Az újonnan alapított Szent
István-kolostorban egyelőre egy kis, két főből álló szerzetesi közösség él és
szolgál majd a magyarországi rendtartomány támogatásával és segítségével –
válaszolt kérdésünkre a tartományfőnök. Ezzel egy több évszázados hagyomány
folytatódhat, hiszen az 1786-os rendeletet megelőzően mintegy 25 pálos rendház
működött Erdélyben, többek között Tordán, Tövisen, Illyefalván, illetve a
Partiumban Nagyváradon.
A Csíkszeredához tartozó
Hargitafürdőn lévő plébániaépületben alakították ki a rendházat, az egyházmegye
pedig a pálos testvérekre bízta a plébánia vezetését, akik emelett missziókat,
lelkigyakorlatokat tartanak majd szerte az egyházmegyében, összhangban a rend
szellemiségével, mely szerint összekapcsolják a szemlélődő és a tevékeny
életet.
Darvas-Kozma József, a
csíkszeredai Szent Kereszt plébánia plébánosa sok segítséget nyújtott a
pálosoknak az újbóli letelepedés és kolostoralapítás körül. Ennek jelképes
mozzanataként egy téglát ajándékozott a Hargitafürdőre költöző
szerzetesrendnek, amely Klastrompusztáról, az első pálos monostor padlójából
származik.
Forrás: Magyar Kurir
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése