Hitéletünkben jártas keresztények ismerik a Jézus Szíve-tiszteletet, főleg az "első pénteki nagykilenced" gyakorlata révén.
Történeti háttere ez: amikor az egyház hitélete megkívánta, Jézus úgy sietett segítségünkre, hogy - a hivatalos kinyilatkoztatás fényében hiteles üzenetet küldött (a XVI. század végén) Alacoque Szent Margit által. Rámutatott Szívére, testi Szívét megérintő érzelemvilágára, főleg szeretetére. "Isten szeretete Jézus kereszten átszúrt Szívében nyilvánult meg, és viszontszeretetet hoz létre" (XVI. Benedek pápa).
Jézus célja tehát az volt, hogy nemes érzelmekben gazdag, bensőséges, baráti kapcsolatra léphessen velünk. Ennek - a dolog természeténél fogva - bizonyos hitéleti gyakorlatokban is meg kell mutatkoznia. Ebben Jézus maga van segítségünkre: szeretetének viszonzását kérve kilenc egymás utáni első pénteki szentáldozást ajánl. A maga részéről pedig így szólt: "Szívem irgalmában megígérem, hogy mindazoknak, akik e kérésemet teljesítik, megadom a végső bűnbánat kegyelmét; nem halnak meg a nekik szükséges szentségek nélkül."
Jézus ezzel az ígéretével az utóbbi századokban hatalmas tömegeket vonzott magához.
Sajnos, a múlt század közepétől ez a buzgóság lehanyatlott. Sokféle oka van ennek. Egyik az, hogy a jobb megértés hiánya miatt a hívek számára a gyónás volt a fontos: "Gyónni megyek - első péntek van!" Már az is baj volt, hogy a sok gyónó láttán a gyóntató nem foglalkozott alaposan a lelkekkel. A "hamari munka" itt sem ért sokat. Pedig Jézus a gyónást nem is említette. Igen, gyónjon meg, aki lelkiismerete terhén könnyíteni akar, de a cél a bensőséges eucharisztikus találkozás gyümölcse: az elmélyülő barátság Jézussal. A szívek találkozása.
Manapság egyre kevesebb a gyónás (különböző okokból). És vele - az "első péntekes" hívők száma is kisebb lett.
Ugyanakkor megfigyelhető a személyes Jézus-kapcsolat növekvő igénye. E változást jobban megértjük, ha összeillesztünk két jézusi kijelentést: "Aki megtartja parancsaimat, az szeret engem" - "Aki szeret engem, megtartja tanításomat". Mindkét kijelentésben a parancsszámba menő tanítás megtartásáról és a szeretetről is szó van. Régebben inkább a parancsok megtartását láttuk fontosabbnak - ebben rejlett Jézus szeretete. Mint láttuk, egyre inkább érvényesül - főleg a komolyan vallásos fiataloknál - a fordított sorrend: szeressük meg Jézust, éljünk vele személyes, szívtől szív felé forduló barátságban. Igen, bűnösök vagyunk, de hát Jézus "nem azért jött, hogy az igazakat hívja, hanem a bűnösöket" (Mk 2,17). Őket vonzza Jézus irgalmas Szíve - többek közt az első pénteki felhívással is. Mennyire kedvez ez a fordulat a Jézus Szíve szerinti lelkiségnek!
Vannak mégis, akik e gyakorlatot kifogásolják. Jézus nekik is azt mondja, amit a zúgolódó szőlőmunkásoknak: "Rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok?!" (Mt 20,16) Mások arra a teológiailag biztos tanításra hivatkoznak, hogy nem lehetünk biztosak üdvösségünk elérésében, így például abban sem, hogy ez vagy az az első pénteki szentáldozásunk a kegyelem állapotában történt-e; teljesült-e a gyakorlat egymásutánisága. Válaszunk: az Isten irgalmas szeretetére számító ember nyugodtan hagyatkozhat az üdvösségnek őbenne rejlő, legalábbis valószínűsítő jeleire. Ilyenek: jótékonykodó szeretetben él, tiszteli Jézus Anyját, és - nem utolsósorban - Jézus nagylelkű ígéretében bízva végzi az első pénteki kilencedet.
Hogyan ébresszük fel tehát mind többekben az igényt a nagykilencedre?
Tudatosítsuk, mit jelent az örök élet, örök boldogság - és mit a kárhozat. Emlékeztessünk rá, hogy Jézus várja barátságunkat - baráti szívvel. Kapcsolatunk elmélyítése igényli a rendszeres ismétlést - kilenc alkalommal, ahogyan Jézus akarja. A gyónás e téren csak eszköz, szükséges eszköz. És hogy jól használjuk ezt az eszközt, ne elsietve, ne tömegben, hanem komolyan, tehát inkább pár nappal előbb végezzük el gyónásunkat.
Főpásztoraink erre az évre meghirdették a nemzetmentő imaévet. Sok, és nagyon szükséges kegyelem forrása lesz a nagykilenced mozgalma. Csatlakozzunk hozzá, bátorítsunk másokat is!
Hevenesi János SJ
Forrás: Új Ember - 2006.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése