Hogy a Jézus Szíve-ájtatosságnak meglegyen a kívánt hatása, két lényeges cselekedetből kell állania; ezek: a szeretet és a jóvátétel. A szeretet az első és főkötelesség, és pedig mind Alacoque Szent Margit, mind Eudes Szent János szerint. Az előbbi a következőképpen számol be P. Croiset-nek a második nagy jelenésről: "Kijelentette, hogy az a nagy óhajtása, hogy az emberektől szeretve legyen és visszahúzza őket a pusztulás útjáról, ösztönözte arra az elhatározásra, hogy kinyilvánítsa szívét az embereknek, a szeretetnek, az irgalmasságnak, a kegyelemnek, a megszentelésnek és az üdvösségnek minden kincseivel egyetemben, hogy mindazokat, akik megadják neki és előmozdítják a tiszteletet, gazdagítsa az Isten Szívének." És egy levélben ezeket írja: "Szeressük tehát lelkünknek eme egyetlen szerelmét, mert ő előbb szeretett minket és még mindig szeret folyton égő szeretettel a legméltóságosabb Oltári Szentségben. Csak szeretni kell ezt a Szentek Szentjét, és ez elég ahhoz, hogy magunk is szentté legyünk. Ki akadályozhat meg tehát abban, hogy azzá legyünk, hiszen van szívünk, hogy szeressen, és van testünk, hogy szenvedjen... Csakis az ő tiszta szeretete az, amely megtéteti velünk mindazt, ami neki tetszik, csakis ez a tökéletes szeretet az, amely olyan módon téteti meg velünk, ahogyan neki tetszik; és csakis ez a tökéletes szeretet tétethet meg velünk minden dolgot akkor, amikor neki tetszik. -- Másik kötelességünk a jóvátétel. Mert Jézus szeretetét megbántotta az emberek hálátlansága, amint maga az Úr Jézus jelentette ki harmadik nagy megjelenésekor: "Nézd e Szívet, mely az embereket annyira szerette, hogy semmit sem kímélt, hanem magát kimerítette és feláldozta, hogy irántuk való szeretetét kimutassa, és hála gyanánt a legnagyobb részüktől csak hálátlanságot nyerek, mert tiszteletlenséggel, szentségtöréssel, hidegséggel és megvetéssel illetnek a szeretet ilyen nagy szentségében."
Forrás: Tanquerey: Aszkétika és misztika, 801 / Virtuális Plébánia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése