Hűséges Szűz – aki a szíve alatt fogant Igét egész életében szívében őrzi, hordozza, fontolgatja – aki mindig újra befogadja az Igét, ráhagyatkozik az Ígéretre, és nehézségek, szenvedés, érthetetlenség árán is megmarad a ’Legyen’ engedelmességében.
Igazság Tükre – aki beletekintett a szabadság tükrébe, és nem pusztán hallgatója, hanem megtevője az Igének. Egy hindu szentély előtt függ egy hatalmas tükör, hogy a belépő először az igazság tükrébe tekintve ismerje meg önmagát. Máriára tekintve a Teremtő teremtményében, méltó és igaz módon megláthatta visszaragyogó dicsőségét.
Bölcsesség Széke – a Bölcsesség – Sophia – akiről a Bölcsesség Könyve szinte megszemélyesítve beszél, így készítve előtt a Szentháromság titkának kinyilatkoztatását. A Sophia-, a Logos – a prae-egzisztens Krisztus, aki a Mindenható színe előtt játszadozik öröktől fogva, aki részt vett a teremtésben, - aki második isteni Személyként, a Lélek erejében, a Fényes Felhő által ráereszkedik Máriára, mint trónusra-, székre-, aki engedelmesen hordozza-, s akiről fölemelkedik, és akitől eltávozik, aki azonban mégis az Ő trónusa marad.
Örömünk oka: - Jézus Krisztus maga az örömhír, hogy van utunk az Atyához. Ontológiailag, a lét-rendet, sorrendet tekintve, az anya „oka” a fiának. Mária „Legyen” szava időben megelőzi a Fiú „legyen” szavát az Atya akaratára, mely örök, teremtő, boldog, evilágot létbe hívó és fenntartó „Legyen”.
Tiszteletes edény: - tiszteletre méltó, azaz a benne felragyogó Értéket, szerető meghajlás illeti. Szépsége és az ’Igen’ lehetősége előtt az Isten (angyal) is tisztelettel meghajlik: nem tudtára adja, hogy mi történik vele, hanem beleegyezését kéri. Mária tiszteletre méltó a benne felragyogó Értéktől, attól, Aki betölti – a teremtetlen Kegyelemtől – és Attól, akit körül ölel testével, életével.
Áhítat jeles edénye – alabástrom edény. a Lélek kenetének, illatának hordozója. A szenvedés által a Lélek jóillatának kiárasztója, -és betölti a házat – az Egyházat – a Kenet illata, - és sietünk keneteidnek illata után….
Titkos értelmű Rózsa – Rosa Mystika – a király a kiválasztott Szűznek, akiben kedvét leli, akit magáénak akar ismerni, jelül rózsát, az Élet szimbólumát küldi. A Mária jelenéseknél gyakran előforduló hitelességi jel: Guadelupe-ban, Lourdesban stb- Mária, a Mindenható által nekünk adatott jel, a rajta kivirágzó rózsa: Krisztus. Mária Isten Misztériumát virágozza közöttünk: Szeretet az Isten!
Dávid király Tornya – az egész életében harcoló király, aki életével előképe a Messiás királynak, aki az ígéretet kapja, hogy Ivadékának uralma nem ér véget, - erős várakat épít, magas fürkésző tornyokkal, ahonnan állandóan kémleli a messzeséget, - az ellenség mozdulásait, s ezzel biztosítja a békét. Mária szűzi ébersége oltalom, menedék, az Úr érkezésének várakozására tanít.
Elefántcsont Torony – a keleti uralkodók győzelmi felvonulásain, elefánt háton, toronyszerűen kiképezett, drága, ékesen faragott elefántcsontból való trónszéken hordozzák az Uralkodót. Ez az elefántcsont torony-szék értékes, fehér, nyilaknak átjárhatatlan, messze emeli a föld porától azt, akit hordoz, aki abban elrejtőzhet, ha megfáradt, aki ebből a magaslatból mindent szemlélhet –
Mária Aranyház – a salamoni Templom szentélyét hívták így. Salamon újabb ígéretet kap, hogy örök hajlékot építhet az úrnak. Salamon kézzel épített aranyháza elpusztult, de Máriában valóra vált az Ígéret. Mária valóban a dicsőséges Szentély. –ahogy Salamon idejében hívták- aranyház – ahol Jahwe neve – Jesuah – kimondódott.
Frigynek szent Szekrénye – a Szövetség ládája, emberi teremtmény, de a Magasságbeli Ígéretének hordozója a nép között. Rá ereszkedik le a Mindenható jelenlétének Fényes Felhője, bizonyítva, hogy Isten erős népe körében-, s aki szentségtörő kézzel nyúl hozzá – meghal. A Frigyláda sorsa, mintegy Mária sorsának előképe: elől viszik a harcban, de ha babonásan hisznek benne, nem ér semmit. S amikor a Szövetség, Jézus Krisztusban beteljesedett, elvétetik, testi valóságában is felvétetik tőlünk, de mindörökre jelzi és hordozza az Istennel kötött szövetséget, - azaz rámutat Jézus Krisztusra.
Mennyországnak Ajtaja – a jeruzsálemi Templom ékes kapuján át léphettek be a zarándokok az ünnepekre a Templomba. Ez csak ilyenkor volt nyitva. Jézus az új Templom! Isten országa, országlása, Jézus Krisztusban már megkezdődött. Mária „Legyen- Igen” szaván és testének kapuján át lépett be az Örök Logos az e-világba, lett testté! és ugyanakkor Isten országlása, uralma még eljövendő, érkezőben, kiteljesedőben van, a Mária=Egyház Igen szaván át, érkezőben, visszatérőben van az Úr!
Hajnali Csillag - Krisztus a Sol Invictus – a Győzedelmes Nap. Mária a napfelkeltét megelőző, jelző, reményt adó, mindig az égbolton maradó Csillag. Fénye a Nap fényétől van, de már akkor ragyog, Krisztus fényét sugározva, amikor még sötétség és homály borítja a népeket, s ragyog a halál árnyékában ülők felett.
Jótanács Anyja – a Krisztusról szóló prófécia mondja: Ő lesz a Nagytanács Angyala, a Béke Fejedelme, aki megmondja a nép vezetőinek, mi a Mindenható akarata. Mária pedig az Ő édesanyja, és Fiának tanítványa. Fia tudtunkra adja az Atya akaratát, Mária pedig tanácsolja, biztat: Tegyetek meg mindent, amit mond! Így kell nekünk is egymást a krisztus iránti engedelmességre segíteni!
Teremtőnk Anyja - Mária, a valóságos Isten és valóságos ember, Jézus Krisztus anyja, aki öröktől születik az Atyától, és aki öröktől fogva együtt munkálkodik az Atyával. Hiszen a teljes Szentháromság műve a teremtés, a megváltás, a megszentelés, csak a személyek karakterének megfelelően inkább tulajdonítjuk a teremtést az atyának, a megváltást a Fiúnak, a megszentelést a Szentléleknek. Ez a név, tulajdonképpen azt hirdeti, hogy a Názáreti Jézus valóban Isten, s nem annyira Máriára vonatkozik.
Szűz Virág – Szent Anya – akiben a terméketlenség ősi félelme, fájdalma csodálatosan megváltást nyer. Máriában, a korábban érthetetlen, sőt megvetett állapot, az állandósult szüzesség, méltóságot nyer, kivirágzik. A szűz és az anya, egyaránt archetípusok, ős-szimbólumok az emberiség tudatában, a szűz az Élet reményét, várakozását, vágyakozását hordozza, az Anya pedig az Életet, mint gyümölcsöt. Máriában mindkét típust szemlélhetjük a maga teljességében.
Krisztus szent Anyja – Christos – Fölkent. A papokat, királyokat krizmával kenik fel. A krizma, kenet, a Lélek szimbóluma. A prófétákat maga a Lélek keni fel. Krisztust, a papot, prófétát, királyt a Szentlélek keni föl (Jordán) – ugyanaz a Lélek, aki kenetének illatával betöltötte Máriát, - az alabástrom edényt, Máriát, aki nem szakadt el Fölkent Fiától, mert hűségben megarad az Igent-mondásban, belemerül a Kereszthalál és a Föltámadás, valamint a Pünkösd misztériumába, állandóan növekedve az anyaságban. Mária minden krizmával megkent, Lélekkel felkent anyja lett az idők végezetéig.
Szeplőtelen Szűz Anya – egészen szép vagy Mária, és az áteredő bűn, - a környezetszennyeződés és a személyes bűn árnyéka sem vetődik osztatlan szívű Istenhez tartozásodra, sem ösztönösség nélküli anyai szeretetedre. Mária, az új Éva, az új ősanya, aki új döntést hozhatott érettünk. , Isten ugyanazt a bűn előtti szabadságot adja meg neki ehhez a döntéshez, mint az első Évának. Ezért lett Mária, Éva nevének Ave-ra, visszájára fordítója: áldás.
Pátriárkák Királynéja - mert Máriában érvényre jut az ősi Ígéret, az ős-evangélium, hogy az Asszony Ivadéka - Krisztus, megrontja a kígyó fejét. Ezért volt olyan fontos, hogy kit választ királynéjának/menyasszonyának/ élete társának Jákob, - ezért szolgált kétszer hét évig Ráchelért, aki Krisztus egyik ősanyja, - ezért volt az istenhez tartozó hűség jele, hogy Izsák, az ígérethez hű rokonságból nősül, s amikor megpillantja a távolból érkező Rebekát, felismeri benne szíve királynéját, az Ígéret továbbhordozóját.
Próféták királynéja – mert a próféták jövendölései mutatnak rá, mint Isten adta jelre: Íme, a szűz méhében fogan és Fiat szül, és Emmánuel lesz a neve! Mert a próféta az, aki Isten látásmódjával értelmezi a múltat, a jelent és a jövőt. Mária, miközben szívében fontolgatja az Igét, tanulja ezt a látásmódot, és életével példát ad arra a boldogságra, amit azok nyernek el, akik valóra váltják az Igét. Mária, Krisztusnak, a papnak, prófétának és királynak leghívebb követője, aki részt vesz Fia áldozatában, aki bemutatja Fiát a Templomban, aki életével rámutat Krisztusra, és ott áll a Kereszt trónusa alatt.
Vértanúk királynője – a legteljesebb szeretet egyben a legérzékenyebb, a legmegsebezhetőbb szeretet is. Mária életét égigkíséri a prófécia beteljesedése: Lelkedet tőr járja át! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint aki életét adja övéiért. S nincs nagyobb fájdalma, mint aki látja szenvedni azt, Akit Szeretetben fogant, Szeretetben hordozott, Szeretetben szült, - Mária úgy tanul felnőni az önmagát áldozatul szentelő Fiához, hogy megélli és elfogadja az Ige felfoghatatlanságát, másságát, sőt a neki szóló rendreutasításait: Nem tudjátok, hogy Atyám házában a helyem? – Asszony, mi közünk egymással?! Asszony, íme a te fiad!
Forrás: Katolikus hitvédelem és megújulás - www.karizmatikus.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése