2017. január 8., vasárnap

Elmélkedés Urunk megkeresztelkedésének ünnepén

Urunk megkeresztelkedése

Abban az időben keresztelő János ezt hirdette: „Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő majd Szentlélekkel keresztel benneteket.” Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban. Amikor feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”


Karácsony ünnepe rövid ideig tart. Nemsokára eltesszük a karácsonyi díszeket, a szekrénybe kerülnek otthonunk középpontjából. A karácsonyi ünnepkör mintegy záróünnepeként, most az Egyház elénk állítja Jézus Krisztus megkeresztelkedésének jelenetét. Keresztelkedésével, Jézus igent mond az Atya akaratára. Ezzel indul földi küldetése, nyilvános működése, hogy megmutassa Isten emberszerető jóságát.

Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban figyelmeztet minket arra, hogy hogyan értékel minket, embereket. János azokat keresztelte meg, akik bűnösök voltak, de megbánták bűneiket. Jézus eljött hozzánk, hogy megmutassa, hogy szerető testvérünk akar lenni.

Isten mindanyunkat kiválaszt  egy konkrét feladat végrehajtására. A kihívás az, hogy nem mindig könnyű megtalálni ezt a feladatot, amellyel Isten megbíz bennünket.

Keresztelő Jánosnak az volt a feladata, hogy tanúságot tegyen az igazi világosságról. A legnagyobb tanúságtétel, amit Keresztelő János nekünk mutat az, hogy neki mindig világos volt, mi a hivatása. De ebben a hatalmas munkában a saját maga személyét soha nem tartotta fontosnak, hanem a Jézus Krisztushoz vezető legegyenesebb, üdvözítő utat mutatta. „Íme az Isten báránya! Ő a világ egyetlen megváltója.”

Valóban: kihez vezetjük a többieket,  vagyis kit mutatunk a többieknek  - akár gyermekünknek, a szomszédjainknak, barátainknak, szavainkkal és cselekedeteinkkel? Jézushoz vezetjük őket?  Vagy saját magunkhoz?

A megszentelő kegyelem által mi is Isten gyermekei lettünk. „Fény hull Krisztusra, és mi reánk is. Krisztus megkeresztelkedik, vele együtt vízbe ereszkedünk, hogy vele együtt mi is kiszálljuk belőle.” - írta Nagy Szent Gergely. A mai napon újítsuk meg keresztségi fogadalmunkat  -  ne csak szóval, de tettekkel is.

Ahogy Jézus kilépett a Jordán vizéből és elindult teljesíteni a mennyei Atya akaratát, úgy mi is a szentmise ajándékaival megerősítve induljunk és teljesítsük be napjainkban a mennyei Atya akaratát.

Fransis Magung SVD

Forrás: Verbiták


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése