Miért kellett az Isten Fiának
értünk szenvednie? Nagy szükség volt erre. Két okot is fel lehet hozni:
először, hogy bűneinktől megváltson, másodszor, hogy saját példájával tanítson
meg minket, miként kell élnünk.
Ami a megváltásunkat illeti,
Krisztus szenvedése váltott meg bennünket attól, amit bűneinkért megérdemeltünk
volna.
De nem kisebb jelentőségű az sem,
amit példaadása jelent nekünk. Krisztus szenvedése ugyanis megújította egész
életünket. Aki ugyanis tökéletes akar lenni, az vesse meg azt, amit Krisztus
megvetett a kereszten, és vágyódjék arra, amire Krisztus vágyott. Mert minden
erényre példát ad a kereszt.
Gondoljunk csak a szeretetben
való példaadásra: Senki sem szeret jobban, mint az, aki életét adja barátaiért
(Jn 15, 13). Ezt tette Krisztus a keresztfán. Ha tehát ő életét adta értünk,
akkor semmi szenvedés nem lehet nehéz, amit őérte vállalunk.
Vagy gondoljunk a türelemben való
példaadásra, erről szintén a kereszt tanúskodik kiváló módon. A türelem két
szempontból is értékes: vagy úgy, hogy valaki súlyos szenvedéseket türelmesen
visel el, vagy pedig úgy, hogy elfogadja azt is, amit el lehetne hárítani, de
nem tér ki előle. Krisztus türelemmel viselte el a legnagyobb szenvedést is a
keresztfán, mert amikor szenvedett, nem fenyegetőzött (1 Pét 2, 23); mint a
juhot, úgy vitték feláldozni, és nem nyitotta szóra ajkát (vö. ApCsel 8, 32).
Krisztus türelmes kitartása a kereszten csodálatraméltó! Mi tehát fussuk meg
kitartással az előttünk levő pályát. Emeljük tekintetünket a hit szerzőjére és
bevégzőjére, Jézusra, aki a rá váró öröm helyett elszenvedte a keresztet, és
nem törődött a gyalázattal (Zsid 12, 2).
Ha az alázatosság példáját
keresed: nézz a keresztre, mert Jézus, Isten létére, vállalta, hogy Poncius
Pilátus elítélje, és meghaljon.
Ha az engedelmességre keresel
példát, kövesd azt, aki engedelmes volt Atyjának mindhalálig: Ahogy egy
embernek (azaz Ádámnak) engedetlensége miatt mindnyájan bűnössé váltak,
ugyanúgy egynek engedelmességéért meg is igazultak (Róm 5, 19).
Ha a földiek megvetésére keresel
példát, kövesd azt, aki a Királyok Királya és az Urak Ura (1 Tim 6, 15), akiben
a bölcsesség és tudomány minden kincse rejlik (Kol 2, 3), de mégis eltűrte,
hogy mezítelen legyen a kereszten, hogy kigúnyolják, leköpdössék, összeverjék,
tövissel koronázzák, aztán ecettel és epével itassák.
Te se áhítozz hát díszes ruhákra
és gazdagságra, hiszen elosztották maguk közt ruháimat (vö. Mt 27, 35). Ne
törekedj arra, hogy tiszteljenek, hiszen ő gúnyt és verést szenvedett! Ne
törekedj magas rangokra, hiszen tövisből koszorút fontak, és fejére tették (vö.
Mk 15, 17). Ne törekedjél élvezetekre, hiszen szomjúságomban ecettel itattak
(Zsolt 68, 22).
Forrás: Aquinói Szent Tamás
áldozópap rövid szentbeszédeiből (Collatio 6 super Credo in Deum)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése