A Mennyei Atyára, az egész emberiség Atyjára viszonylag keveset gondolunk, hiszen megnevesítve szinte egyik liturgiában sincs, maximum akkor, amikor a „Mi Atyánk...” imádságot mondjuk. De ekkor is jellemzően átsiklunk az Ő megszólításán. Csak arra szoktunk gondolni, hogy Jézus tanította nekünk ezt az imát, tehát jobban kötődik tudatunkban Jézushoz, mint a Mennyei Atyához. Érdekes, hogy így alakult a hitéletünk, pedig ha kicsit belegondolunk a Teremtő Atya létezése, az Ő gondoskodása életadó mindannyiunknak. Tisztában vagyok vele, hogy túl sok mindenre nem lehet, illetve nem tudunk figyelni, de mindenesetre érdekes, hogy pont a Mennyei Atya tisztelete az, amely már nem fér bele a napjainkba, a figyelmünkbe. Pedig Ő alkotott meg mindent, Ő alkotta meg a természetet ilyen csodálatos egységben és Ő tarja fenn annak gyönyörűséges működését. Tehát igencsak van miért hálásaknak lennünk felé, a mindeneket fenntartó jóságos Atya felé. Egyetlen igazán csodálatos Isten (Mennyei Atya) dicsőítő énekünk van, a „Téged Isten dicsérünk”, amit csak egy-egy templomban szokás évente egynél többször énekelni. Ezt az éneket a liturgia a feltámadási szertartáshoz köti, „hosszúsága” miatt pedig sajnos többnyire csak rövidített változatát énekeljük – azt is csak egy évben egyszer...1907 és 1990 között élt Olaszországban Eugénia Elisabetta Ravasio nővér, Eugénia anya. A Mennyei Atyától kapott üzeneteket, melyek imprimaturával ellátva jelentek meg olasz nyelven. A magyar fordításban található az alábbi, Szentatyának szóló üzenet.„Ahhoz, hogy megismerjenek, szeressenek és külön áhítattal tiszteljenek, nem kérek semmi rendkívülit, csupán a következőket: egy napot, de legalább egy vasárnapot szenteljenek kizárólag az Én tiszteletemre, „az egész emberiség Atyja” tiszteletére. Erre az ünnepnapra saját szentmisét és külön imaórát kívánok. Nem nehéz ehhez a Szentírásban szövegrészeket találni. Ha ezt az áhítatot vasárnapra teszitek, úgy augusztus első vasárnapját választom, de jobban szeretném, ha az mindig augusztus 7. lenne. Azt kívánom, hogy az egész papság igyekezzen ezt az áhítatot terjeszteni. Főleg pedig olyannak ismertessenek meg Engem papjaim az emberekkel, amilyen valójában vagyok: végtelenül szerető Atyjuk...”
Imádkozzunk a fentiek mielőbbi
megvalósulásáért!
Forrás: Miskolc Martinkertvárosi Plébánia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése