Virágvasárnapot
ünnepli az egyház most vasárnap, április 13-án. Ezzel a nappal megkezdődik a
nagyhét, amely a kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra vezet el
bennünket. Virágvasárnap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a
Katolikus Egyház.
Krisztus a Biblia
tanúsága szerint a zsidó peszah előtt néhány nappal vonult be Jeruzsálembe. Ezt
a bevonulást három evangélista is leírja. Mindháromból kitűnik, hogy a Jézust
éltető nép szabadságot, jólétet és dicsőséget várt a Messiástól. Néhány nappal
később azonban már inkább Barabás szabadon bocsátását kérik Pilátustól, benne
látva a rómaiak elleni küzdelem megtestesítőjét.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja.
A virágvasárnapi szentmise a bevonulásra emlékező körmenettel kezdődik, amelynek során a hívek pálmaágakkal és barkákkal köszöntik a templomba bevonuló papot és kíséretét, ahogy egykor a jeruzsálemiek is hódoltak Krisztus előtt. A virágvasárnapi liturgia része az a körmenethez szorosan kapcsolódó szertartás, amelynek során a hívek által hozott barkákat a pap megáldja.
Ez a vasárnap egyben az Úr
szenvedésének vasárnapja néven ismert a liturgiában, ezen a szentmisén
hallhatjuk Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. Az Egyház a liturgiában azt
a hitét fejezi ki, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak,
amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával
teljesedik be, ezáltal megvalósítva a megváltást, lehetővé téve az embernek a
szabadulást bűneitől. Jézus feltámadása egyben a feltámadás és az örök élet
reményét táplálja minden hívőben.
Forrás: MKPK
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése