Az újabb polgári év küszöbén
gyakran megrettenünk, milyen gyorsan megy az idő. Már megint meg kell szokni
egy új évszámot és megint egy évvel öregebbek leszünk idén. Belegondolunk, hogy
az előttünk tornyosuló feladatok tömkelegét emberi számítás szerint
valószínűleg lehetetlen elvégezni.
Számomra sokat jelentett, amikor
egy elmélkedésben azt olvastam egy szent életrajzában, hogy minden évben úgy
gondoljak az új évre, mintha egy fehér papírlap, vagy egy üres könyv lenne,
amelyet majd a Jó Isten fog velem, az eszközeként használt írószerszámmal
teleírni.
Örömmel, telve hittel,
reménységgel és szeretettel kell tehát minden új évnek nekikezdenünk. Aki hisz
és bízik az Úrban, Rá építi életét az Ő Akarata szerint élve, annak nem csak
azok a természetes források állnak rendelkezésre, amelyekre általában építeni
lehet. Az Úr a természetesre építi a természetfelettit, felhasználja a mi
adottságainkat, de meg is sokszorozhatja azokat, kiegészíti az Ő Kegyelmével és
Erejével.
Önmagunk íróeszközként való
átengedésével még inkább megvalósulhat az Isten Országa már itt a földön, és
közelebb kerülhetünk Örök célunkhoz, ha magunk és mások üdvösségén
munkálkodunk.
Ehhez a bátorsághoz és
önátadáshoz adja meg minden kedves Olvasónak az erőt az Úr és segítsen, hogy
valóban az Ő útján az Ő tervei szerint alakítsa mindennapjait ebben az új
esztendőben.
Bízzuk Újra Életünk Krisztusra!
Szeretettel és imádsággal:
Luscinia
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése