„A világ nap nélkül is meg tudna
lenni,
de nem lehet meg a szentmise
nélkül.”
(Szent Pio)
AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE
1. Mi az Eucharisztia?
Az Úr Jézus Testének és Vérének
áldozata, melyet azért alapított, hogy jelenvalóvá tegye az időben, egészen az
Ő eljöveteléig a Kereszt áldozatát, és ezzel Egyházára bízta halálának és
föltámadásának emlékezetét. Az egység jele, a szeretet köteléke; a húsvéti
lakoma, melyben Krisztust vesszük, a lélek betelik kegyelemmel és megkapjuk az
örök élet zálogát.
2. Mikor alapította Jézus
Krisztus az Eucharisztiát?
Nagycsütörtökön alapította, „azon
az éjszakán, amelyen elárultatott” (1Kor 11,23), miközben apostolaival
ünnepelte az Utolsó Vacsorát.
3. Hogyan alapította Krisztus az
Eucharisztiát?
Miután összegyűjtötte apostolait
a Cönákulumba, Jézus kezébe vette a kenyeret, megtörte és odaadta nekik,
mondván: „Vegyétek és egyetek ebből mindnyájan, mert ez az én testem, mely
értetek adatik.” Azután kezébe vette a borral telt kelyhet, és mondta nekik:
„Vegyétek és igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem kelyhe, az új és
örök szövetségé, mely értetek és mindenkiért kiontatik a bűnök bocsánatára. Ezt
cselekedjétek az én emlékezetemre.”
4. Mi a jelentősége az
Eucharisztiának az Egyház életében?
Az egész keresztény élet forrása
és csúcsa. Az Eucharisztiában éri el csúcspontját Isten bennünket megszentelő
tevékenysége és a mi iránta való tiszteletünk. Az Eucharisztia magában foglalja
az Egyház minden lelki javát: magát Krisztust, a mi Húsvétunkat. Kifejezi és
létrehozza az isteni élettel való közösséget és Isten népének egységét. Az
Eucharisztia ünneplésével már most egyesülünk az égi liturgiával és
elővételezzük az örök életet.
5. Milyen nevei vannak e
szentségnek?
E szentség kifürkészhetetlen
gazdagságát tükrözi sokféle neve, melyek egyegy sajátosságát fejezik ki. A
legismertebbek: Eucharisztia, szentmise, az Úr vacsorája, kenyértörés,
eucharisztikus ünneplés, az Úr szenvedésének, halálának és föltámadásának
emlékezete, szent áldozat, szent és isteni liturgia, szent misztériumok,
legszentebb Oltáriszentség, szentáldozás.
6. Mi a helye az Eucharisztiának
az üdvösség isteni tervében?
Az Ószövetségben az Eucharisztia
előképe elsősorban az évenként megült húsvéti vacsora, melyet a zsidók
kovásztalan kenyérrel ünnepeltek az Egyiptomból való váratlan és szabadító
kivonulás emlékezetére. Jézus tanításában előre beszélt az Eucharisztiáról, és
az utolsó vacsorán, egy húsvéti vacsora keretében alapította. Az Egyház
hűségesen az Úr „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (1Kor 11,24)
parancsához, mindig ünnepelte az Eucharisztiát, elsősorban vasárnaponként,
Jézus föltámadásának napján.
7. Hogyan történik az
Eucharisztia ünneplése?
Az Eucharisztia ünneplésének két
nagy része van, melyek egyetlen istentiszteleti cselekményt alkotnak: az
igeliturgia, mely Isten Igéjének hirdetése és hallgatása; az eucharisztikus
liturgia, melynek részei a kenyér és a bor fölajánlása, a kánon vagy anafora,
benne a konszekráló szavak és az áldozás.
8. Ki az Eucharisztia
ünneplésének szolgája?
Az érvényesen fölszentelt püspök
vagy pap, akik Krisztusnak, a főnek személyében és az Egyház nevében
cselekszenek.
9. Mi az Eucharisztia
ünnepléséhez szükséges anyag?
A búzakenyér és a szőlőbor.
10. Milyen értelemben emlékezete
Krisztus áldozatának az Eucharisztia?
Az Eucharisztia emlékezet abban
az értelemben,hogy jelenvalóvá és aktuálissá teszi azt az áldozatot, melyet
Krisztus a kereszten egyszer s mindenkorra ajánlott föl az Atyának az emberiség
javára. Az Eucharisztia áldozati jellege magában az alapító szavakban nyilvánul
meg: „Ez az én testem, mely értetek adatik” és „ez a kehely az új szövetségé az
én véremben, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára” (Lk 22,19–20). A
keresztáldozat és az Eucharisztia áldozata egy és ugyanaz az áldozat. Azonos az
áldozat tárgya és felajánlója, a különbség csak a föláldozás módjában van:
véres áldozat a kereszten, és vérontás nélküli az Eucharisztiában.
11. Miként részesedik az Egyház
az eucharisztikus áldozatban?
Az Eucharisztiában Krisztus
áldozata teste tagjainak áldozatává is válik. A hívők élete, istendicséretük,
szenvedésük, imádságaik és munkájuk egyesül Krisztus életével,
istendicséretével, szenvedésével, imádságával és munkájával. Az Eucharisztia
áldozatát az összes élő és meghalt hívekért is fölajánljuk Istennek, továbbá az
összes ember minden bűnének jóvátételéül, s testi és lelki javak elnyeréséért.
A menynyei Egyház is egyesül Krisztus áldozatával.
12. Miként van jelen Jézus az
Eucharisztiában?
Jézus Krisztus egészen
egyedülálló és máshoz nem hasonlítható módon van jelen az Eucharisztiában.
Ugyanis igazán, valóságosan és lényegileg van jelen: testével és vérével,
lelkével és istenségével. Szentségi módon van jelen, azaz a kenyér és a bor
eucharisztikus színei alatt az egész Krisztus: Isten és ember.
13. Mit jelent a
transzszubsztanciáció?
A transzszubsztanciáció azt
jelenti, hogy a kenyér egész szubsztanciája Krisztus testének szubsztanciájává,
és a bor egész szubsztanciája Krisztus vérének szubsztanciájává változik. Ez az
átváltozás az eucharisztikus imádságban (a szentmise kánonjában) történik meg
Krisztus hatékony szavára és a Szentlélek tevékenysége révén. Mindazonáltal a
kenyér és a bor érzékelhető sajátosságai, azaz „az eucharisztikus színek”
változatlanok maradnak.
14. Megosztja-e Krisztust a
kenyér megtörése?
A kenyértörés nem osztja meg
Krisztust, teljesen és épségben van jelen mindkét eucharisztikus szín alatt, és
azoknak bármely részében.
15. Meddig tart Krisztus
eucharisztikus jelenléte?
Krisztus eucharisztikus jelenléte
addig tart, amíg megvannak az eucharisztikus színek.
16. Milyen tisztelet illeti meg
az Eucharisztia szentségét?
Az Eucharisztia szentségét az
egyedül Istent megillető imádással (cultus latriae) tiszteljük mind az
eucharisztikus ünneplésben, mind azon kívül. Az Egyház ugyanis a legnagyobb
gonddal őrzi a konszekrált Ostyákat, elviszi a betegekhez és azokhoz, akik
képtelenek részt venni a szentmisén, kihelyezi a hívők elé imádásra,
körmenetekben hordozza. Hívja a hívőket a tabernákulumban őrzött Oltáriszentség
látogatására és imádására.
17. Miért húsvéti lakoma az
Eucharisztia?
Az Eucharisztia húsvéti lakoma,
mert Krisztus szentségileg valósítva meg a maga húsvétját, nekünk ajándékozza
testét és vérét, melyet eledelül és italul kínál, s áldozatában egyesít
bennünket önmagával és egymással.
18. Mit jelent az oltár?
Az oltár magának Krisztusnak a
szimbóluma, aki úgy van jelen, mint föláldozott bárány (a kereszt áldozati
oltára), s mint mennyei eledel, aki nekünk ajándékozza magát (eucharisztikus
asztal-oltár).
19. Mikor teszi kötelezővé az
Egyház a szentmisén való részvételt?
Az Egyház kötelezővé teszi a
híveknek a szentmisén való részvételt minden vasárnap és a parancsolt
ünnepeken, és ajánlja, hogy más napokon is vegyenek részt rajta.
20. Mikor kell szentáldozáshoz
járulni?
Az Egyház ajánlja híveinek, hogy
akik részt vesznek a szentmisén, kellően fölkészülten áldozzanak is. Kötelezően
írja elő a szentáldozást legalább Húsvétkor.
21. Milyen feltételei vannak a
szentáldozásnak?
A szentáldozásnak feltétele a
teljes közösség a katolikus Egyházzal és a kegyelem állapota, azaz a halálos
bűntől való mentesség tudata. Aki tudja, hogy súlyos bűnt követett el, annak
meg kell gyónnia, mielőtt szentáldozáshoz járul. Fontos a lelki összeszedettség
és az imádság, és az Egyház által előírt böjt megtartása is, valamint a
megfelelő ruházat és viselkedés a Krisztus iránti tisztelet kifejezésére.
22. Melyek a szentáldozás
gyümölcsei?
A szentáldozás erősíti
egységünket Krisztussal és az Ő Egyházával, megújítja és megőrzi a
Keresztségben és a Bérmálásban kapott kegyelmet, és gyarapít a felebarát iránti
szeretetben. Mivel megerősít a szeretetben, eltörli a bocsánatos bűnöket és
megőriz a halálos bűnöktől.
23. Mikor van lehetőség más
keresztények megáldoztatására?
A katolikus áldoztató
megengedetten áldoztatja meg a keleti egyházak tagjait, akik nincsenek teljes
közösségben a katolikus Egyházzal, valahányszor önként kérik és fel vannak
készülve a szentáldozásra. A többi egyházi közösségek tagjait katolikus részről
akkor szabad megáldoztatni, ha azok súlyos szükséghelyzetben önként kérik, föl
vannak készülve, és kifejezik az e szentségre vonatkozó katolikus hitet.
24. Miért az Eucharisztia „a
jövendő dicsőség záloga”?
Mert az Eucharisztia elhalmoz bennünket
az ég minden kegyelmével és áldásával, megerősít a jelen élet zarándokútjára, s
fölébreszti bennünk az örök élet vágyát azáltal, hogy már most egyesít
bennünket az Atya jobbjára fölment Krisztussal, a mennyei Egyházzal, a
Boldogságos Szűzzel és az összes szentekkel.
Az Eucharisztiában „mi egy
kenyeret törünk meg, mely a halhatatlanság orvossága, ellenszer, hogy meg ne
haljunk, hanem mindig éljünk Jézus Krisztusban.”
(Antiochiai Szent Ignác)
A SZENTMISE ÁLLANDÓ RÉSZEI
BEVEZETŐ SZERTARTÁS
KEZDŐÉNEK
Az Atya, a Fiú és a Szentlélek
nevében.
Ámen.
A mi Urunk, Jézus Krisztus
kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen
mindnyájatokkal.
És a te lelkeddel.
Testvéreim! Vizsgáljuk meg
lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az
Úr szent titkait! Gyónom a mindenható Istennek és nektek, testvéreim, hogy
sokszor és sokat vétkeztem, gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással:
én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem. Kérem ezért a Boldogságos, mindenkor
Szeplőtelen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket, és titeket,
testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz.
Irgalmazzon nekünk a mindenható
Isten, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre.
Ámen.
KYRIE
Uram, irgalmazz!
Uram, irgalmazz!
Krisztus, kegyelmezz!
Krisztus, kegyelmezz!
Uram, irgalmazz!
Uram, irgalmazz!
GLORIA
Dicsőség a magasságban Istennek,
és a földön békesség a jóakaratú embereknek. Dicsőítünk téged, áldunk téged,
imádunk téged, magasztalunk téged, hálát adunk neked nagy dicsőségedért, Urunk
és Istenünk, mennyei Király, mindenható Atyaisten. Urunk, Jézus Krisztus,
egyszülött Fiú, Urunk és Istenünk, Isten Báránya, az Atyának Fia, te elveszed a
világ bűneit, irgalmazz nekünk; te elveszed a világ bűneit, hallgasd meg
könyörgésünket. Te az Atya jobbján ülsz, irgalmazz nekünk. Mert egyedül te vagy
a Szent, te vagy az Úr, te vagy az egyetlen Fölség, Jézus Krisztus, a Szentlélekkel
együtt, az Atyaisten dicsőségében.
Ámen.
KÖNYÖRGÉS
AZ IGE LITURGIÁJA
OLVASMÁNY – VÁLASZOS ZSOLTÁR
SZENTLECKE – ALLELUJA
EVANGÉLIUM
Az Úr legyen veletek.
És a te lelkeddel.
Evangélium Szent N. könyvéből.
Dicsőség neked, Istenünk.
Ezek az evangélium igéi.
Áldunk téged, Krisztus.
HOMÍLIA
HITVALLÁS
Hiszek az egy Istenben,
mindenható Atyában, mennynek és földnek, minden láthatónak és láthatatlannak
Teremtőjében. Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt. Isten az Istentől, Világosság a
Világosságtól, valóságos Isten a valóságos Istentől, született, de nem
teremtmény, az Atyával egylényegű; és minden általa lett. Értünk, emberekért, a
mi üdvösségünkért leszállott a mennyből. Megtestesült a Szentlélek erejéből
Szűz Máriától, és emberré lett. Poncius Pilátus alatt értünk keresztre
feszítették, kínhalált szenvedett és eltemették. Harmadnapra feltámadott az
Írások szerint, fölment a mennybe, ott ül az Atyának jobbján, de újra eljön
dicsőségben, ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége. Hiszek a
Szentlélekben, Urunkban és éltetőnkben, aki az Atyától és a Fiútól származik;
akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút. Ő szólt a próféták
szavával. Hiszek az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban,
vallom az egy keresztséget a bűnök bocsánatára, várom a haltak feltámadását és
az eljövendő örök életet.
Ámen.
HÍVEK KÖNYÖRGÉSE
AZ EUCHARISZTIA LITURGIÁJA
Áldott vagy, Urunk, mindenség
Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a kenyeret. Felajánljuk neked, mint a
föld termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra az élet
kenyere.
Áldott legyen az Isten
mindörökké.
Áldott vagy, Urunk, mindenség
Istene, mert a te bőkezűségedből kaptuk a bort. Felajánljuk neked, mint a
szőlőtő termését és az emberi munka gyümölcsét. Ebből lesz számunkra a lélek
itala.
Áldott legyen az Isten
mindörökké.
Imádkozzatok, testvéreim, hogy
áldozatunk kedves legyen a mindenható Atyaisten előtt.
Fogadja el az Úr kezedből az
áldozatot nevének dicséretére és dicsőségére, mindannyiunk és az egész
Anyaszentegyház javára.
FELAJÁNLÓ KÖNYÖRGÉS
Ámen.
II. EUCHARISZTIKUS IMA
Az Úr legyen veletek.
És a te lelkeddel.
Emeljük föl szívünket.
Fölemeltük az Úrhoz.
Adjunk hálát Urunknak,
Istenünknek.
Méltó és igazságos.
(Mert) Valóban méltó és
igazságos, illő és üdvös, hogy mindig és mindenütt hálát adjunk, Szentséges
Atyánk, néked szeretett Fiad, Jézus Krisztus által.
A te örök Igéd ő, általa alkottál
mindent, és őt küldted, hogy Üdvözítőnk és Megváltónk legyen: ezért öltött a
Szentlélektől testet, és született a Szent Szűztől. Majd akaratodat teljesítve,
és szent népet szerezve néked, a keresztfán kitárt karral elszenvedte a
kínhalált, hogy feloldja a halálnak átkát, és a feltámadásról bizonyságot adjon
nékünk.
(Mi) Ezért az angyalokkal és
minden szenteddel együtt dicsőségedet hirdetjük, és egy szívvel énekeljük
(mondjuk):
Szent vagy, szent vagy, szent
vagy, mindenség Ura, Istene. Dicsőséged betölti a mennyet és a földet. Hozsanna
a magasságban. Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsanna a magasságban.
Valóban szent vagy, Istenünk,
minden szentség forrása.
Kérünk, szenteld meg ezt az
adományt, áraszd le rá Szentlelkedet, hogy számunkra a mi Urunk, Jézus Krisztus
teste és † vére legyen.
Ő mielőtt önként átadta magát a
szenvedésre, kezébe vette a kenyeret, hálát adott, megtörte, tanítványainak
adta, és így szólt:
VEGYÉTEK, ÉS EGYETEK EBBŐL
MINDNYÁJAN, MERT EZ AZ ÉN TESTEM, MELY ÉRTETEK ADATIK.
A vacsora után ugyanígy kezébe
vette a kelyhet is, majd ismét hálát adott, odaadta tanítványainak, és így
szólt:
VEGYÉTEK, ÉS IGYATOK EBBŐL
MINDNYÁJAN, MERT EZ AZ ÉN VÉREM KELYHE, AZ ÚJ ÉS ÖRÖK SZÖVETSÉGÉ. EZ A VÉR
ÉRTETEK ÉS SOKAKÉRT KIONTATIK A BŰNÖK BOCSÁNATÁRA. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN
EMLÉKEZETEMRE.
Íme, hitünk szent titka.
Halálodat hirdetjük, Urunk, és
hittel valljuk feltámadásodat, amíg el nem jössz.
Ezért Fiad halálának és
feltámadásának emlékét ünnepelve, felajánljuk neked, Istenünk, az élet kenyerét
és az üdvösség kelyhét, és hálát adunk, mert arra méltattál minket, hogy színed
előtt állhatunk és szolgálhatunk neked.
Kérve kérünk, gyűjtsön egybe a Szentlélek
mindnyájunkat, akik Krisztus testében és vérében részesülünk. Viseld szíveden,
Urunk, Egyházad sorsát az egész világon, tedd tökéletessé a szeretetben N
pápánkkal, N püspökünkkel és az egész papsággal együtt.
Emlékezzél meg a feltámadás
reményében elhunyt testvéreinkről, és mindazokról, akik irgalmadban bízva
távoztak el a világból; bocsásd őket szent színed látására. Könyörülj, kérünk
mindnyájunkon, hogy Isten anyjával, a Boldogságos Szűz Máriával, a szent
apostolokkal és minden szenttel együtt, akik a világ kezdete óta kedvesek
voltak előtted, részesei lehessünk az örök életnek, és dicsőítve magasztaljunk
téged, Jézus Krisztus, a Te Fiad által.
Őáltala, Ővele és Őbenne a tiéd,
mindenható Atyaisten, a Szentlélekkel egységben minden tisztelet és dicsőség
mindörökkön-örökké.
Ámen.
A SZENTÁLDOZÁS SZERTARTÁSA
Üdvözítőnk parancsára és isteni
tanítása szerint így imádkozunk:
MIATYÁNK
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te
akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg
nekünk ma; és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk
vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe; de szabadíts meg a gonosztól.
Szabadíts meg, kérünk, Urunk, minden gonosztól; adj kegyesen békét napjainkban,
hogy irgalmadból mindenkor bűn és baj nélkül éljünk, míg reménykedve várjuk az
örök boldogságot és Üdvözítőnknek, Jézus Krisztusnak dicsőséges eljöttét. Mert
tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökkön-örökké.
Ámen. Urunk, Jézus Krisztus, te
azt mondottad apostolaidnak: „Békességet hagyok rátok, az én békémet adom
nektek.” Ne vétkeinket nézzed, hanem Egyházad hitét, őrizd meg szándékod
szerint békében, és add meg teljes egységét. Aki élsz és uralkodol mindörökkön-örökké.
Ámen.
Az Úr békéje legyen veletek
mindenkor.
És a te lelkeddel.
Köszöntsétek egymást a béke
jelével.
Legyen békesség köztünk
mindenkor.
AGNUS DEI
Isten Báránya, te elveszed a
világ bűneit: irgalmazz nekünk.
Isten Báránya, te elveszed a
világ bűneit: irgalmazz nekünk.
Isten Báránya, te elveszed a
világ bűneit: adj nekünk békét.
Íme, az Isten Báránya, íme, aki
elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív asztalához Jézus, az Isten
Báránya.
Uram, nem vagyok méltó, hogy
hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.
Krisztus teste.
Ámen.
ÁLDOZÁS UTÁNI KÖNYÖRGÉS
BEFEJEZŐ SZERTARTÁS
Az Úr legyen veletek.
És a te lelkeddel.
Áldjon meg benneteket a
mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
Ámen.
A szentmise véget ért, menjetek
békével.
Istennek legyen hála.
SZENTMISE SZOLGÁLTATÁS (MONDATÁS)
1. Mi a miseszándék?
Miseszándéknak azt a szándékot
nevezzük, amelyre a pap a szentmisét felajánlja, vagy amelyre a hívek a
szentmise felajánlását kérik. A miseszándékot latinul intenciónak nevezzük. Az
idők folyamán azonban az intenció szó nemcsak miseszándékot, hanem misepénzt is
kezdett jelenteni, mivel a hívek a szentmise kérésénél egyúttal a szentmise
bemutatásáért járó tiszteletdíjat, a misepénzt is átadták a miséző papnak.
2. Mit kérünk, amikor szentmisét
szolgáltatunk (mondatunk)?
Amikor szentmisét szolgáltatunk
(mondatunk), akkor azt kérjük a szentmisét bemutató paptól, hogy a szentmisét
ajánlja fel a mi szándékunkra. A miséző pap magáévá teszi, elfogadja a
szentmisét kérő szándékát. Ez a szentmise szolgáltatás (mondatás) értelme és
célja.
3. Milyen szándékra mutathatja be
a pap szentmisét?
Az Egyházi Törvénykönyv 901.
kánonjának értelmében a papnak jogában áll a misét bárkiért, akár élőkért, akár
elhunytakért felajánlani. Az élőknek éppúgy szükséges a szentmise, mint a
megholtaknak. Bármely élőnek bármely tisztességes szándékára szabad misézni.
Bemutathatjuk: Valamely szent hittitok tiszteletére. Bármely szent
tiszteletére. Az élőkért bármely szükségben. Bármely megholtért.
4. Szentmise a szent hittitkok
tiszteletére.
Minden szentmise Isten
dicsőségére szolgál, de erre nem mindig gondolunk határozottan és kifejezetten.
A szent hittitkok tiszteletére kérve a szentmisét, félretesszük magunkat, és
önös érdekeinket, s egyedül a jó Isten dicsőségére ajánljuk a szentmisét. Így
lehet szentmisét mondatni például: A Szentháromság tiszteletére. Az
Oltáriszentség tiszteletére. A Szent Szív tiszteletére. A Szent Vér
tiszteletére. A Szent Kereszt tiszteletére. - A szent hittitkok tiszteletére
mondatott szentmisékkel mutatjuk meg legjobban Isten iránt való tiszta, igazi,
önzetlen szeretetünket. A szent hittitkok tiszteletére mondatott szentmise
mindig finom, mély lélekre vall.
5. Szentmise a szentek
tiszteletére.
A legtöbb szentnek külön ünnepe,
vagy emléknapja van, mely napon az adott szentről szól a szentmise. De bármely
szent tiszteletére bármelyik napon lehet szentmisét felajánlani. Így például: A
Boldogságos Szűzanya tiszteletére. Szent József tiszteletére. Védőszentünk
tiszteletére. Szent Őrzőangyalunk tiszteletére. Lehet szentmisét mondatni arra
a szándékra is, hogy a szentéletű elhunytak boldoggá, majd szentté avatása
minél előbb bekövetkezzék. Így jelen időszakban: Mindszenty bíboros úr boldoggá
avatásáért. Kaszap István boldoggá avatásáért. Marcell atya boldoggá
avatásáért.
6. Szentmise az élőkért bármely
szükségben.
Szinte elsorolhatatlan azoknak a
miseszándékoknak a száma, amelyekre szentmisét fel lehet ajánlani. Amennyi
baja, küzdelme, veszélye van és lehet az életnek, annyiféle lehet az élőkért
való miseszándék is.
A) Lelki kegyelmek elnyeréséért:
A hit terjedéséért. A pogányok
megtéréséért. A keresztények egységéért. A Szentlélek megvilágosító
kegyelméért. A bűnök bocsánatáért. A jó halál kegyelméért. A plébániáért. Papi
hivatásokért. Szerzetesi-, szerzetesnői hivatásokért. Hálából a kapott jókért.
Az alázatosság-, türelem-, szelídség-, tisztaság elnyeréséért.
B) Magunk testi és lelki
szükségleteiért és mások szükségleteiért:
Békéért. Háború megszűnéséért.
Járvány megszűnéséért. Egészségért. Betegekért. Beteg gyógyulásáért.
Megtérésért. Utasokért. Súlyos testi vagy lelki veszedelemben forgókért.
Szüleinkért, testvéreinkért, rokonainkért, barátainkért, jótevőinkért. Műtét
sikeréért. Vizsga sikeréért. Magunkért. Jó terveink megvalósulásáért.
7. Szentmise a megholtakért.
A legtöbb, amit adhatunk elhunytjainknak.
A szentmise, mint a leghatásosabb és legfölségesebb kérő és engesztelő áldozat,
kiesdi Istentől a tisztítótűzben szenvedő lelkek számára a szenvedések
elengedését, illetve megrövidítését. A holtakért szentmisét szoktunk mondatni:
a halál, vagy a temetés napján. A halál-, vagy a temetés évfordulóján. Az
elhunyt névnapján. Mindezektől a napoktól függetlenül is tetszés szerint
bármikor. A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint a megholtakért azért mondunk
szentmisét, mert „az egyház ennek során kifejezi hatékony közösségét az
elhunyttal: felajánlva az Atyának a Szentlélekben Krisztus halálának és
feltámadásának áldozatát, azt kéri tőle, hogy gyermeke tisztuljon meg bűneitől,
azok következményeitől, valamint jusson el a mennyek országa húsvéti teljességére.
A hívek közössége, különösen az elhunyt családja az így ünnepelt eucharisztia
révén megtanul közösségben élni azzal, aki ’elaludt az Úrban’, miközben
részesedik Krisztus testéből, melynek élő tagja, midőn vele, érte imádkozik.”
(KEK 1689)
8. A szentmise szolgáltatásával
(mondatásával) kapcsolatban felajánlott adomány.
(Misepénz, misestipendium). Az
Egyházi Törvénykönyv 945. kánonjának értelmében az egyház jóváhagyott szokása
szerint minden misét bemutató papnak szabad adományt elfogadnia azért, hogy a
misét egy bizonyos szándékra ajánlja fel. 946. kánon: Azok a krisztushívők,
akik adományt adnak azért, hogy szándékukra misét ajánljanak fel,
hozzájárulásukkal az egyház javát szolgálják, és ezzel az adományukkal részt
vállalnak az egyház gondjából szolgálattevőinek és műveinek fenntartása terén.
A szentmiséért adott adománnyal tehát nem a szentmise értékét fizeti meg az
ember. A szentmise értéke végtelen, és azt pénzben nem lehet kifejezni. Az
Egyházi Törvénykönyv 945. kánonja nagyon ajánlja, hogy a papok akkor is
mutassák be a szentmisét a krisztushívő, különösen a szegények szándékára, ha
semmi adományt sem kapnak.
9. Ki állapítja meg és
szabályozza a misepénz nagyságát?
Minden egyházmegyében az
Egyházmegyei Hatóság határozza meg. A Veszprémi Főegyházmegyében jelenleg a
következő van érvényben: Olvasott mise: 1000.-Ft. Orgonás mise: 1600.-Ft.
Ünnepi mise (vasárnap, temetés, esküvő stb.) 2100.-Ft.
10. Hogyan osztódik szét a
misepénz?
Az olvasott misénél a teljes
misestipendium a miséző papot illeti. Az orgonás- és ünnepi misénél a
misepénzből részesedik a kántor, a sekrestyés, és a templom. A misepénzek havi
elszámolásban kerülnek szétosztásra.
11. Mi a misealapítvány? Mi a
célja?
Egy olyan pénzösszeg, amelynek
fejében az Egyház bizonyos időre kötelezi magát meghatározott számú szentmise
bemutatására. Misealapítvány - mise-megalapozás. Aki mintegy meg akarja
alapozni lelkének jövőjét, s azt akarja, hogy róla, vagy másokról minden évben
megemlékezzenek az Úr oltáránál a szentmisében, az misealapítványt tesz. Vagyis
nem esetenként fizeti ki a misestipendiumot, hanem ad egy nagyobb összeget, s
ennek az összegnek az évi kamataiból kerül ki minden évben a misepénz. A
misealapítvány tehát előre gondolás, és mintegy biztosítás arra nézve, hogy
halálunk után szentmisét mutassanak be értünk. A Veszprémi Főegyházmegyében
jelenleg tíz évre lehet misealapítványt tenni, az alapítvány összege 100.
000.-Ft. Az alapítványi szentmisék ügyintézése a plébániahivatalokban történik.
12. Mi a Gregorián misesorozat?
Nagy Szent Gergely pápa (590-604)
beszél a Dialógusokban (IV, 55) egy elhunyt szerzetesről, aki harminc szentmise
által megszabadult a tisztítótűzből. Ebből fejlődött ki a VIII-IX. század óta
az a szokás, hogy ugyanazért az elhunytért 30 egymást követő napon szentmisét
ajánlanak fel. A Veszprémi Főegyházmegyében a Gregorián misesorozat stipendiuma
90. 000.-Ft.
13. A szentmise szolgáltatás
(mondatás) helye, ideje:
A szentmisék alkalmával, amikor
templomba megyünk, a templom sekrestyéjében kérhetünk szentmisét. Ugyancsak
kérhetünk a plébániahivatalban, hivatali időben. Minden templomnak van
úgynevezett „Mise naptára”, amelyben fel van tüntetve az adott év minden
napjára, mikor van szentmise. A kért miseszándékot ebbe a naptárba jegyzik be.
Egy szentmisét egy mise mondató szándékára lehet felajánlani. Aki viszont
szentmisét mondat, ugyanazt a szentmisét több szándékra is kérheti. Általában a
plébánia hirdetéseiben szerepelnek a heti miseszándékok, ott már mintegy
„visszaigazolva” hallhatjuk, vagy olvashatjuk az általunk kért miseszándékot az
adott napon és időben. Ugyanakkor a szentmisét bemutató pap a szentmise elején
megmondja, milyen szándékra végzi a szentmisét. - A szentmise szolgáltatást
időben intézzük. Ez különösen akkor fontos, ha adott napon akarjuk a
szentmisét. Pl. halál, vagy temetés évfordulóján. Születésnapra, névnapra,
házasságkötés évfordulójára. Érdemes átgondolni az évet ilyen szempontból is, s
már év elején-, vagy már az előző év végén „lefoglalhatjuk” a kívánt
időpontokat. De akkor sem kell elszomorodnunk, ha az utolsó pillanatra hagyva
kérésünket már foglalt a kért időpont, s más időpontra tevődik szentmisénk. A
szentmisének ugyanúgy megvan a végtelen értéke, és Urunk ugyanúgy fogadja,
mintha az általunk kért időpontban lenne bemutatva.
14. Mennyi adatot szükséges
mondani a szentmise szolgáltatásnál?
A szentmise szándékot a lehető
legrövidebben fogalmazzuk meg. Személyekért mondatott szentmiséknél a
keresztnevet mondjuk, és annyit, hogy élő, vagy elhunyt. Pl.: élő Lajosért,
vagy elhunyt Máriáért. Más szándékoknál is törekedjünk az egyszerű, rövid
megfogalmazásra. Pl.: Betegekért, élő és elhunyt Családtagokért, Békéért, Papi
és szerzetesi hivatásokért, stb. A szentmise szolgáltatással kapcsolatban ne
kívánjunk különös, sokszor majdnem lehetetlen dolgokat. Ne kívánjuk, hogy a mi
szentmisénk szokatlan, rendkívüli időben legyen. Ne fogalmazzuk meg hosszú
körmondatokban a miseszándékot, s ne akarjuk ennek „bemondására” kényszeríteni
a papot. Kerüljünk minden különcködést, extraságot. Legyünk józanok. Ugyanakkor
mondjuk meg nevünket és elérhetőségünket.
15. Kellemetlenségek a
szentmisemondatás körül.
Ahol emberek vannak, a legnagyobb
jóakarat mellett is előfordulhatnak hibák, tévedések. Ilyen esetekben is
vezessen minket a jóakarat, s törekedjünk a hibák kijavítására. Előfordulhat
például, hogy a miséző pap elnézi a naptárt, s nem az adott napra jegyzett
miseszándékra misézik. Vagy elfelejti „bemondani” a miseszándékot. (Ezért nem
érdemes a szentmise bemutatására készülő papot az utolsó pillanatokban zavarni,
elterelni a figyelmét…) Ilyen esetekben a szentmise után mondjuk el a papnak
észrevételünket, s közösen keressünk megoldást. Jó szándékkal ezt mindig meg
lehet találni. Főként olyan helyeken, ahol a pap egyedül teljesít szolgálatot,
adódhat betegség, vagy hivatalból el kell utaznia, vagy éppen szabadságát
szeretné kivenni. Adódhat olyan is, hogy az adott időben aznap temetett
halottért kell a szentmisét bemutatnia. Ezekben az esetekben, ha vállalt
miseszándék van, lehetséges egyeztetni a szentmisét kérővel, hogy közös
megegyezéssel egy későbbi időpontban legyen bemutatva a szentmise. Legyünk
megértőek és nagylelkűek a pappal szemben, hiszen, ha még szabadságát szeretné
kivenni is, nem a kényelem, vagy lezserség vezeti.
16. Ami nem történhet meg a
szentmisemondatásnál:
hogy a pap a vállalt szándékra
nem mutatja be a szentmisét. Ha ebben hirtelen halál akadályozná is meg, a
vállalt szentmisék bemutatásra kerülnek. Minden papnak kell, hogy legyen
személyes szentmisenaplója, melyben nyomon követhető, mikor és milyen szándékra
vállalt szentmisét, s azok el lettek- e végezve.
A szentmiseáldozat kimondhatatlan
nagy érték. Valóban, éle - tünk csúcsa és forrása. A szentmiseáldozattal
fejezzük ki örömünket; a szentmiseáldozattal fejezzük ki fájdalmainkat; a
szentmiseáldozattal adunk hálát; a szentmiseáldozattal kérünk; a
szentmiseáldozat a legtökéletesebb istentiszteletünk, mellyel kifejezzük
Istennek hódolatunkat, imádásunkat. Szeressük a szentmisét! Adjunk hálát
Istennek, hogy vannak papjaink, akik bemutatják a szentmiseáldozatot, és már
ezért az egyért becsüljük őket! Minél szorosabban egyesüljön életünk a
szentmiseáldozattal azáltal is, hogy életünk fordulópontjain, kiemelkedő
élethelyzetekben, sorsdöntő ügyekben, embertársi (rokoni, baráti) kapcsolatainkban
mondassunk szándékunkra szentmisét! Ahol a hívek sok szentmisét mondatnak, ott
soha nem üres a templom, ott élő hívő közösség van. Adja Isten, hogy a
szentmiseáldozat kegyelmeiben mindig bőven részesedhessünk!
A SZENTMISE ÉRTÉKEI
Egyetlen szentmise, melyen részt
vettél, többet használ neked, mint számos, melyet halálod után ajánlanak fel
érted mások. A szentmise sok mulasztásodat és hanyagságodat pótolja. A
szentmise eltörli bocsánatos bűneidet, melyeket sohasem gyóntál meg.
Mikor jelen vagy a szentmisén és
odafigyelsz, a legnagyobb hódolatot mutatod be az Úr Jézus szent Emberségének.
Minden szentmisével buzgóságod szerint többé-kevésbé csökkentheted ideiglenes
földi büntetéseidet. Sok veszélytől és szerencsétlenségtől szabadulsz meg, amit
különben nem kerülnél ki. Halálod óráján lesz a legnagyobb vigasztalásod, hogy
szentmisét hallgattál. Minden szentmisét magaddal viszel az ítéletre és ezek
lesznek közbenjáróid. Minden szentmise új dicsőséget szerez számodra. Minden
szentmisén való részvételeddel megrövidíted a tisztítótűzben viselendő
szenvedéseidet, melyek különben reád várnak. A szentmisén való részvételeddel a
lehető legnagyobb segítséget nyújtod a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek -
különösen, ha értük ajánlod fel részvételedet. A szentmise alatt az angyalok
seregei között térdelsz, akik félő tisztelettel vannak jelen az isteni
áldozatnál. A szentáldozásod során felbecsülhetetlen értékű kegyelemben
részesülsz! A sátán gyengébb lesz veled szemben. A szentmisében a pap áldásában
részesülsz, amit Isten megerősít az égben is. (Várd meg az áldást türelemmel!)
A szentmiséről Isten áldását viszed haza anyagi ügyeidre is. A szentmisében az
utolsó vacsorára emlékezünk, s benne az Úr Jézus megjeleníti kereszt-áldozatát!
Az Eukarisztiában, vagyis az Oltáriszentségben az Úr Jézus valóságosan jelen
van! A vasárnapi szentmise elmulasztása halálos bűn! Áldozni csak kegyelmi
állapotban szabad! (Halálos bűneidet minél előbb gyónd meg!) Az Eucharisztia
kiváltképpen „hitünk misztériuma”. Az Egyház hite lényege szerint
eucharisztikus hit, és egész különlegesen az Eucharisztia asztaláról
táplálkozik. A hit és a szentségek az egyházi élet két egymást kiegészítő
összetevője. A hit fejeződik ki a szertartásban, és a szertartás erősíti és
bátorítja a hitet. Az eucharisztikus hit legfontosabb tartalma magának Istennek
a misztériuma, a szentháromságos szeretet. Jézus az Eucharisztiában nem
„valamit” ad, hanem önmagát adja; a tulajdon testét ajánlja föl és a tulajdon
vérét ontja.
(XVI. Benedek, Sacramentum
caritatis 6-7.)
Kedves barátaim, soha nem tudunk
eléggé hálát adni az Úrnak azért az ajándékért, amelyet az Eucharisztiában
adott nekünk! Nagyon nagy ajándék és ezért nagyon fontos, hogy vasárnap misére
járjunk, nem csak azért, hogy imádkozzunk, hanem azért, hogy részesüljünk az
áldozás, a kommúnió szentségében. Ez a kenyér, amely Jézus Krisztus teste,
üdvözít bennünket, megbocsát, és az Atyával egyesít. Szép ezt csinálnunk.
Minden vasárnap menjünk el a szentmisére, mert ez a nap az Úr feltámadásának a
napja. Ezért olyan fontos számunkra a vasárnap. Az Oltáriszentséggel érezzük,
hogy az egyházhoz, Isten népéhez, Isten testéhez, Jézus Krisztushoz tartozunk.
Soha nem tudjuk megérteni ennek egész értékét és gazdagságát. Kérjük akkor Őt,
hogy ez a szentség továbbra is életben tartsa jelenlétét az egyházban és
közösségeinket szeretetben, szeretetközösségben alakítsa, az Atya szíve
szerint. Ezt tesszük egész életünkben, de igazából az elsőáldozás napján
kezdjük el. Fontos, hogy a gyermekek jól felkészüljenek az elsőáldozásra, és egyetlen
gyermek se nélkülözze az elsőáldozásban való részvételt, mert ez az első lépés
a keresztség és a bérmálás után, hogy erőteljesen Jézus Krisztushoz tartozzunk.
(Ferenc pápa)
Forrás: Magyarok Nagyasszonya
Plébánia, Veszprém
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése