A pálos rend építészeti emlékei

Blog indult A pálos rend építészeti emlékei címmel, mely hetente több cikkben tudósít a pálosok jelenéről és múltjáról, építészeti és művészeti alkotásairól.

 
Új, a pálos rend építészeti emlékeit bemutató, a legújabb kutatási eredményeket is ismertető blog indult, melyet szeretettel ajánlunk látogatóink figyelmébe.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok a 13. század közepe óta a mai napig része a magyar történelemnek. Hogy megérthessük ránk hagyott építészeti emlékeiket, ismernünk kell a pálos rend történetét, hitvallását, életét, történelemben való szerepét a megmaradt írott források és a szakemberek kutatásai által. A pálos rend építészeti emlékei című blog hetente több, érdekes és nem ritkán meglepő témájú cikkben tudósít a pálosok jelenéről és múltjáról, építészeti és művészeti alkotásairól.

A pálos építészeti blogról bővebben

A blog azért született meg, hogy hiteles információkat tárjon az érdeklődők elé a pálos rend építészetének sajátosságairól, különlegességeiről.

A pálos rend 13. századi megalapítása után sorra épültek a kisebb remetekolostorok Magyarországon és külföldön is. A 14 és a 15. század a pálosok életében a megerősödés és virágzás kora, ebben az időben, hazánkban már 64, míg Erdélyben 3, Szlavóniában, Dalmáciában és Isztriában 8 kolostoruk volt. Később Lengyelországban, Németországban, az USA-ban, Olaszországban, Ausztriában, Szlovákiában, Horvátországban, Ukrajnában, Dél-Afrikában, Belgiumban, Fehéroroszországban, Csehországban és Kamerunban is létesültek pálos rendházak. Gyöngyösi Gergely, a rend történetírója a mohácsi vészig terjedő időszakban kb. 100 kolostort említ, a török kiűzése után ebből mindössze már csak 12 kolostora működött a pálos rendnek a középkori Magyarországon. Jelenleg csupán néhány templom áll még hazánkban középkori alapokon, a hajdani pálos rendházak romokban állnak, vagy épp a földdel váltak egyenlővé.
A pálos rend építészetének legnagyobb kutatója kétségkívül Guzsik Tamás volt, aki 1979-től tizenöt publikációt adott ki a pálosokkal kapcsolatban. Valószínű élete utolsó hónapjaiban állította össze a pálos rend építészetének értékelését és összefoglalását, A pálos rend építészete a középkori Magyarországon című könyvet, amely több évtizedes kutatómunka eredménye. Guzsik jelentős munkája, a fennmaradt középkori oklevelek, Gyöngyösi Gergely 1520 körül született rendtörténeti írása, valamint 19. századi kutatók, így Ádám Iván és Rómer Flóris munkássága lévén megannyi információval rendelkezünk manapság, hogy majdnem teljes képet kapjunk a rend történetére, történelemben való jelentőségére, építészetük sajátosságaira vonatkozóan. Ehhez járulnak hozzá a kor szakemberei, történészek, régészek, akik a legújabb kutatásokkal cáfolják vagy bizonyítják a középkorból fennmaradt források hiteles voltát.

A pálos rend építészeti emlékei blog azért született meg, hogy ezeket a hiteles információkat az olvasóközönség, az érdeklődők elé tárja. A pálos rend építészetének különlegességeit és sajátosságait, a pálosok életéből vett érdekes eseményekkel egyetemben megismertesse azokkal, akiket érdekel Magyarország történelme, a középkori építészet és élet, a gótika, a pálos rend története és múltja. Annak érdekében, hogy a jelen kor embere viszonylag teljes képet kapjon arról, mi is történt egykor egy-egy pálos rendház falai között, kik fordultak meg termeiben, és milyen jelentőséggel bírt egy-egy esemény az adott korban, a pálosok múltjának minden darabja fontos összetevő. Így a régészeti feltárások, kutatások eredményeinek közlése is fontos szerepet kapott a blogban, hiszen nélkülözhetetlen információkat tesznek hozzá a rendtörténet és a magyar történelem folyamatos pontosításához.

Galuska Tünde

Forrás: Magyar Pálos Rend