Örömhírt hoztam

Mit gondolnak a katolikusok Jézusról?

Himnusz Aprószentek ünnepén

Ártatlan apró vértanúk
dicsőítsen ma szent dalunk!
A föld elvesztett, s könnye hull
az ég elnyert, s örömre gyúl.

Megölt a vad, gonosz király,
de Alkotónk szent karja várt,
hogy országába fölvegyen,
hol fény s öröm vár szüntelen.

Halálotok gyöngyként ragyog
Krisztus körül, ártatlanok,
kétévesek sem voltatok,
s már mennybe vittek angyalok.

Ó város, szentté tett az ég
mint Megváltónk szülőhelyét,
kinek mint zsenge áldozat
első mártírvér itt fakad.

Állnak királyi trón előtt
tündöklő fényruhában ők,
ingecskéjüknek bíborát
a Bárány vére mosta át.

Jézus, neved legyen dicső,
kit földre szült a Szűz szülő,
Atyádnak s Lelkednek veled
örök dicsőség, tisztelet! Ámen.

Forrás:Imaórák liturgiája

A héber újszülöttek megölése Egyiptomban

Egyiptomban új király jutott hatalomra, aki nem ismerte Józsefet. Ezt mondta alattvalóinak: „Látjátok, hogy Izrael fiainak népe megsokasodott és megerősödött, s már veszélyt jelent számunkra. Járjunk el vele szemben okosan, hogy megakadályozzuk szaporodását. Különben háború esetén ellenségeink számát fogja növelni. Harcolni fog ellenünk, s utána elhagyja az országot.”

Ezért munkafelügyelőket rendeltek Izrael fölé, hogy megkeserítsék az életet olyan munkával, amelyre kényszerítették őket. Így építették a fáraónak a raktárvárosokat: Pitomot és Ramzeszt. De minél jobban elnyomták őket, annál jobban növekedett a számuk, és felülmúlták azt, aki meg akarta félemlíteni Izrael fiait. Az egyiptomiak tehát munkára kényszerítették Izrael fiait, és életüket durva kényszermunkával tették elviselhetetlenné: agyagfeldolgozással, téglavetéssel, különféle mezei munkával, azaz mindenféle kényszermunkával.

Egyiptom királya ezt a parancsot adta a héberek bábáinak, akik közül az egyiket Sifrának, a másikat Puának hívták: „Amikor a héber asszonyok mellett segédkeztek, figyeljetek jól a két nemre: ha fiú, öljétek meg, ha leány, hagyjátok életben!”

Akkor a fáraó ezt a parancsot adta minden alattvalójának: „Minden fiút, aki a hébereknél születik, vessetek a folyóba, de a lányokat hagyjátok mind életben!” Kiv 1, 8-1

Isten szívének legérzékenyebb pontja

Puskás Antal pálos szerzetes az élet védelméről

Puskás Antal pálos szerzetes, pap, aki különösen érzékeny a tisztaság, a megfogant, de veszélyben lévő gyermekek védelme és az abortuszon átesettek lelki gyógyítása iránt. Alapvetően szemlélődő szerzetes, mégis az életvédelem egyik hazai „arca”.

– Egy családanya esetében jól érthető a gyermekekért aggódás, de egy cölibátusban élő szerzetesnek a megfogant élet védelme többszörösen összetett kérdés lehet. Én valahogy úgy képzelem, hogy egy papi életpálya elején meg kell harcolni azért, hogy a családalapítás ösztönös vágya lelki közösségépítés igényévé alakuljon át. Hogyan jött az életedben ez az odafordulás a legkisebbekhez?

– Visszagondolva még a papi és szerzetesi életem előtti időre, úgy látom, Isten már akkor érzékennyé tett azok iránt, akik valamilyen módon az élet peremére kerültek, akiket mások lenéznek vagy megtagadják velük a közösséget. Emlékszem, tizenévesen tudatosan kerestem a kapcsolatot azokkal a fiatalokkal, akiket mások megvetnek. Egyszerűen érdekelt az életük, szerettem volna megérteni őket. A rendbe való lépésem után pár évig hétvégi csoportot tartottam hajléktalanoknak, amolyan beszélgetős délutánt. Aztán egyre inkább a lelkivezetés, lelkigondozás felé terelt az Úr. Az abortusz problematikája sok éven keresztül nem is került a látószögembe, csak akkor, amikor néhány éve felkerestek azzal a kérdéssel, hogy bekapcsolódnék-e egy, az abortusz sebeiből gyógyulást nyújtó lelkigyakorlatba. Éreztem, hogy az életemben már meglévő irányvonal, amely a szegények felé vezet, most egészen intenzív, konkrét színt kapott. Úgy is mondhatnám, hogy Isten olyan területre hívott meg, amely az Ő szívének legérzékenyebb pontja. Egy kicsit meglepett a dolog, de megtiszteltetésnek tartom, hogy ezt a szándékát megosztja velem. A magzatok valóban a legvédtelenebbek.

– A papi szolgálaton felül melyek azok a konkrét tevékenységek, amelyeken keresztül segíteni próbálsz?

– Az egyik legmélyebb és ugyanakkor legszebb szolgálataim közé tartozik az előbb említett Ráhel Szőlőskertje lelkigyakorlat. A húsvéti szent három nap jellegét viseli magán, abba vezeti be a résztvevőket: nagypéntektől húsvét vasárnapig, a haláltól a feltámadásig kíséri őket. Az abortusz okozta lelki sebekből gyógyuló anyákat látni olyan öröm, amivel kevés más öröm ér fel. Ugyanakkor megértettem, hogy az abortusz problémája nem ott kezdődik, amikor az anya úgy gondolja, hogy választania kell, megtartja-e a méhében fogant életet, vagy nem. Az egész problémának sokkal mélyebben van a gyökere. Ez pedig a saját szexualitásunk eltorzult megélése. Ezért szolgálatom során másik fontos feladatnak tartom, hogy írjak, beszéljek a szexualitás Isten szerinti, csodálatos tervéről, illetve segítsem azokat, akiket elsodort a pornográfia áradata. Ebből a meggondolásból született a tisztasor.com weboldal is. Ezek mind olyan témák, amelyek azt igénylik, hogy megszűnjön a tabu jellegük, és lehessen róluk nyíltan beszélni, mint társadalmunk gyökereit veszélyeztető tényezőkről. Így indulhat el csak az a mozgás az egészségügyben, politikában, jogban, melynek eredményeként a társadalom végül kilöki magából a mérget, amely a testében vándorol. Fontosnak tartom, hogy jelen legyek olyan megmozdulásoknál, mint például a 40 nap az életért, amelyek amellett, hogy hangot adnak azoknak, akik még nem szólalhatnak meg, imádságra is hívnak.

– Az abortusz szó hallatán ma többnyire kínos csönd lesz egy társaságban. Ennek mi az oka?

– Úgy gondolom az, amint már említettem, hogy tabu a téma. Más szóval: nem szabad róla beszélni. A tabu szó eredetileg olyan szent dolgot, területet, tevékenységet jelent, amelyet megváltoztatni, megkérdőjelezni nem szabad. Például ilyen, hogy nem eszünk emberhúst. Az abortusz említésénél azért fagy meg a levegő, mert az emberek úgy érzik, ennek a témának felhozatala belép az egyéni szabadság szentélyébe. Ez egy mesterségesen torzzá tett lelkiismeret reakciója, amely azt mondja: „Nem szólhatok bele abba, hogyan dönt az illető: megtartja-e a gyermekét, vagy nem”. Ennek a hallgatásnak a végeredménye azonban rettenetes: az abortusza után szenvedő ember teljesen magára marad családja és barátai körében. Azzal, hogy nem beszélnek róla, elvileg tisztelik a döntését, gyakorlatilag azonban állandósítják lelki kínjait, amelyek az abortusz következményei. Másrészt benne van ebben a hallgatásban az is, hogy az érintett ember fél az elutasítástól, ha kiderül az abortusza, ezért inkább nem hozza fel.

– Többek között lefordítottál egy könyvet, amelyet egy lengyel asszony írt, akinek harmincévnyi tapasztalata van az abortusz utáni gyógyulásban. Beszélnél nekünk erről bővebben?

– Az asszony Wiesława Kowalska. A könyve nem egyszerűen értekezés akar lenni az abortuszról és annak következményeiről, hanem azt tűzte ki célul, hogy segítség legyen olyan anyáknak és apáknak, akik szeretnének elindulni az abortusz utáni bűnbánat és gyógyulás útján. Felvázolja a szükséges lépéseket, és segít kimondani azokat a szavakat, melyeket talán az ember magától nem tudna kimondani Istennek és az abortuszban elvesztett gyermekének. A könyv hatékony eszköz lehet papok számára is, akik szeretnének segíteni az abortuszban érintetteknek, de nem tudják, hogyan. A könyvre a lelki adoptálás Jasna Góra-i központjában találtam rá, és rögtön elhatároztam, hogy lefordítom.

– A könyvnek december 1-jén lesz az ünnepélyes bemutatója a Sziklatemplomban. Az esemény viszont több lesz, mint egyszerű könyvbemutató.

– Wiesława Kowalska már a könyvében is említi azt a sok csodálatos történést, amelyet megtapasztalt az általa és egy lengyel pálos atya által vezetett lelkigyakorlatokon. Megkértem őt, ossza meg majd a jelenlévőkkel tanúságtételét Isten megújító szeretetéről, aki az abortusz miatt lelki romokban heverő családokat, életeket állít helyre. Biztos vagyok benne, hogy akik eljönnek, olyan szempontokat kapnak az életvédelem témájában, amelyek új erőt és lendületet adnak.

– Fontosnak tartod-e, hogy az érintetteken és a „hivatásos életvédőkön” kívül a témát semlegesen szemlélők is eljöjjenek a délutáni alkalomra?

– Az igazság az, hogy nem szeretem az életvédő kifejezést, annak ellenére, hogy én magam is használom. Hiszen ha a szívünkbe nézünk, ott mindnyájan életvédők vagyunk. Mindnyájan elkötelezetten védjük azt, amit életnek és értéknek ismerünk fel. Természetesen a délutánt ajánlom azoknak is, akiket az abortusz téma önmagában nem érint meg erőteljesen, azonban szívesen meghallgatják Wiesława tapasztalatait. Amennyire ismerem őt, a mondanivalója Isten gyógyító szeretetéről szól majd. És pontosan ez az a szempont, amelyre egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk az életvédelemben, ha látni akarjuk az abortusz megszűnését Magyarországon!

    ***

Wiesława Kowalska: Szabadulás az abortusz utáni bűntudat terhétől című kötet a Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában jelent meg. A kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8. Nyitvatartás: hétfő, kedd, csütörtök, péntek: 9–17 óráig; szerdán 10–18 óráig) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.

Forrás: Magyar Pálos Rend

A Mennyei Atya litániája

Uram, irgalmazz nekünk!    Uram, irgalmazz nekünk!
Krisztus, kegyelmezz nekünk!    Krisztus, kegyelmezz nekünk!
Uram, irgalmazz nekünk!    Uram, irgalmazz nekünk!

Krisztus, hallgass minket!    Krisztus, hallgass minket!
Krisztus, hallgass meg minket!    Krisztus, hallgass meg minket!

Mennyei Atyaisten    Irgalmazz nekünk!
Megváltó Fiúisten    Irgalmazz nekünk!
Szentlélek Úristen    Irgalmazz nekünk!
Szentháromság egy Isten    Irgalmazz nekünk!

Mennyei Atyánk    Irgalmazz nekünk!
Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja    Irgalmazz nekünk!
Irgalmasság Atyja    Irgalmazz nekünk!
Minden vigasztalás Atyja    Irgalmazz nekünk!
Világosság Atyja, akitől minden jó származik    Irgalmazz nekünk!
Aki elküldted nekünk Szent Fiadat    Irgalmazz nekünk!
Aki minket Fiadban már a teremtés előtt kiválasztottál    Irgalmazz nekünk!
Aki a mennyei titkokat elrejted a kevélyek elől,
de kinyilatkoztatod a kicsinyeknek    Irgalmazz nekünk!
Aki megbocsátod vétkeinket    Irgalmazz nekünk!
Aki a titokban maradt alamizsnáért megfizetsz    Irgalmazz nekünk!
Aki a zárt ajtók mögött végzett imát is meghallgatod    Irgalmazz nekünk!
Aki a jó szívvel végzett böjtöt megjutalmazod    Irgalmazz nekünk!
Aki tudod, hogy szükségünk van az ételre és az italra    Irgalmazz nekünk!
Aki esőt adsz igazaknak és bűnösöknek egyaránt    Irgalmazz nekünk!
Aki fölkelted napodat jókra és gonoszokra egyaránt    Irgalmazz nekünk!
Aki minden szál hajunkat is számon tartod    Irgalmazz nekünk!
Aki úgy szeretted a világot,
hogy egyszülött Fiadat adtad érte    Irgalmazz nekünk!
Aki tulajdon Fiadat sem kímélted,
hanem értünk a keresztre adtad őt    Irgalmazz nekünk!
Aki megadod a Szentlelket a téged kérőknek    Irgalmazz nekünk!
Aki Fiadnak Egyházába hívtál minket    Irgalmazz nekünk!
Aki Fiadnak mennyegzőjére meghívtál minket    Irgalmazz nekünk!
Aki azt akartad, hogy gyermekeidnek hívjanak minket,
és valóban azok is legyünk    Irgalmazz nekünk!
Aki hosszan tűrő és nagy irgalmú Atyánk vagy    Irgalmazz nekünk!

Hogy nekünk irgalmazz    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy neved mindenütt megszenteltessék    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy jöjjön el a te országod    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy legyen meg a te akaratod mennyben és földön    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy bocsásd meg vétkeinket    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy minket a kísértésben megoltalmazz
és a gonosztól megszabadíts    Kérünk téged hallgass meg minket!
Hogy amit állhatatosan kérünk, elnyerjük tőled    Kérünk téged hallgass meg minket!
Szent Fiadnak nevében    Kérünk téged hallgass meg minket!

Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit    Kegyelmezz nekünk, Uram!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit    Hallgass meg minket, Uram!
Isten Báránya, ki elveszed a világ bűneit    Irgalmazz nekünk, Uram!

Uram, mutasd meg nekünk irgalmasságodat!    És add meg nekünk az üdvösséget!
 

Könyörögjünk!

Mindenek Teremtője és kormányzója!
Te gyermekeiddé választottál minket, és megengeded, hogy bizalommal Atyának szólítva téged,
magasztaljuk szent nevedet. Segíts, hogy jótéteményeidért hálásak legyünk.
Adj erőt, hogy amit tőlünk kívánsz, azt Felséged tiszteletére,
felebarátaink javára és lelkünk üdvösségére teljesítsük. Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen.

 

Forrás: Szerencsés Zsolt [szerk.]: Litániák az Atyáról, Jézus Krisztusról és a Szentlélekről, Budapest, Kerekes Kegytárgy Nagykereskedés, 2000. / Oratio

A Mennyei Atya szól szeretett gyermekeihez

A mai napot a Mennyei Atya Eugenia Elisabette Ravasio nővér számára adott magánkinyilatkoztatásában ünnepnek szeretné nyilváníttatni, vagy ha ez nem lehetséges, augusztus 7-ét jelölte meg az ünnep dátumaként. 

Az üzeneteket jóváhagyta az Egyház, könyv formájában "A Mennyei Atya szól szeretett gyermekeihez" címmel itt olvasható: 

http://jelenesek.freeweb.hu/eugenia0.html

https://docplayer.hu/6687232-A-mennyei-atya-szol-szeretett-gyermekeihez.html