A Megszentelt élet napja

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, a Megszentelt élet napján a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében élő és szolgáló szerzetesek ezúttal a debreceni Szent László Domonkos Plébánia templomában találkoztak. Az este 6 órakor kezdődő szentmisét - amelyen a szerzetesek megújították fogadalmukat -, Bosák Nándor megyéspüspök mutatta be, a szentmise homíliájában pedig P. György Alfréd, a Kamilliánus Rend magyarországi központjának vezetője osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel. A szentmise előtt Bosák Nándor főpásztor gyertyaszentelés szertartását végezte el. 

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét 1997-ben nyilvánította a Megszentelt élet napjává II. János Pál pápa. A megszentelt élet ajándék az egész egyház számára, hiszen a szerzetesek egyéni és közösségi karizmái Isten egész népét gazdagítják. A szerzetes jel, amelynek hivatása, hogy emlékeztessen a szemmel nem láthatóra. Mint a gyertya a lángoló isteni szeretetre, az ember útját megvilágító fényre. Amint a gyertyát nem rejtik véka alá, úgy a szerzetesnek is láthatóan kell jelen lennie a világban, hogy betölthesse hivatását. 

 

P. György Alfréd kamilliánus szerzetes Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét, mint a találkozás ünnepét, az Isten és az ember találkozásának misztériumát emelte ki. Annyira vágyakozik az Isten az emberrel való találkozásra, hogy kicsinnyé, törékennyé, védtelenné válik, azért, hogy még közelebb kerülhessen hozzá. De az ember vágyakozása is mérhetetlen, hiszen a szívébe bele van oltva az Isten utáni vágy. 

A szerzetes kiemelte, jobban nyitottnak kellene lennünk a Szentlélekre, amely nyitottság életkori sajátosságokból adódóan a gyermekre és az idős emberre a legjellemzőbb. A gyermek még nyitott, az idős már nyitott. E köztes időszak feszültségében, miközben szocializálódunk, sokszor elfelejtünk nyitottá válni a lélek hangjaira és így távolodunk el az Istentől. Az Isten, ha figyelünk rá, megtanít bennünket a lemondás, az elengedés, a bizalom művészetére, amelyben találkozik velünk. A szerzetesi élet misztériuma: nyitottá válni a lélek hívására, elengedni, visszaadni az életet, hogy közben elnyerjük azt, mint ahogyan a Szűzanya, aki életét az első igenje által Istennek szenteli, gyermekét elengedi, fölajánlja az Istennek. A Szűzanya lemond és ebben a lemondásban találja meg önmagát. A szerzetesi élet hivatása is ez, hogy a szerzetes a lemondásban találja meg önmagát. 

Az egyház éppen ezen a napon ünnepli Lellis-i Szent Kamill megtérésének az ünnepét is. P. György Alfréd kamilliánus szerzetes kiemelte, ez a kegyelem játéka az üdvösség történetében. 1575. február 2-án egy ferences atyával találkozik a 25 éves hadviselt katona, aki a szerzetesben meglátja a saját bűneit, de vele együtt Isten irgalmával is találkozik. A találkozás másik misztériuma tehát, amikor az ember bűnössége az Isten irgalmával szembesül. Ebből a találkozásból született a Kamilliánusok Betegszolgáló Társasága is, amelynek alapítója Lellis-i Szent Kamill. 

Kovács Ágnes

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye - http://www.dnyem.hu