Szent Maximilian
Maria Kolbe lengyel minorita vértanú szerzetespap élete
Könyvajánló
Jan Dobraczynski –
Balássy László: Szent Maximilian Kolbe
II. János Pál pápa 1982. október
10-én szentté avatta Maximilian Kolbe lengyel minorita atyát. A Szent 1941.
augusztusában, a felebaráti szeretet önkéntes áldozataként Auschwitzban halt
mártírhalált.
Egyesekben talán felmerül a
kérdés: vannak még szentek? Felvilágosult, modern korunkban van még realitása,
valós tartalma e szónak: szent? Miféle „teljesítményt” jutalmaznak ezzel a jelzővel
a XX. században?
Mindenki, akit csak egyszer is
megérintett a halál lehelete, átélhette, milyen emberfeletti erőket képes
felszabadítani bennünk az életösztön. A megsemmisülés fenyegetése micsoda
elképesztő fizikai és intellektuális teljesítményeket tud létrehozni! Végtére
is az ember számára az élet – a közgondolkodás szerint, a viszonylagos
igazságok világában – a MINDEN. Ezért az életért, ezért a MINDEN-ért, tehát a
halállal szemben – a közgondolkodás szerint, a viszonylagos igazságok világában
– mindent szabad, minden megengedett.
Ez a könyv- immár harmadik
kiadásban, szentté avatása alkalmából – azt az embert mutatja be, aki
visszájára fordította ezt az emberileg evidens gondolatot. A sors – a
gondviselés, Isten – felajánlotta neki az életet, ő a halált választotta. Nem
akarta kiügyeskedni a túlélést, nem fogadta el a vakszerencse döntését, mely
megkímélte a fogoly-tizedeléstől, hanem önként vállalta az éhhalált. Egy
fogolytársa, Franciszek Gajowniczek őrmester helyett, egy másik EMBER helyett,
akiről csak annyit tudott, hogy családja van és nem akar meghalni, önként
beállt a kivégzendők közé. Mert keresztényi mivoltát nem a közgondolkodás
normái szerint élte meg. Mert lélekben átnőtt a viszonylagos igazságok
világából az abszolút igazságok birodalmába. Mert önmagánál jobban szerette az
EMBERT, azon mérce szerint, amelyet Jézus fogalmazott meg: „Senkinek nincs
nagyobb szeretete annál, mint aki életét adja testvéreiért.” Ez a teljesítmény:
a szentség. Szentnek lenni, szentté válni: „abszolút” teljesítmény.
Az Egyház érzékeny lélekkel
reagálva a kegyelmi jelekre és a Szentlélek sugallatára, a keresztáldozat
fényében ragyogó oltárának dicsőségébe emelte Szent Maximilian Kolbe alakját.
Tanúságul és tanulságul minden időknek és minden nemzedéknek.
Forrás: antikvarium.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése