A názáreti család életében ennek
a szeretetnek mindennapos kifejezője a munka. Az evangéliumi elbeszélés közli,
hogy az a munka, amellyel József a család megélhetését biztosította, az
ácsmesterség. E mögött az egyszerű szó mögött rejtőzik József egész felnőtt
élete. Jézus számára ezek a rejtett élet évei, melyekről az evangélista a
templomi esemény után ennyit mond: "Ezután visszatért velük Názáretbe, és
engedelmeskedett nekik" (Lk 2,51). Ez az "alávetettség", vagyis
Jézus engedelmessége a názáreti házban, Jézusnak József munkájában való
részvételét is jelenti. Ő, akit az "ács fiának" tartottak, vélt
atyjától megtanulta az ácsmesterséget. Amiként a názáreti család az üdvösség és
szentség rendjében az emberi családok példaképe, hasonlóképpen elmondhatjuk ezt
Jézus munkájáról is, melyet József, az ács oldalán végzett. Korunkban az Egyház
azzal kívánta kiemelni ennek a jelentőségét, hogy május hó első napjára
helyezte munkás Szent József liturgikus emléknapját. Az evangéliumban nagy
becsületnek örvend az emberi munka, különösen, ha azt kézzel végezték. A munka
együtt lépett be a Megtestesülés misztériumába Isten Fiának emberségével, sőt
sajátos módon részesült a megváltásból. József, munkapadjának köszönhetően,
amelyen Jézussal együtt végezte tevékenységét, az emberi munkát is közelebb
vitte a megváltás titkához.
Abban, hogy Jézus emberileg
növekedett "bölcsességben, korban és kedvességben", jelentős szerepet
játszott a tevékenység erénye, a szorgalom, hiszen a munka "érték az ember
számára", alakítja a természetét és "képessé teszi arra, hogy
tökéletesedjen emberségében".
A munka jelentősége az ember
életében megköveteli, hogy elfogadjuk azon elemeket, "melyek lehetővé
teszik minden ember számára, hogy munkája révén közelebb kerüljön Teremtő és
Megváltó Istenéhez, együttműködjék vele az ember és világának üdvösségére
irányuló tervben, Krisztus iránti barátsága mélyüljön, hite által pedig részt
vegyen Urunk papi, prófétai és királyi hármas küldetésében."
Végeredményben a
mindennapi élet megszenteléséről van szó, amelyre mindenkinek törekednie kell
saját helyzetének megfelelően, s amelyet segíthet egy mindenki számára
elfogadható példakép: "Szent József a példaképe azoknak az alázatosaknak,
akiket a kereszténység nagy célokra rendel... Ő annak a bizonyítéka, hogy nincs
szükség rendkívüli dolgokra ahhoz, hogy az emberek Krisztus jó és hiteles
követői legyenek, csak általános, emberi, egyszerű, de igaz és hiteles erények
szükségesek."
Forrás: II. János Pál REDEMPTORIS CUSTOS
kezdetű apostoli buzdítása Szent József személyéről, valamint Jézus Krisztus és
az Egyház életében kifejtett tevékenységéről
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése