Jézus Szívéből fakad az apostoli buzgóság
 |
| Kaníziusz Szent Péter |
Kaníziusz Szent Pétert méltán
nevezik Németország második apostolának, Mielőtt – apostoli áldásban részesülve
– oda indult volna, már mélységes lelki élményekben volt része. Ezekről a
következő szavakkal számolt be:
„Örök Főpap! Úgy tetszett a te
végtelen jóságodnak, hogy buzgó szívvel ajánljam magamat apostolaid
pártfogásába, és ők tegyék hatékonnyá, erősítsék meg a kapott apostoli áldást.
A Vatikánban őhozzájuk járulunk, és kegyelmed irányításával, ők tesznek
csodálatosan nagyot velünk. Nekem ott nagy vigasztalásban volt részem,
élményszerűen éreztem meg azt a kegyelmet, amelyet ilyen nagyszerű
közbenjárókon át nekem adtál. Megáldottak engem is, megerősítették németországi
küldetésemet ők is, szinte úgy tűnt nekem, hogy mint Németország apostolát
biztosítottak engem jó indulatukról. Te tudod, Uram, hogy azon a napon milyen
nagyon és milyen sokszorosan kötötted lelkemre Németország ügyét, hogy meg ne
szűnjék többé az érte való aggódásom, sőt szívesen adjam érte életemet és
halálomat.
Te pedig szentséges Testedben szinte kitártad előttem Szívedet. Úgy éreztem, hogy szemtől-szemben láthatom. Azt kívántad, hogy igyam ebből a kútfőből. Egyenest arra hívtál Üdvözítőm, hogy üdvösséget merítsek forrásodból. Én meg szívből vágyódtam arra, hogy e forrásból a hit, remény, szeretet árasszon el engem. Szomjaztam a szegénységet, a tisztaságot, az engedelmességet. Azt kívántam, hogy te moss meg tisztára egészen és ékesíts föl ünnepi öltözettel. Miután pedig édességes Szívedhez hatolhattam és szabad volt szomjamat benne oltanom, hármas szövésű köntöst ígértél nekem, hogy lelkem csupaszságát az födje be, a béke, a szeretet és az állhatatosság, ez a három. Mennyire-mennyire hozzátartoznak ezek szerzetesi hivatásomhoz! Azt remélem, ez üdvös öltözet erejében semminek sem leszek hiányában, és minden a te dicsőségedre fog válni.”
Te pedig szentséges Testedben szinte kitártad előttem Szívedet. Úgy éreztem, hogy szemtől-szemben láthatom. Azt kívántad, hogy igyam ebből a kútfőből. Egyenest arra hívtál Üdvözítőm, hogy üdvösséget merítsek forrásodból. Én meg szívből vágyódtam arra, hogy e forrásból a hit, remény, szeretet árasszon el engem. Szomjaztam a szegénységet, a tisztaságot, az engedelmességet. Azt kívántam, hogy te moss meg tisztára egészen és ékesíts föl ünnepi öltözettel. Miután pedig édességes Szívedhez hatolhattam és szabad volt szomjamat benne oltanom, hármas szövésű köntöst ígértél nekem, hogy lelkem csupaszságát az födje be, a béke, a szeretet és az állhatatosság, ez a három. Mennyire-mennyire hozzátartoznak ezek szerzetesi hivatásomhoz! Azt remélem, ez üdvös öltözet erejében semminek sem leszek hiányában, és minden a te dicsőségedre fog válni.”
Forrás: Kaníziusz Szent Péter
írásaiból (Edit. O. Braunsberger, Petri Canisii Epistulae et Acta, I, Friburgi
Brisgoviae 1896, pp. 53-55) - Imaórák liturgiája (Zsolozsma)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése