A remeteségről
A remeteségről a lelkiségekről
szóló sorozat 1. és 2. részében a pálosok bemutatásánál már volt szó, mint
„Isten szemlélésének ápolása a magányban”. Ebben a részben a remeteség
kezdeteitől napjainkig a remeteség különböző formáit mutatom be. A megszentelt élet kánonjogi vonatkozásainál az Egyházi
Törvénykönyv remeteségre vonatkozó részét is megemlítettem, most ezt egészítem
ki.
I. A remeteség kezdetei
1. Sivatagi remeték (anachoréták)
- magányosan élő remeték
- az egyiptomi sivatagban éltek
eleinte az Egyház üldözése miatt, később az engedmények után kivonulásként a
világból
- Krisztusért és az Ő nevében
teljes csend, fizikai magány, világtól való elvonulás melletti böjt,
virrasztás, engesztelés
 |
| Egyiptomi Szent Mária |
- Szent Jeromos egyháztanító is öt
évet töltött Aleppótól nem messze a sivatagban
 | |
Cavarozzi: Szent
Jeromos,
aki remeteként élt
Betlehem mellett
és akit meglátogatott
két angyal miközben
tanulmányait írta (XVII,
század eleje)
|
2. Laurák
- laza közösségekbe szerveződött
remeték, viszonylagos közelségben éltek a sivatagban
- pl. Remete Szent Antal (ld.
lentebbi linken)
 |
| Remete Szent Antal |
II. Remeteségből szerzetesrendek: a valódi remeteségtől a szív
remeteségéig
A remeteségből az Egyház életében
fokozatosan szabályozott rendekké alakultak a remeteségben élő Istennek
szentelt személyek. A közösségben megélt remete életmód egyre inkább a belső
magányban megélt szívbéli remeteséget jelentette, azaz szerzetesként a modern
világ forgatagában megélt Istennel egyesült életű magány, emellett a remeteség
hagyományára való épített életmód.
A) Az első néhány században:
- Pakhómius és a coenobiták
- Cassianus és az egyiptomi szerzetes közösségek
- Bazileosz
Remete Szent Antal életéről és a
kezdeti közösségek szerveződésről bővebben itt.
B) A második évezred elejétől:
1. A pálosok szerzetes közösségének
megszerveződése
A pálosok az egyetlen magyar alapítású rend a világban. Esztergomi
kanonoki méltóságát hátrahagyva a tatárdúlás után, 1246-ban vonult el
Özséb a Pilis sziklás erdejébe, hol 1250-ben a maga köré gyűjtött
remetékkel templomot és monostort épített Pilisszántó közelében. Majd
csatlakoztak hozzájuk az ország más területein – például a Bakonyban és a
Bükkben – élő remeték, mint a már egyesült Pécs környéki, Jakab-hegyi
remeték. 1262-ben Özséb kért működési engedélyt a pápától, de végleges
engedélyt csak a feltételek teljesülésekor, 1308-ban kapott a rend,
amelynek tagjai „Első Remete Szent Pál testvérei”-nek nevezték magukat. Innen a latin nevük: „Ordo Sancti Pauli Primi Eremitae”, s a rend rövidítése: OSPPE.
A rend honlapja: www.palosrend.hu
 |
| Pálos szerzetes |
 |
| Pálos Nővérek (Erdőkürt) |
2. A kármeliták közössége szintén remete
életmódból alakult ki
A keresztesek szentföldi hadjáratai
idején, már a XII. században szervezett remeteközösség élt a galileai
Kármel-hegyen, ahol Krisztus születése elõtt a IX. században egy barlangban
remeteként élt Illés proféta és hozzá csatlakozott tanítványa, Elizeus is.
Kármel-hegyét az ószövetségi idõben szent helyként tisztelték a zsidók, s ez a
tisztelet a római uralom alatt is tartott, sőt a középkorig folytatódott. Erre
az élõ hagyományra alapozták szervezkedésüket azok a remeték, akik a Kármel
hegyén Illés próféta remeteéletét követték. Rendi szabályzatukat Szent Albert
jeruzsálemi pátriárka fogalmazta meg 1208-ban és III. Honorius pápa hagyta jóvá
1226-ban.
A rend honlapja: http://www.karmelitarend.hu/
3. További szerzetesrendek, amelyek a remeteség szellemét komolyabban
törekednek megélni:
- kamalduliak: alapító Szent Romuáld, bővebben itt:
- trappisták: ciszterekből kivált
rend
- karthauziak.
III. A modern kor közösségen kívül élő remetéi
A) Kánonjogi vonatkozás
Az Egyházi Törvénykönyv 603.
kánonja értelmében a megszentelt élet közösségen kívüli lehetséges útja a
konszekrált remeteség.
„603. kán. - 1. §. A megszentelt
élet intézményein kívül, az egyház elismeri a remete vagy anachoréta életformát
is, melyben a krisztushívők a világtól szigorúbban elkülönülve a magány
csendje, az állandó imádság és vezeklés által Isten dicsőségére és a világ üdvösségére
áldozzák életüket.
2. §. A remetét akkor ismeri el a jog a megszentelt életben Istennek
ajánlott személynek, ha a megyéspüspök kezébe tett fogadalommal vagy más szent
kötelékkel nyilvánosan vállalja a három evangéliumi tanács megtartását, és
sajátos életformáját az ő vezetése alatt éli.”
B) Az életút feltételei:
1. Formai követelmények
- szegénységi, tisztasági és engedelmességi fogadalom
- a konszekráció fogadalma csak a
megyéspüspök előtt tehető
- nők és férfiak is lehetnek
konszekrált remeték illetve remetenők
2. Életmódbeli követelmények
- nem kötelező a fizikai izoláció
a társadalomtól, de lehetőségként fennáll
- maradhat a nagyvilág forgatagában
az ember akár saját eredeti lakó- és munkahelyén is
- minél inkább a belső magányra
való törekvés, az Istennel egyesült élet megvalósítása az eszmény
- a lehető legkevesebb külső
foglalatosság pl. bevásárlás létfenntartáshoz szükséges tevékenység lehetséges,
de más minél kevesebb, vagy a szentmise és imádság helyének elérése a lelki
élethez alapvető fontosságú
- a püspök elbírálása alá esik
(ld. engedelmességi fogadalom)
IV. Összefoglalás
A három fő remete életmód:
1. Valódi remeték
- teljes fizikai és szívbéli
elhatárolódás a világtól
- kezdeti minta a sivatagi
remeték, de a mai korban is akadnak példák
- csoportosulás is előfordult,
amely a közösségek előfutára volt
2. Remete lelkiségű rendek
- közösségben megélt szívbéli
remeteség, emellett
- a világtól lehetőleg minél
inkább elhatárolódva
- korunkban az elkülönülés a
szolgálat miatt egyre kevésbé lehetséges
3. Modern remeteség
- közösségen kívüli megszentelt
életút
- általában szívbéli remeteség de
lehet fizikai is
- a modern életmód
szükségleteihez képest minél elkülönültebb élet
 |
Diego Velazquez: Remete Szent
Antal és Remete Szent Pál
|
Végül ide illőnek érzem XII. Piusz pápa egyik mondatát: „Aki az evangéliumi tökéletesség állapotára törekszik, annak a
világtól el kell vonulnia; külsőleg az Isten neki adott hivatás mértéke
szerint, belsőleg teljesen.”
Források: Magyar Pálos Rend, Wikipédia, Virtuális Plébánia, Mindennapok, Szombathelyi Egyházmegye, Egyházi Törvénykönyv
 |
| Remeték Királynője (Krakkó) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése