2011. december 22., csütörtök

Madárkák kalitkában, a Gyermek Jézus örömére


Íme, egy gyönyörű vers Lisieux-i Szent Teréztől - nem hivatalos fordításban - , amelyben a kármelita nővéreket kismadarakhoz hasonlítja, amelyek a Gyermek Jézus madárkalitkájában élnek fogságban és neki szépen énekelnek, hogy viszonozzák a Szent Gyermek legdrágább mosolyát.

Ezzel a verssel és bejegyzéssel szeretnék minden kedves Olvasónak áldott, szent karácsonyt kívánni a Gyermek Jézusban való örömmel a szívükben!

Citromsármánnyal (Emberiza citrinella)

Lisieux-i (Kis) Szent Teréz: A Gyermek Jézus madárkalitkája

Számunkra, akik születésünktől fogva száműzöttek vagyunk,
Az Úr alkotta a kicsiny madárkákat;
A Föld hegyei és völgyei között
Éneklik dicséretüket szavak nélkül;
De néha játékos gyermek kezek,
Kiválasztják maguk számára a legkedvesebbeket,
Kalitkában tartják őket, amelynek fémpántjai
Aranyozottak azok rabságának helyeként.
Ó Jézus, drága Kistestvér!
Számunkra a mennyből lemenekülvén
Nagyon is jól tudod, hogy az itteni madárkalitka
A Kármel és a madárkák mi vagyunk.

Kalitkánk egyáltalán nincs aranyból,
Ó, igen, mily becses is számomra!
A nagy sírás magaslatai és mélységei között
Senki nem kívánkozik el innen.
Ne is hagyjuk, hogy a külvilág beszüremkedjék!
Már nem ér fel semmilyen örömmel.
Gyermek Jézus! Magányunkban
Érted, az Egyetlenért énekelünk.
Az apró kéz elbájolt;
A gyermeki báj szavak nélkül;
A mosolyod, legdrágább és Szent Gyermek!

Megnyerted madárkáid, hogy szeressék forrásod.
Itt találod az egyszerű, őszinte lelkeket
Szeretetük egyetlenül felajánlva.
Itt a keselyű ádáz ellenségként
Galambjaidnak nem okoz több rettegést.
Az imádság kibontott szárnyain
Buzgó szívvel magasba tör,
Amilyen sebesen a pacsirta elszántan az eget szeli,
Kedves, elbájoló, örömteli kiáltással.
Dicsőítéseddel itt eljegyezve.
A fülemüle és rigó jő.
Ó, Gyermek Jézus! A kalitkádban
A madárkák áldják Neved.
A kicsiny madár örökké énekel,

Nem fél, hogy kicsiny élelme fogytán-e épp;
Egy szemnyi búza elég is számára;
Nem vet, nem fon ezen a helyen.
Ebben a kalitkában összegyűlvén,
Minden rendelkezésre áll melyet Ő ád,
Csak egyetlen a szükséges, ahogy mondta,
Csak szeretni, Téged szőke Gyermek!
S a dicsőítés Neked zengett óráiban
Örömmel és tiszta lélekkel örökre áldva.
Angyalokkal nap, mint nap,
Fészkükben szeretnek a kármeli madarak.
Jézus! Keserű könnyeid felszítva,
Melyet a bűnös emberiség okozott meggyötörvén.

A madárkák visszanyert lélekkel próbálnak,
Kedves énekükkel elbájolni.
Egy nap az idők végezetén,
Egy tiszta hívó hang szólít,
Az angyali karok megnyitják a kaput;
A madárkák befejezik útjuk a mennybe;
És ott, bájos daloló kísérőként
Kicsi angyalokkal, örömmel és vidáman,
Boldog madárkáid megérkeznek a Kármelből.

Forrás: Kármeliták

Vörhenyes fülemülerigó (Catharus fuscescens)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése