2011. november 30., szerda

Concedo - A megszentelt hivatásokért


Egy blog, amelynek célja, hogy támpontokat és inspirációt adjon az Isten által induló megszentelt (konszekrált) élethivatással kapcsolatban, amely lehet szerzetes testvéri, nővéri, papi, (szerzetes)papi vagy más megszentelt életút (szüzek rendjéhez vezető, hivatalos közösség nélküli magánfogadalmas, világi intézmény vagy más megszentelt közösségi elkötelezettség). A házasság, a családi hivatás címkénél szintén említésre kerül, de csak a megszentelt úttal való összefüggésben.

Remélem, hogy sikerül meríteni az itt összegyűjtött írásokból,
- ha az olvasó még az élethivatás megkülönböztetésének kezdetén áll, vagy akkor
- ha már egy ideje a megszentelt életutak valamelyikére lépett, vagy abban az esetben is
- ha csak érdeklődik a megszentelt élethivatások iránt.

Ehhez segítségül a Katolikus Egyház hivatalos iratai, a már hivatásgondozással foglalkozók írásai, megszentelt életúton járók tanúságtételei illetve egyéni elmélkedések, tapasztalatok, témához illő szentírási szakaszok szolgálnak.

Forrás: Concedo

Rorate coeli desuper – Harmatozzatok magasságos egek!


A roráté-mise elnevezése egy latin miseének kezdő sorából származik, amely így szól: „Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!” – „Harmatozzatok egek, felülről, és a felhők hullassanak igazságot! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon vele.” (Izajás 45,8) Ezekkel a szavakkal kezdődött a II. Vatikáni Zsinat előtt a középkortól kezdve az adventi Mária-mise. A Zsinat nem építette le az adventi roráté-miséket. A magyar Misekönyvben, de más nemzetek misekönyveiben is, változatlanul ott van a roráté-mise szövege.


Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum.

Ne irascaris Domine, ne ultra memineris iniquitatis: ecce civitas Sancti facta est deserta, Sion deserta facta est: Ierusalem desolata est: domus sanctificationis tuac et gloriae tuae, ubi laudaverunt te patres nostri.

Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum.

Peccavimus, et facti sumus tamquam immundus nos, et cecidimus quasi folium universi; et iniquitates nostrae quasi ventus abstulerunt nos: abscondisti faciem tuam a nobis, et allisisti nos in manu iniquitatis nostrae.

Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum.

Vide, Domini, afflictionem populi tui, et mitte quem missurus es, emitte Agnum dominatorem terrae, de Petra deserti montem filiae Sion: ut auferat ipse iugum captivatis nostrae.

Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum.

Consolamini, consolamini, popule meus: cito veniet salus tua:. quare moerore consumeris, quia innovavit te dolor? Salvabo te, noli timere: ego enim sum Dominus Deus, tuus, Sanctus Israel, Redemptor tuus.

Rorate caeli desuper, et nubes pluant iustum.



Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat.

Ne haragudj ránk, Urunk, és ne emlékezzél többé gonoszságunkra; íme elhagyatottá lőn a Szentnek városa, pusztasággá Sion, és árván maradt Jeruzsálem, a Te szentségednek és dicsőségednek lakóháza, ahol atyáink téged dicsőítettek.

Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat.

Vétkeztünk, s mint a tisztátalanok olyanná lettünk, s mint falevelek, földre hulltunk. Íme, gonoszságaink, mint a szélvész elsodornak minket; elrejted előlünk arcodat, és önnön gonoszságunk markába adtál minket.

Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat.

Lásd meg, Urunk, a Te népednek sanyarúságát, és küldd el az Eljövendőt. Küldd el a Bárányt, a földkerekség Urát, küldd el a kősivatagból Sion leányának hegyéhez, hogy elvegye rólunk fogságunk igáját. arcodat, és önnön gonoszságunk markába adtál minket.

Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat.

Vígasztalódjál, vígasztalódjál én népem! Hamar eljő üdvösséged. Miért merülsz a gyászba? Miért fog el ismét a fájdalom? Ne félj már! Megmentelek téged, mivel én vagyok a te Urad és Istened, Izrael Szentje, a te Megváltód.

Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat.

Krisztus hűséges vértanúja


Szent András apostol életéről - aki az elsők között követte Krisztus hívó szavát: ,,Jöjjetek utánam, én emberhalásszá teszlek titeket!'' - az evangéliumokból keveset tudunk meg. Annál többet mond el az „András Cselekedetei” című apokrif könyv. Elbeszéli, hogy milyen viszontagságok közepette vitte Krisztus örömhírét András apostol Örményország napégette pusztaságain, Kurdisztán szakadékos hegyein át a Fekete- tenger partjáig. Feltűnik a szkíták földjén is, és hirdeti az evangéliumot a nomád pásztorok és vadászok sátraiban. Végigjárja Thrákiát és Görögországot, míg végül Achaiában Aegeas prokonzul elé állítják.
A helytartó megkérdezte tőle: ,,Te vagy az az András, aki lerontod a bálványok templomát, és az embereket abba a babonás szektába csábítod, amelynek kiirtására a római császárok parancsot adtak?'' András így válaszolt: ,,A római császárok még nem ismerték föl, hogy Isten Fia minden ember üdvösségéért jött el'', és meggyőző tanúságot tett Jézus mellett.
Aegeas kifakadt: ,,Csodálkozom rajta, hogy értelmes ember létedre hogyan tudsz olyan valakit követni, akiről magad mondod, hogy keresztre feszítették.'' Erre András elmagyarázta, hogy Jézus kereszthalála misztérium, és hajlandónak mutatta magát arra, hogy e misztériumról többet is elmondjon, ha a helytartó hallani akarja. Aegeas így felelt erre: ,,Én türelemmel meghallgatlak, de ha te utána nem teszed meg engedelmesen, amit mondok neked, magad is megtapasztalhatod a kereszt misztériumát!''
András egy nagy beszédben föltárta a kereszt által történt megváltást. A helytartó egyre türelmetlenebbül hallgatta. Végezetül börtönbe küldte, hogy András rájöjjön: teljesen értelmetlen dolog önként a kereszthalált vállalni és kitenni magát a legszörnyűbb kínoknak. Amikor a legválogatottabb kínzások sem törték meg, parancsot adott, hogy feszítsék keresztre.

Szent András apostol a galileai halász,
az apostolok közül az elsők között követte Jézust.
Amikor András megpillantotta a számára készített keresztet, hangosan fölkiáltott: ,,Üdvözlégy, szeretett kereszt! Te szépséget és ragyogást nyertél az Úr tagjaitól. Mert mielőtt az Úr fölszállt volna reád, a föld rémülete voltál, most azonban rajtad keresztül az én Uramhoz megyek!'' 
Miután megfeszítették, két napig függött András a fán, s a legenda szerint ő maga tartotta vissza az embereket attól, hogy levegyék. A harmadik napon véget értek kínjai. Halála pillanatában csodálatos fény ragyogta körül, és Krisztus hűséges vértanúja látta, hogy dicsőségében jön el érte az Úr. 

Murillo: Szent András vértanúsága

Istenünk, ki Szent Andrást apostoloddá és vértanúddá tetted itt a földön, kérünk, engedd, hogy Egyházad állandó pártfogója legyen a mennyben!

Forrás: Szentek élete

Adventi lelkigyakorlat a Ciszterci Nővéreknél


Advent - Krisztus-várás - lelkigyakorlat Kismaroson
A Kismarosi Ciszterci Monostorban
(Kismaros Szuttai dűlő)
a Kismarosi Ciszterci Nővérek
Advent: Krisztus-várás címmel
lelkigyakorlatot tartanak
2011. december 2-4. között
 péntek estétől vasárnap délutánig.

Bővebb információ és jelentkezési lap a
 honlapon,
a Közeli esemény menüpont alatt található.


2011. november 29., kedd

Az evangelizáció kezdete


 

„Az evangelizáció nem egyszerű feladat; önmagunk újra evangelizálásával kell kezdeni. Az igazi válasz csak az lehet, ha kritikus és folyamatos önvizsgálatot tartunk, illetve, ha megtérünk Krisztus igazsága fényében. Csak a belső megújulás tesz alkalmassá bennünket arra, hogy választ tudjunk adni korunk spirituális igényeire.”

XVI. Benedek pápa


2011. november 27., vasárnap

A világosság felé


Jésus le Christ, lumière intérieure, ne laisse pas mes ténèbres me parler. Jésus le Christ, lumière intérieure, donne-moi d'accueillir ton amour.

Jesus Christ, inner light, do not let my darkness speak to me. Jesus Christ, inner light, enable me to welcome your love.

Christus, inneres Licht, laß nicht zu, daß das Dunkel zu mir deine Liebe empfangen.

Te vagy a Fény a szívemben Jézus. Add, hogy ne szólhasson bennem a sötét. Te vagy a Fény a szívemben Jézus. Krisztus, jöjj Te vezess utamon.

Adventi kisszótár


Íme egy gyakorlati útmutató hitünk megéléséhez a budakalászi Szent Kereszt Felmagasztalása Plébánia szerkesztésében advent idejére. 

Ez az összeállítás jó lehetőség arra, hogy karácsonykor tisztább szívvel, gazdagabb lélekkel találkozzunk a közénk jövő Jézussal. 

A szentírási szakaszok és a „gyújtópontok” átgondolása kiváló alkalom a belső megújulásra. 

Mindenkinek sok kegyelmet az elmélkedéshez!


Advent – Úrjövet

Adveniat Regnum Tuum! - Jöjjön el a Te Országod!

Böjte Csaba ferences szerzetes  


a Duna Televízióban 

Advent 1. vasárnapján.

Lélekébresztő - Advent I. vasárnapja




P. György Alfréd kamilliánus (Frédi atya)

2011. november 25., péntek

Adventi lelkigyakorlat




2011. december  2-án, 3-án és 4-én  

adventi lelkigyakorlatot tart 

MÁRIAREMETÉN

az este 6 órai szentmisén 

KÁLMÁN PEREGRIN 

ferences atya.




Isten csodás ajándéka

Katalin, a szép királylány az egyiptomi Alexandriában élt, és műveltségével kitűnt kortársai közül. Amikor Maxentius császár (305-- 312) Alexandriába látogatott, halálos ítélettel fenyegették meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár elé lépett, és a keresztet vetve értésére adta, hogy keresztény. Bátran vallomást tett arról, hogy egyedül az Úr Jézus Krisztust követi, mert a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során fölismerte e világ bölcsességének hiábavalóságát.
A császárnak tetszett Katalin okos beszéde, de kényszeríteni akarta, hogy mutassa be az áldozatot a bálvány-isteneknek. Katalin ezt megtagadta és lehetőséget kért a császártól, hogy tudományos vitában védje meg hitét. Maxentius ezért sürgősen Alexandriába hívatta birodalma leghíresebb ötven bölcselőjét. A tudományukra hiú bölcselők azonban egymás után hajoltak meg Katalin érvelése előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget, és ha hisznek, elnyerik az örök életet.
A császár ezután fölkínálta Katalinnak a császárnői trónust, s ezzel burkoltan a házasságot, azzal az ígérettel, hogy minden városban szobrot állíttat neki. Katalin egyértelműen visszautasította ezt. Ezután Maxentius erőszakhoz folyamodott: letépette Katalinról ékes ruháját és ólmos ostorokkal megostoroztatta. Börtönbe vetették, de az ott töltött tizenkét napot Katalin térítésre használta föl: amikor a kíváncsi császárné eljött, hogy esetleges ellenfelét megnézze, a kíséretében lévő testőrtisztre Katalin olyan hatással volt, hogy az kétszáz katonájával együtt keresztény lett.
Ekkor a császár halállal kezdte fenyegetni Katalint. Készíttetett egy késekkel fölszerelt kerekekből álló kínzószerkezetet, ami félelmetes zajt keltett. Katalin azonban nem rémült meg. Amikor meg akarták ölni, angyalok mentették meg, és a széttört kerekek darabjai sok katona halálát okozták. A látványtól megrémült tömeg tiszteletet adott ,,a keresztények hatalmas Istenének'', s a császárné kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a testőrtiszttel és a kétszáz katonával együtt lefejeztette, s kiadta a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
A vesztőhelyen Katalin arra kérte az Urat, hogy mindazok, akik Krisztus szeretetéért megemlékeznek róla (Katalinról), bőséget lássanak kenyérben és borban, testük egészséget nyerjen és minden földi jóban részesüljenek. Akik tisztelik őt, azokat óvja meg Isten a természeti katasztrófáktól, betegségtől, s főleg a hirtelen haláltól. Aki segítségül hívja az ő nevét, testének tagját el ne veszítse, egészséges gyermeket szülhessen és meg ne haljon gyermekágyban. Utoljára bűnbocsánatot kért az őt segítségül hívók számára. Miután a mennyből hang hallatszott, amely jelezte, hogy kérései teljesülni fognak, fejét a hóhér kardja alá hajtotta.
Ami ezután történt, az a legenda szerint nyilvánvalóvá tette, hogy Katalin kiragadtatott e földi világból: amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt. Majd angyalok jöttek, fölemelték a testét és elvitték, hogy a Sinai-hegyen temessék el.
A 6-7. században görögül írt Katalin-passiót valószínűleg a képtisztelet vitái és a képrombolás elől nyugatra menekülő szerzetesek vitték magukkal Rómába, ahol a 14. században kiegészítették gyermekkorának történetével. Eszerint Katalin a ciprusi király leánya, akit szülei csodás ajándékként kaptak Istentől. Miután fölserdült és megkeresztelkedett, másnap megjelent neki látomásban a Szűzanya ölében a kicsi Jézussal, aki eljegyezte Katalint magának.
A középkorban széles körben és nagyon bensőségesen tisztelték szüzességéért és bölcsességéért. Mivel a hit igazságát oly hatásosan védte, a teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett. A párizsi Sorbonne egyetem pecsétjébe is őt vésették. Ebből következően a középkori főiskolák, könyvtárak, tanárok és tanulók, szónokok és később a nyomdászok védőszentjükként tisztelték. Mivel utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, a késő középkorban gyakran a kórházak patrónájaként is megjelenik; s mert a börtönben oly sokáig kínozták, és volt ereje elviselni, a foglyok is hozzá folyamodtak szabadulásért. Mivel pedig a kínzására szerkesztett késes kerekek összetörtek, mindazok az iparosok, akik kerékkel foglalkoztak, szintén segítségül hívták. A házasságra készülő fiatal lányok is segítségét kérték, hogy jó vőlegényre találjanak. A tizennégy segítő szent közé sorolták. 

Forrás: Szentek élete 


Alexandriai Szent Katalin, aki szüzességed és Istentől kapott bölcsességed  erejében életed áldozatával megmutattad nekünk az üdvösség útját, kérlek járj közben értünk, hogy életünk minden megpróbáltatásában, ellenségeink minden támadása során Krisztushoz hűségesek tudjunk maradni és elnyerhessük veled együtt a dicsőség koronáját!

2011. november 24., csütörtök

Blanckenstein Miklós a papi hivatásokról


Paphiány helyett inkább az „elkötelezett katolikusok hiányáról” beszélhetünk. Egyre több világit lehet és kell életállapotának megfelelően „csatasorba állítani.” Nem véletlenül állítja Szentatyánk az 2012-es év fókuszába az újraevangelizálás gondolatát – mondja Blanckenstein Miklós, az esztergomi szeminárium rektora a Magyar Kurírnak.
Mióta léteznek szemináriumok?
Egyházunkban a tridenti zsinat a mérföldkő. A papnevelésben ettől kezdve  meghatározó szerepet játszik a jezsuita rend is. A zsinat reformjainak gyakorlatba való átültetése szükségessé teszi a papnevelés megreformálását is. Erre kitűnő forma a kollégiumi rendszer. Ez a három részre szakadó Magyarország időszaka. Főegyházmegyénk új központja Nagyszombat. Itt indítja el Pázmány Péter a mai értelemben vett egyházmegyei papnevelést. 
És a tridenti zsinat előtt hogyan képezték a papokat?
Természetesen a zsinat előtt is volt papképzés, de nem volt egységes. Fontos helyszínek voltak az európai egyetemek, szerzetesközösségek, de a falvak számára maguk a plébánosok igyekeztek a kihívásoknak megfelelni. Magától értetődő, hogy a püspök döntött az alkalmasságról és választott a „kínálatból”.  A szerzetesrendek a maguk útját járták. 
Térjünk vissza az újkorhoz.
A szeminárium egyrészt jelentette a kollégiumot, ahol a növendékek laktak és a teológiai főiskolát is,  amelynek keretében folyt a képzés. Esztergomba a 19. század második felében költözött vissza az egyházmegyei szeminárium. Ekkor készült el – a bazilika mellett – az új épület. Pesten az úgynevezett Központi Szeminárium a volt pálos rendi kolostorban kapott helyet. A teológiai oktatást az egyetem egyik fakultásaként szervezték újjá. Az ötvenes évek elejétől először a magyar honvédség, majd a szovjet hadsereg tartott igényt az esztergomi épületre és környezetére. 1989-ben, a megszálló csapatok kivonulásakor kapta vissza Paskai László bíboros a lepusztult épület kulcsait. Hivatalosan sosem államosították az ingatlant.  A papnevelést  Esztergomban a betiltott Irgalmas Rend zárdájának épületében folytathatta egyházmegyénk. A rendszerváltáskor Paskai bíboros úgy döntött, hogy megvásárolja a lepukkant Volán Szállót. Az átépítés után ott folytatódhat a papnevelés. A tantermeket a szemben lévő Bibliotheca termeiben sikerült kialakítani. A visszakapott Nagyszeminárium helyreállítására akkor még nem voltak meg az anyagi feltételek, a nővérek pedig újrakezdhették életüket a zárdájukban. Végül Erdő Péter teremtette meg azokat a feltételeket, amelyek lehetővé tették a Nagyszeminárium épületének rendbetételét. Itt kapott helyet felszentelése után a teológiai oktatás és ide került a teológiai könyvtár is. A szeminárium változatlanul a Duna-parti épületben működik. Jogilag a két intézmény önálló. A Nagyszeminárium (Szent Adalbert Központ) épületében több más kulturális intézmény is helyet kapott.  A szeminárium költségeit nagy részben a főegyházmegye, részben más püspökségek – akik ideküldik növendékeiket képzésre –, részben a fejkvóta fedezi. 
Elméletileg mindenhol ugyanolyan a szemináriumi élet, nem?
A szemináriumok szabályzatát alapvetően Róma határozza meg. Jó pár praktikus kérdésben a helyi főpásztor az illetékes. Minden tanév azzal kezdődik, hogy a jóváhagyott szabályzatot felolvassuk a növendékeknek és értelmezzük, hogy lássák, milyen elvárásnak kell megfelelni, ha papok szeretnének lenni. Az esetleges fegyelmi döntéseket is ennek alapján hozzuk meg. A magyar szemináriumok elöljárói kara évente háromszor találkozik egy felelős püspök vezetésével. Továbbképzést kapunk, és tapasztalatcserére is sor kerül. 
Hogyan vált el a teológiai képzés a szemináriumtól?
Gond nélkül. Először is a Vitéz János Karon megszűnt a hitoktató képzés és átkerült a mi teológiánkra. Intézményünk affiliálódott a Pázmány Hittudományi Karához. Megindult a levelező tagozat is. A gyakorlatban ezt látogatják a világiak, a kispapok pedig a nappali tagozat hallgatói. Természetesen mindig van világi érdeklődő is.
A kispap, ha a teológia másoddiplomája lesz, nem fizet a képzésért?
Ez valóban így van. Első diploma esetében ugyanazok a finanszírozási szabályok, mint bármelyik egyetemen. Jelenleg heten rendelkeznek egyetemi vagy főiskolai diplomával. A másoddiplomások önköltségét egyházmegyéik fedezik.  
Honnan jönnek a kispapok?
Nincsenek jellemző tendenciák. Többségükben a saját egyházmegyéjük területéről jelentkeznek, a püspöküknél. Tehát nem a szemináriumba kopognak be. A megyéspüspökök szabadon döntik el, hogy melyik szemináriumba küldik a növendékeket. Nálunk jelenleg az esztergomi „megyések” mellett kaposváriak, pécsiek, szatmáriak és székesfehérváriak is vannak. A jelentkezőknek majdnem a fele fordult meg egyházi középiskolában. Egyharmaduk jelentkezett papnak érettségi után, a többiek már dolgoztak vagy tanultak valamit. A legidősebb és a legfiatalabb növendékünk között több mint húsz év a korkülönbség. Ennek inkább az előnyét látom, mert így a fiatalok idősebb társaik gondolkodásmódját is megismerik, az érettebbek pedig a fiataloktól frissességet tanulhatnak. Érdekes, hogy akik elhagyják a szemináriumot, akár önként, akár mert püspökük elbocsátotta őket, nagyjából fele-fele arányban van a fiatalok és az idősebbek közül. Ez érthető, mert a kor önmagában nem mindig jelent személyi érettséget. A családi háttér rendkívül színes képet mutat, a magyar nagyátlagot tükrözi. Frissen megtérő felnőtteket nem nagyon szabad fölvenni, mert még nem stabilak keresztény mivoltukban. Jó pár év kell, míg tisztázhatják, hogy van-e hivatásuk.
Milyen környezet veszi őket körül?
Első évben kettesével-hármasával laknak együtt, másodévtől egyszemélyes szobájuk van. Összességében évente nagyjából nyolc hónapot tartózkodnak a szemináriumban és négyet házon kívül. Ez természetesen szakaszolva értendő. A kintlétet a nyári táborok, a külföldi nyelvkurzusok, a plébániai gyakorlat, a tanulmányi kirándulás jelenti. A szeminárium élén elöljárók állnak, a közösség vezetője a rektor. A prefektus a tanulmányi és nevelési ügyekért felel, a spirituális a lelki ügyek gazdája. Saját rektora van a főiskolának, de a három szemináriumi elöljáró egyben a tanári kar tagja is. A paptanárok tagjai a személyi konferenciának, ahol közösen fogalmaznak meg véleményt az egyes kispapok alkalmasságáról, illetve fejlődéséről. Ezt a püspök atyák évente írásban megkapják. A diákok másodévben öltik magukra a reverendát. Harmad-, illetve negyedévben lektorrá, illetve akolitussá avatják őket, ötödév végén lehetnek diakónusok és hatodév végén kerülhet sor a papszentelésre. 
Térjünk rá a napirendre. 
Reggel hatkor van az ébresztő.  Fél hétkor a kápolnában találkozunk meditációra, majd szentmisére kerül sor.  A reggeli után megkezdődik a tanítás.  Az ebéd végeztével szabadidő következik 15 óráig. A délután a stúdiumok és a nyelvórák ideje. A 19 órai vacsorát kápolnai program és szabadidő követi. 22 órakor, a rövid közös ima után mindenki a szobájába vonul és nyugovóra tér. Ettől kezdve a reggeli kezdetéig szigorú csöndnek kell lenni a házban. Szombaton délelőtt tanulás, délután szabadidő van, vasárnap a kápolnai programok és az étkezések kötöttek, különben szabadon gazdálkodnak az idejükkel a hallgatók. Esztergom városában a szabadidőben kötöttség nélkül mozoghatnak, a város elhagyása viszont engedélyhez kötött. Ősszel egy hetes lelkigyakorlat is a program része. Rendelkezésre áll a városi uszoda, az egyik gimnázium tornaterme és a házban egy konditerem. Heti két kötelező tornaóra is van. Sokan fociznak és kosaraznak, jó idő esetén evezni lehet a Dunán. A diakónusok a hatodik év első félévét plébániákon töltik. A többiek évente néhány napra saját egyházmegyéikben plébániákat, illetve nyári táborokat látogatnak. Van karácsonyi szünet, januári félévi szünet és húsvét utáni tavaszi szünet. A bevonulás napja szeptember 13., a nyári szünet kezdete június második harmadában van. 
Hogyan tartják a kapcsolatot a növendékek az egyházmegyével?
Erdő Péter, főpásztorunk velünk tölti a Szent Miklós és a karácsony ünnepét. Amennyiben az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét, azon testületileg részt veszünk. Karácsonykor és húsvétkor az évfolyamfelelősök felkeresik, és egy-két órát beszélgetnek vele. Kétévenként bejön a házba, és minden itt tanuló kispappal elbeszélget. Ez néha két napig is eltart. A más egyházmegyéből érkezettek a karácsonyt és a szent három napot püspökeikkel töltik, úgyszintén nyaranta  néhány napot. Ezen kívül többször is nyílik alkalom találkozóra.  Pasztorális gyakorlatok alkalmával mindenki a saját egyházmegyéjébe utazik, és a nyár is jó alkalom az intenzív ismerkedésre. Szentelésig elég jól átlátják a helyzetet, és sok személyes kapcsolatra tesznek szert jövendő paptársaikkal. 
Hogy zajlik a lelki felkészítés?
Már beszéltem a napirendről. A szentmisék, az elmélkedések, a zsolozsma, a rózsafüzér, az egyéni adoráció hozzátartozik a mindennapokhoz. A spirituális és a felkért gyóntatók lelkivezetőként is rendelkezésre állnak. Több tantárgy is foglalkozik a lelkiélettel és közvetíti a szükséges ismereteket. A növendékek többször vesznek részt külső rendezvényeken, lelkigyakorlaton. Az elöljárókkal folytatott tervszerű beszélgetések magukba foglalják a lelki haladás témakörét.  A csoportos megosztás is fontos szerepet játszik a készületben. 
Hova helyezik majd a felszentelteket?
Az esztergomi növendékek nagyrészt először Budapesten lesznek káplánok. A vidéki egyházmegyések is általában városi helyen kezdenek, hiszen ott van inkább káplánra szükség. Ők elég hamar önálló beosztást kapnak, jellemzően kisfalvakban lesznek plébánosok. A mi megyéseink hosszabb időt káplánkodnak, és utána válnak önállóvá. A szemináriumban szövődött egyházmegyeközi barátságok sok értéket rejtenek. Én a Központiban végeztem és tapasztalatból tudom, hogy milyen jó az ország különféle pontjain szolgáló, tizenegy évfolyamtársammal tartani a kapcsolatot. 
Mi a helyzet a paphiánnyal?
Látszólag ez egyházunk legnagyobb gondja. Valójában azonban az „elkötelezett katolikusok hiányáról” beszélhetünk. Püspökeinknek át kell gondolni a személyzeti politikát. Egyre több világit lehet és kell életállapotának megfelelően „csatasorba állítani.”  Itt nem egyszerűen pap-pótlásról van szó, hanem egy új típusú közösségi egyházról. Nem véletlenül állítja Szentatyánk az 2012-es év fókuszába az újraevangelizálás gondolatát. Cél a megkereszteltek megtérése és Jézus jó hírének fölkínálása a befogadásra vállalkozó közösségek által. 

Forrás: Magyar Kurir


Szent Gyermekség Műve - Holy Childhood Hungary 5.


A Pápai Missziós Művek filmjének utolsó részében a missziós gyermekek himnuszát is meghallhatjuk.



A misszióról, a Pápai Missziós Művekről, a Szent Gyermekség Társaságáról bővebb információk a www.papaimisszio.hu  oldalon olvashatók.

2011. november 23., szerda

Esti ima

Ó, édes jó Istenem!
Hálát mond a lelkem,
Hogy egész napon át
Úgy szerettél engem.

Bánom sok vétkemet,
Szent Fiadnak vére
Mossa meg kegyesen
Szívemet fehérre.

Virrasszon felettem
Gondviselő szemed,
Kérlek, óvd az éjjel
Testemet, lelkemet.

Szűzanyám és Őrangyal,
Legyetek énvelem,
Ha ti rám vigyáztok,
Nyugodt lesz éjjelem. Ámen

2011. november 22., kedd

Az egyházi zene védőszentje


Orlai Petrich Soma: Szent Cecília
Szent Cecília (más néven: Cicelle, Célia) római ókeresztény szűz és vértanú, aki a középkor végén lépett a Tizennégy Segítő Szent csoportjába, s egy ártatlan fordítási hiba következtében — mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán –, más értelmezés szerint “szíve a lakodalmi muzsika közepette is csak az Úrnak énekelt, lett a szent zene védőszentje. 545 óta november 22-én ünnepeljük.
A Ceciliusok nemesi családjában született szép, törékeny, erényes lány szüzességi fogadalmat tett, fiatalon eljegyezte magát az Úrral, a családja nyomására mégis hozzá kellett mennie a pogány Valerianushoz. Nászéjszakájukon elmondta férjének, hogy az ő szeretője egy szent angyal. Valerianus ezt csak akkor hitte el, mikor megkeresztelkedvén ő is meglátta az angyalt, aki liliomból és rózsából (a szüzesség és vértanúság jelei) font koszorúval koronázta meg őket. Cecília ezután Valerianus kérésére öccsét, a gőgös Tiburtiust, és másokat is megtérített. A fiatal lányt perbe fogták és kivégezték. A legenda szerint három napig tartó sikertelen próbálkozás (gőzben való megfojtás, forró olajban főzés) után le akarták fejezni Cecíliát. A hóhér háromszor sújtott le nyakára, de azt is túlélte, három napig élt még, végül barátai karjai közt halt meg. Halála előtt mindenét szétosztotta a szegények között, házából templomot alapított, I. Orbán pápa megerősítette a szentségekkel halála előtt, s még utolsó perceiben is térített.  Először a Calistus katakombába temették, majd a 4. században templomot építettek a tiszteletére a Cecilius-ház helyén, testét 1599-ben épen találtak meg olyan helyzetben, mintha csak éppen akkor hunyta volna le a szemét. Kéztartása: bal kezén egy, jobb kezén három ujját kitárva, a Három személyű Egy Istenről üzen a világnak.

Forrás: Bródy Sándor Könyvtár, Eger


DUM AURORA - Gregorián antifóna Szent Cecília tiszteletére 1142-ből. 
Studio di Giovanni Vianini, Milánó, Olaszország.

2011. november 21., hétfő

Szűz Mária bemutatása a templomban


Ezen a képen láthatjuk, amint Szűz Máriát bemutatják szülei, Szent Anna és Szent Joachim a templomban. Annak ellenére, hogy történelmileg nem igazolt eseményről van szó, Szűz Mária templomban való bemutatásának nagy jelentősége van teológiai értelemben. Rámutat arra, hogy Mária élete kezdetétől Istennek való odaadottságban élt. Attól fogva, hogy bemutatták a templomban, ő maga vált a Templommá, Isten méltó lakóhelyévé. Mindannyiunk számára él a meghívás, hogy az Úr templomaivá váljunk, Isten lelkeket megmentő tervének részeseivé legyünk. 
A Keleti Egyházban Szűz Mária bemutatásának ünnepét „Szűz Mária csendjének” ünnepeként is számon tartják. Amint belépünk egy templomba, egyúttal szimbolikusan Isten csendjébe is belépünk, a Szentlélekkel egybeforrt életbe annak érdekében, hogy teljes mértékben képesek legyünk Isten meghívására rendelkezésre állni, hogy mi magunk váljunk hangokká a „Hang nélküli” eszközeiként.

Forrás: Szűz Mária Bemutatásáról Nevezett Nővérek - Union of Presentation Sisters of the Blessed Virgin Mary - http://www.presentationsistersunion.org 


A közösség ír alapítású, a világon számos országban működik. Hazánkhoz legközelebb Szlovákiában élnek, több házuk is van.

2011. november 20., vasárnap

Krisztus Király


„Krisztus azonban feltámadt halottaiból, mint az elszenderültek zsengéje. Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is. Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni. Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor. Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat az Istennek és Atyának, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt. Mert addig kell neki uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti [Zsolt 110,1]. Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg, Mikor pedig minden alá lesz vetve neki, akkor a Fiú maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.”  1Kor 15,20-26,28


2011. november 19., szombat

Szent István törzsökének illatozó virágszála



„Szent Erzsébet asszony életéről
Emlékezzünk sok jótételéről.
Mi is őtet kövessük, azon legyünk,
amit benne dicsérünk, cselekedjük.”

(Náray: Lyra Coelestis - 1695-ből)


 
II. János Pál pápa levele a magyar egyházhoz 

„Nagy örömmel fordulok ismét hozzátok, kedves magyar Testvéreim, Árpád-házi Szent Erzsébet, a magyar nemzet és a magyar egyház e csodálatraméltó leánya boldog halálának 750. évfordulója alkalmából. Szeretnék ugyanis lélekben jelen lenni közöttetek Sárospatakon, Szent Erzsébet születésének valószínű helyén, ahol ezekben a napokban és ebben az évben számos zarándok ünnepli Szent István törzsökének illatozó virágszálát.

Miközben «Szent Erzsébet asszony életéről» énekeltek, és megemlékeztek « sok jótételéről », megelevenedik előttetek a mindössze huszonnégy évet élt fiatal asszony és édesanya századokat átragyogó elbűvölő alakja. Veletek együtt szemlélem én is az eleven természetű kislányt, akinek lelkébe tragikus sorsú édesanyja korán belecsepegtette Jézus és Mária szeretetét. Aztán hamarosan Thüringiában látjuk őt, a Minnesängerekről híres Wartburg várában, ahol dinamikus lényével és előítéleteket nem ismerő szeretetével gyorsan meghódította környezetét. Krisztusnak akart mindig kedvében járni, Krisztus szeretete sugárzott egész lényéből. A Keresztrefeszített előtt e szavakkal vette le fejedelmi ékszerét: «Hogyan viselhetnék én aranykoronát, amikor az Úr töviskoronát visel? És értem viseli! »

Élete Lajos őrgróf szerelmében teljesedett be. Az alig tizennégy éves Erzsébet és a huszonegy éves Lajos Istenben szerették egymást és segítették egymást az istenszeretet útján. Kimondhatatlan hálával fogadták a Teremtőtől az új élet ajándékát. Kit ne ragadna meg a tizenöt éves édesanya ragyogó boldogsága, Lajos és Erzsébet túlcsorduló szeretete! A fiatal édesanyát Krisztus szeretete sürgette arra, hogy felkeresse a szegényeket, betegeket, összegyűjtse az elhagyatott gyermekeket. Ha Szent Pál mindenkinek mindene lett, hogy mindenkit üdvözítsen, Erzsébet mindenkinek anyja lett, hogy mindenkivel megossza Krisztus örömhírét.

«A magas Wartburg vára alatt volt egy nagy ház, amelyben igen sok beteget helyezett el. Vigasztalva őket a türelemről és a lélek üdvösségéről beszélt nekik; mindegyiknek teljesítette kívánságát italban és ételben. Még ékszereit is eladta élelmezésükre. Ugyanebben a házban sok szegény gyermek volt, akikről mindenben gondoskodott. Oly nyájas és szeretetreméltó volt irántuk, hogy mindnyájan anyjuknak nevezték, és amikor a házba lépett, hozzáfutottak és körbefogták. Még különösebb módon dédelgette az ótvarosokat, a betegeket, a gyöngéket, az elhanyagoltabbakat és a nyomorékokat; ölébe ültette őket és fejüket simogatta.» (De dictis quattuor ancillarum cap. II. 771s.).

Kifogyhatatlan örömének és odaadó szolgálatának titkát egyszer maga fedte fel szolgálóinak: « Milyen jó dolgunk is van, hogy az Urat fürdethetjük, és neki megágyazhatunk! » Nem félt a leprásoktól sem, és akárcsak példaképe, Assisi Szent Ferenc, ő is kitüntetésnek tartotta, hogy gondozhatta őket. Erzsébet és férje a lélek szemével Krisztust látták meg minden betegben.

Szent Erzsébet nyitott szemmel tekintett a társadalmi igazságtalanságok által okozott sebekre. Éhínség idején habozás nélkül kinyitotta az őrgróf magtárait, élelmezte a messze földről hozzá özönlő szegényeket, ugyanakkor munkát is adott a kezükbe. Átlépve a kor társadalmi korlátait, maga is dolgozott, közben nevelte gyermekeit és teljesítette állapotbeli kötelezettségeit. Az öröm soha sem hunyt ki szívéből, az evangéliumi örvendező Adakozó volt. «Amink csak van, azt örömmel és szívesen kell adnunk.»

De látnunk kell a bibliai erős asszonyt is, akit a szenvedés nem összetör, hanem a húsvéti misztérium részesévé tesz. Az ismét gyermeket váró Erzsébetnek emberfeletti küzdelmet kellett vívnia, hogy férjét, a kereszteslovagot, elengedje a Szentföldre. A két szerető hitves a közös imában kért és talált erőt Isten akarata elfogadásához. Örök hitvesi egységük jeleként születendő gyermeküket közös akarattal felajánlották Isten szolgálatára. A három gyermekes, alig húsz éves fiatal anya néhány hét leforgása alatt elveszítette hűséges hitvesét, rokonai megfosztották anyagi javai használatától. Amikor Erzsébet látta, hogy Wartburgban nem élhet lelkiismerete szerint, szabad elhatározással távozott onnan, Istenre bízva gyermekei és a maga jövőjét.

Eddig is Krisztust akarta követni, aki «szolgai alakot fölvéve szeretetből kiüresítette magát és engedelmes lett a kereszthalálig » (Fil 2,7-8); most a kegyelem fényében meglátta, hogy számára is elkövetkezett a kenozis áldott pillanata. Nincstelenségében, mindenkitől eltaszítva, teljes létbizonytalanságban ezért hangzott fel ajkán az ujjongó Te Deum.

«Megfosztva minden ideigvalótól, sokféle testi vezeklésben követte Krisztust; nem távolról szemlélve más asszonyokkal, hanem a gyötrelmek kardja közelről járta át a lelkét.» (De dictis... Prol. 80-84.)

Miután bölcs szívóssággal biztosította gyermekei jövőjét, felöltve Szent Ferenc követőinek egyszerű szürke köntösét, nagypénteken ünnepélyesen lemondott akaratáról, és mint német földön az első ferences harmadrendi, egészen az imának és a szeretetszolgálatnak élt. Özönlöttek hozzá a betegek, kétségbeesettek, és – szüntelenül Isten jelenlétében élve – sokaknak visszaadta egészségét és lelkükre csókolta Isten békéjét. «Látjátok, én megmondtam nektek: boldoggá kell tennünk az embereket! »

Miután maradéktalanul «életét adta barátaiért» (Jn 15,13), halálos ágyán ezt a vallomást tette: « Tudd meg, hogy nagyon boldog voltam!» 750 éve, 1231. november 16-ról 17-re virradó éjjel boldog mosollyal üdvözölte Halál-testvért, aki örökre egyesítette őt Krisztussal és szeretteivel.

Alig telt el négy év, az életszentségéről Európa-szerte híres fejedelemasszonyt IX. Gergely az egyház szentjei sorába iktatta.

Szeretett magyar Testvéreim!

Szent Erzsébet mindmáig világító példaképe mindazoknak, akik a szolgáló szeretet boldogító útján követik Krisztust. Elsősorban azonban példaképetek nektek, XX. századi magyar katolikusok, fiatalok, hitvestársak, Isten szeretetének mai hirdetői.

Mindenekelőtt hozzátok fordulok, katolikus Fiatalok. Tekintsetek Árpád-házi Szent Erzsébetre és törekedjetek megfejteni élete titkát. Krisztusra fogtok találni, akit már ismertek, de akit még talán nem szerettek eléggé. «Verjetek gyökeret és vessetek alapot a szeretetben» (Ef 3,17), és figyeljetek a szívetek mélyén felhangzó isteni hívásra. Merjétek odaadni életeteket Krisztusnak és őbenne testvéreiteknek. «Szegények mindig lesznek veletek» (Jn 12, 8); nézzetek körül figyelmesen, és saját környezetetekben, aztán a kórházakban, kihűlt családi fészkekben, szeretetotthonokban, intézményekben megtaláljátok azt az idős testvért, magányos beteget, rokonaitól elhagyott rokkantat, testi-szellemi fogyatékost, akiben Krisztust szolgálhatjátok.

«Amit egynek a legkisebbek közül tesztek, nekem teszitek! » (Mt 25,40). Hogy Szent Erzsébet szellemében vállalni tudjátok ezt az apostoli küldetést, mélyítsétek el hiteteket Krisztusban, használjátok rendszeresen az Egyház által felkínált kegyelemeszközöket; «lakjék Krisztus a szívetekben» (Ef 3,17). Legyetek az Atya irgalmas szeretetének megjelenítői, hogy hívő és kereső testvéreitekkel együtt «fel tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység, hogy megismerjétek Krisztus minden ismeretet felülmúló szeretetét és beteljetek Isten egész teljességével» (Ef 3,1819).

Elmélkedjetek ebben a jubileumi évben Szent Erzsébet boldog családi életéről hitvesek, családanyák és családapák! Megingathatatlan hűséggel ragaszkodjatok egymáshoz. Legyetek meggyőződve arról, hogy a következetes keresztény élet nem akadálya, hanem kiolthatatlan tűzforrása egymás iránti házastársi szereteteteknek. Szenteljétek meg egymást, segítsétek egymást a Krisztus követés útján. Gondoljatok arra, hogy Erzsébet mellett Lajosra is szentként tekint a thüringiai nép.

Imádkozzatok naponta együtt is, tudva, hogy ott van közöttetek Krisztus. Őbenne lehettek azzá, amivé a házasság szentsége erejében lennetek kell: egy testté, egy leiekké. És fogadjátok hálával a Teremtő Isten legszebb ajándékát: az új életet, amely fogantatása első pillanatától szent és sérthetetlen. Alakítsátok át otthonotokat család-egyházzá, neveljétek gyermekeiteket a hitre. «Az a hitoktatói tevékenység, amely a családon belül folyik, egészen különleges adottságokkal rendelkezik, és semmi egyéb nem helyettesítheti » (Catechesi tradendae 68.)

Szenteljétek meg gyermekeiteket, tanítsátok meg őket Krisztus és Egyháza szeretetére, Isten népe önzetlen szolgálatára. Mélyítsétek el magatokban azt a meggyőződést, hogy hitvalló életetek példájával és hitetek átadásával nyújtjátok gyermekeiteknek a legtöbbet. Szentek szüleivé lehettek, amint Szent Erzsébet harmadik gyermekét, Gertrúdot is boldogként tiszteli a premontrei rend.

Őrizzétek a család-egyház bensőséges légkörét, de ugyanakkor nyíljatok meg Isten országa építésének nagy feladata felé. Legyetek az egyetemes szeretet kisugárzó központjai!

A modern társadalomnak különös szüksége van Krisztusba öltözött nőkre és férfiakra, akik odaadó örömmel végzik a szeretet ezerféle szolgálatát, akik édesanyaként és édesapaként ölelik át és segítik új életre korunk szeretetben, megértésben, hitben, anyagi és szellemi javakban szűkölködő szegényeit. Legyetek tudatában annak, hogy az Egyház egyetlen apostoli küldetésében vesztek tevékenyen részt.

Tekintsetek Árpád-házi Szent Erzsébetre mindnyájan, szeretett magyar Testvéreim! Ismerjétek fel benne az «irgalomban gazdag Isten» (Ef 2,4) szeretetének csodáját és felénk irányuló hívását.

Legyetek büszkék arra, hogy a magyar földből sarjadt Erzsébet Európa-, sőt világszerte ismert és szeretett szent lett! Korát meghaladó távlatokban gondolkozott, zseniális szívvel megérezte a szeretet egységesítő erejét és az egység mély igényét. A krisztusi igazság szabaddá tette arra, hogy egységet építsen két nép között, hogy hidat verjen szembenálló társadalmi osztályok között, hogy egyesítse magában az életszentség eszményének különféle megnyilvánulásait, és végül hogy boldog egységbe vonja a szíveket. Kérjétek hát Árpád-házi Nagy Szent Erzsébet, e rendkívül időszerű Szent közbenjárását szeretett hazátokért, a nemes magyar népért, valamint a nemzeteknek a kölcsönös szeretetre és tiszteletre épülő egységéért.

«A megfeszített és föltámadt Krisztus nevében, az Ő messiási művének szellemében, mely az emberi nem történelmében mindenkor jelenlevő marad, fölemeljük szavunkat és imádságunkat, hogy a történelem jelen szakaszában ismét megmutatkozzék az a szeretet, mely az Atyában van a Fiú és a Szentlélek által. Mária közbenjárásával könyörgünk, aki szüntelenül hirdette a ’nemzedékről nemzedékre’ szóló irgalmat. De imádságunkban mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ’Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek’» (Dives in misericordia 101.).

Hogy a Szent Erzsébet jubileumi és mindnyájatok Krisztusban való megújulásának sorsfordító esztendeje legyen, Magyarok Nagyasszonya anyai szeretetébe ajánllak benneteket, szeretett magyar testvéreim, és különleges szeretettel küldöm nektek apostoli áldásomat.”

Szent Péter székétől, 1981. november 12-én.

II. János Pál pápa



,,A tiszteletreméltó és Isten előtt oly kedves Erzsébet előkelő nemzetségből származott, s e világ ködében úgy ragyogott föl, mint a hajnalcsillag.'' 

Heisterbachi Caesarius ciszterci szerzetes: Szent Erzsébet életrajza (bevezetés)

2011. november 18., péntek

Házasság és család 6.


„A meddőségkezelés legtermészetesebb módja”

Előadás a NaProTechnológiáról Budapesten

 „Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a házaspárok 10–15 százaléka küzd meddőséggel. Hazánkban a KSH mintegy 150 000 meddő párt tart nyilván. A SOTE Nőgyógyászati Klinikájának felmérése szerint azonban az arány rosszabb: a párok kb. 18 százalékánál, vagyis 100-ból 18 párnál nem fogan gyermek.” (forrás: egeszseg-portal.hu)

Azonban a NaProTechnológia egy olyan természetes orvosi módszer, mely az eltelt 10 év során Írországban már 900 párt juttatott természetes foganáshoz, Lengyelországban pedig már 9 NaPro központban segítik a párokat gyermekekhez.

A budapesti előadás során egy NaProTechnológiát alkalmazó lengyel meddőségi központ orvos igazgatója beszél majd ennek a természetes módszernek lengyelországi tapasztalatairól, a módszer
- lényegéről,
- a NaPro lelki és egészségügyi hozadékairól,
- a különböző meddőséget „kezelő” módszerek közötti különbségekről… (azok lelki és egészségügyi következményeiről),
- valamint segít megértenünk azt, hogy melyik módszernél mire érdemes odafigyelni, mennyire érdemes elfogadni.
A budapesti előadást megtartó lengyel nőgyógyász orvos (Dr. Tadeusz Wasilewski) több mint 10 évig dolgozott a mesterséges megtermékenyítés területén, de erkölcsi, és a másokra gyakorolt egészségügyi okokból kifolyólag befejezte ezen tevékenységét s bezárta „lombik klinikáját”. Ekkor, keresései közepette talált rá a NaProTechnológiára-ra.
Így különösen is sok oldaláról ismeri a témát, s nagyon szívesen osztja meg tapasztalatait – ill. válaszol a hallgatóság felmerülő kérdéseire. 

Időpont: 2011. november 24. csütörtök 18.00

Helyszín: a belvárosi Ferenciek tere közelében található Sapientia Főiskola első emeleti nagy terme (1052 Budapest, Piarista köz 1)

Részvételi szándékukat a szervezési előkészületek megkönnyítése érdekében kérjük jelezzék a naprotechnologia@gmail.com címen – ez azonban nem feltétele az előadáson való részvételnek, csak a szervezőknek jelent plusz kis segítséget.
A mellékelt leírás ill. meghívó is továbbítható természetesen – ez a másnapi pécsi szakmai napra szól, mely a Pécsi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája által kerül megrendezésre „A NaProTechnológia hazai alkalmazása” címmel.   

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

a NaProHungary önkéntes csapata

A módszerről és a 10 éves írországi tapasztalatokról szóló 14 perces, magyar nyelvű
feliratokkal ellátott film:


A felirathoz a "cc" gombbal képaláírásokat be kell kapcsolni. 
A gomb a videó alatti fekete sávban található jobb oldalon.

További információ: naprotechnologia@gmail.com

A kereszt szeretetéről


Alacoque Szent Margit-Mária
Alacoque Szent Margit Mária Szent Kereszt Felmagasztalása ünnepe táján a következőket írta a fiatal újoncnőknek, amikor felháborodásuknak adtak hangot, amint elöljárójukat ok nélküli támadások érték:

„Nem tudom elmondani a fájdalmat, amit érzek…Ahelyett, hogy szerelemmel átölelnénk a keresztet, csak azt keressük, hogyan rázzuk le, és hogyan szabadulhatnánk meg tőle. És mivel nem tudjuk elérni célunkat, ezer bűnt követünk el, amelyek fájdalommal és keserűséggel töltik el az isteni Szívet. Mi másból származik mindez, ha nem a túlságos önszeretetünkből, amely nagyra növeli bennünk a félelmet, hogy elveszítjük a tekintélyt és nagyrabecsülést, amit minden áron meg akarunk szerezni magunknak a teremtményektől?! Emiatt igyekszünk magunkat igazolni, mert azt hisszük, hogy mi mindig ártatlanok vagyunk és mások a vétkesek, azt gondoljuk, hogy nekünk van igazunk és mások tévednek.”

Vezekléseket szab ki rájuk, amelyeket végre kell hajtaniuk és ünnepélyesen felszólítja őket:

„Uram, Jézus Krisztus Szent Szíve nevében a nagyobb elmélyedést kérem, nem pedig az önszeretet mentegetőzéseit. Tartsuk meg pontosan a hallgatás parancsát. Legyünk szeretetreméltóak és alázatosak gondolatainkban és szavainkban: és én hiszem, hogy ha hűségesen megtartják mindezt, Jézus imádandó Szíve bőkezűbben árasztja önökre kegyelmeit, mint valaha is és elhalmozza mindnyájukat szeretetének gyöngédségével.”

Jézus Szíve hamarosan megmutatta, hogy ő maga győzi le az ellenállókat.

Forrás: Jean Ladame - Jézus Szíve apostola (Szent István Társulat)


 Alacoque Szent Margit életéről szóló rövid összefoglaló, amelyhez beállítható a magyar képaláírás is.