2011. szeptember 30., péntek

Sziluán testvér a szenvedésről

Sziklatemplom, Budapest, limpiászi kereszt


- Kicsit nehéz két szóban megfogalmazni, amit kérdeznék. Isten szabadító szeretetének kétségtelenül nagy jele a gyógyulás, de meg kell-e mindenkinek gyógyulni? A katolikus felfogás és gyakorlat szerint, ugye hát ez eléggé ismert, a misztikában: a szenvedés egy kincs, és óriási kegyelmeket tud ez által megszerezni, és Krisztus szenvedéséhez tesz hasonlóvá. Sok nagy szent, Kis Szent Teréz vagy Szent Ferenc kifejezetten kérte a szenvedést, vagy ha megérkezett, akkor elviselte és a szentségüknek ez lett a megkoronázása. A szenvedés szentjei voltak. 

- Szeretem a kérdésedet! Évente legalább százszor válaszolok erre a kérdésre. A világ minden templomában, egyházában fölteszik ezt a kérdést. Csak 3 percem maradt, úgyhogy csak annyit mondok, amennyit tudok. Először is szeretnék valamit megvilágosítani. Szerettem volna imádkozni veletek, de majd máskor. Szeretném kivenni a fejetekből, a mentalitásotokból azt a rossz gondolatot – amit most mondok, nagyon fontos –. Ez egy súlyos teológiai probléma.
Én teológia tanár vagyok, és amit most mondok a lehető legkomolyabban mondom mint katolikus pap.

Az Egyházban van egy hamis teológia, ez nem igazán teológia, ezek vallásos gondolatok, amik azt akarják elhitetni, hogy Isten szenvedést küld nekünk. Az ilyen Isten szadista és gonosz. Máté 7,7-14-ben az van, az Úr azt mondja: "Ti, akik rosszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek. Ha a fiatok halat kér, nem fogtok kígyót adni. Mennyivel inkább igaz, hogy a mennyei Atya bőséggel adja a Szentlelket azoknak, akik kérik." – Most befejezném a magyarázatomat, utána még válaszolok. – Vannak, akik azt hiszik, hogy Isten egész nap azon gondolkodik, hogy milyen boldogtalanságot és szenvedést küldjön. Van-e olyan apa a földön, aki azt mondja: "Ahhoz, hogy a gyermekem boldog legyen, küldök neki rákot vagy AIDS-et." Vajon Isten mondhatja-e azt: "Betegséget küldök neki, így majd szentebb lesz!"?
A katolikus teológia arra tanít minket, hogy a betegség és a halál a bűn következménye. Isten nem akarja sem a betegséget, sem a halált. A Bölcsesség könyvének 2. fejezete ezt mondja: "Isten nem akarja a betegséget, sem a halált." A halál és a betegség nincsenek Isten tervében. Ezek a bűn következményei. De a bűn miatt szenvedünk és betegek vagyunk. A betegség nem kegyelem. A betegség szerencsétlenség. A betegség rossz. Lehetek beteg, de a betegségemben tovább szerethetem Istent. Ha fáj a fogam, nem fogom azt mondani, hogy a keresztemet hordozom. A fogfájás nem kereszt. A fogfájás fogfájás. El kell menni a fogorvoshoz. A kereszt nem a betegség. Jézus azt mondja: "Ha valaki a tanítványom akar lenni, mondjon le önmagáról, és vegye föl keresztjét." A kereszt az, hogy lemondjon önmagáról, és kövessük Jézust, aki szelíd és alázatos szívű. A kereszt nem a betegség. A betegség betegség, a kereszt pedig kereszt. – Viszont. – De élhetek úgy, hogy a betegségem ne legyen fölösleges szenvedés. Fölajánlhatom a betegségemet. A betegségemet Krisztussal egyesíthetem. A Kolosszei 1,24 mondja ezt: "Testemben egészítem ki, ami hiányzik az Egyház szenvedéséből." Én választom szabadon, hogy a szenvedésemet Krisztussal egyesítsem. De nem Krisztus küldi a szenvedést azért, hogy kínozzon. A betegség nem lehet jó, a betegség rossz. A betegség nem kereszt. De felajánlhatom a betegségemet Istennek az Egyházért, a világért. Amikor úgy élem meg, mint keresztet, az azért van, mert misszióm van, küldetésem van. Olvassuk II. János Pál pápának ezt az apostoli levelét: A szenvedés keresztény értelme. (Salvifici doloris) Az Egyházban vannak olyan emberek, akiknek különleges küldetésük van, és akik felajánlják a szenvedésüket. De ez nem azt jelenti, hogy Isten kigondolt számukra egy szenvedést, amit elküldött, hogy utána legyen küldetésük.
A betegséggel szemben két lehetőség van. Vagy fellázadtok Isten ellen, vagy Istennek ajánljátok. Én meghoztam a magam döntését. Valahányszor szenvedek, a betegségemet Istennek ajánlom fel a magam megszentelésére és a világ üdvösségéért. De vigyázzunk, ne mondjuk azt, hogy: "Szenvedek, tehát keresztet hordozok." Nem! Sokszor a saját butaságaimért szenvedek. Mondok egy példát. Egy fiatal férfi, egy fiatal nő lázad. Gyógyszert vesz be, meg akar halni. Mondhatjuk azt, hogy a szenvedése az, hogy most a keresztet hordozza? Gondoljátok, hogy ezt Isten ihleti? Értitek a különbséget? Értitek-e a különbséget? Most nem szeretnék tovább beszélgetni, mert már túlhaladtunk az időn.
Sziluán atya tanítása, aki a Nyolc Boldogság Közösség afrikai származású papja és Európa szerte lelkigyakorlatokat, evangelizációs alkalmakat vezet. 

Forrás: Szent Erzsébet Plébánia - http://www.kertvarosi.plebania.hu

Fotó: Luscinia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése